● news.bsdnet.hu

Már a választási kampányban is azzal támadták az Orbán-kormányt, hogy országlásuk alatt nőtt a szegénységben élők aránya. Ezt a mai napig hallani, ezért érdemes a pontos adatokat megvizsgálni. Így például azt, hogy milyen arányt képviselnek a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek. Ők azok, akik a következő három területen legalább egyben érintettek. Az első: az olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem hatvan százalékát. A második a súlyos anyagi és szociális deprivációval érintettek aránya. Szintén a szegények arányát mutatja a nagyon alacsony munkaintenzitás is. Ez az olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–64 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb mint húsz százalékát töltötték munkával. A súlyos anyagi és szociális deprivációval érintettek közé azok tartoznak, akik a meghatározott 13 tétel közül legalább hétben anyagi okból hiányt szenvednek. Nincs fedezete a váratlan kiadásoknak, hátralékuk van a hiteltörlesztéssel vagy a lakásrezsivel, nem megfelelő a fűtés lehetősége, nem jut kétnaponta hús vagy hal az asztalra, nem futja évente egyhetes üdülésre, nincs pénz autóra, nem tudják kicserélni az elhasználódott bútorokat, ahogy a ruhákat sem, nincs legalább két pár cipőjük, nem marad egy kisebb összeg, amit az érintett hetente magára tud költeni. Továbbá nem elég a pénz rendszeres fizetős programokra, ahogy a rokonok és barátok vendéglátására sem, valamint nincs otthon internet. A Központi Statisztikai Hivatal összegzése emlékeztet arra, hogy ezt a mutatót 2015 óta méri az Európai Unió. Magyarországon javuló tendenciát mutat a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya, aminek következtében fokozatosan közelítjük az átlagot. Tavaly a hazai lakosság 8,5 százalékát érintette a súlyos anyagi és szociális depriváció. Ez hazánkban legkevésbé a 18 és 65 év közöttiek csoportját veszélyezteti, míg a legkedvezőtlenebb helyzetben a 0–17 évesek vannak, körükben a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 10,6 százalékot tett ki 2025-ben. Ha a nemzetközi összehasonlítást vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unióban 2025-ben a lakosság 6,3 százaléka élt súlyos anyagi és szociális deprivációban. A KSH arra is rávilágított, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent és tartósan az uniós átlag alá süllyedt. Míg 2018-ban a mutató értéke meghaladta a 21 százalékot, addig a 2024-ben felvett adatok szerint 2023-ra 19,3 százalékra csökkent. Ezzel szemben az Európai Unió egészében csak enyhe javulás volt megfigyelhető: az arány 24-ről mintegy 21 százalékra mérséklődött. Így 2015 és 2024 között a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a gyermekek és az aktív korúak körében számottevően csökkent, míg a 65 éves és annál idősebb népesség esetében enyhén nőtt. A leginkább veszélyeztetett korosztályt továbbra is a 18 év alattiak alkotják. Ha a nemzetközi összevetést nézzük, akkor Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya 2018 óta kedvezőbb az uniós átlagnál. Az Európai Unióban 2024-ben a legmagasabb arányban