● news.bsdnet.hu

Ahogy a választások utáni héten már írtunk róla , három olyan sürgős teendőt örökölt az új kormány az előzőtől, amely közvetlenül érinti a mindennapi pénzügyeinket: A Portfolio piaci értesülése szerint már foglalkozik az új kormány a gyermektelen babavárósok ügyével, de döntés még nem született. Az MNB múlt héten közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a babaváróhitel-szerződések egyötödénél, 24700 szerződés, vagyis 182 milliárd forintnyi hiteltartozás esetében nem teljesült a gyermekvállalási feltétel azon babaváróhitel-szerződések közül, amelyeknél 2026 közepéig kellene teljesíteni a gyermekvállalási feltételt. A jegybank becslése szerint a sérülékenynek tekinthető hitelállomány ebből 43 milliárd forint, vagyis a teljes babaváró hitelállomány 1,8 százaléka, ezek az adósok hasonló összegű, 46 milliárd forintnyi egyéb hitelállománnyal is rendelkeztek 2025 végén. További mintegy 52 ezer fiatal házaspár esetében még szintén nem érkezett meg a baba, de náluk később jár le az erre vonatkozó ötéves határidő. Az, hogy most „torlódtak fel” ilyen nagy számban a határidős adósok, az említett 2024. júliusi kormánydöntéssel magyarázható. Ekkor éppen 2026 közepéig  adott haladékot a kormány  azoknak a 2019. július 1-je és 2021. június 30-a között babaváró hitelt felvevő fiatal házaspároknak, akiknek nem sikerült teljesíteniük a futamidő végéig érvényes kamatmentes törlesztéshez szükséges gyermekvállalást az első öt évben. Már akkor figyelmeztettünk arra, hogy bár ez látszólag jó hír az érintett adósoknak, van egy nagy hátulütője is azok számára, akiknél továbbra sem jön a baba. A babaváró kamattámogatását ugyanis 5 évente igazítják hozzá az aktuális hozamkörnyezethez, és épp olyan időszakra esett az akár kétéves haladék, amikor a hozamkörnyezettel együtt a kamattámogatás és így a gyermekvállalás elmaradása miatti „büntetés” összege is nagyon megemelkedett. Például akik 2019 júliusában vették fel a hitelt, azoknak 4,73%-ról 10,71%-ra ugrott a kamattámogatása, ha nem érkezett meg a baba. Alábbi ábránk figyelembe veszi azt is, hogy az előre meghatározott, de ötévente frissített kamattámogatás jogszabályi mértéke is változott az idők során: Utóbbi persze a bankok számára legkisebb jövedelmezőséget biztosító mérték, ráadásul a 130%-os, majd 110%-os „ÁKK-szorzó” indokolatlan volatilitást is okoz a banki eredményben, részben emiatt az MNB is szorgalmazza az újragondolását . A büntetés összegszerűen most már nemcsak jelentős, de kifejezetten nagy is: 1,9 és 3,7 millió forint között lehet egy 20 évre felvett, eredetileg 10 milliós kölcsön esetében attól függően, mely évben és mely hónapban vette fel a fiatal házaspár a hitelt. Ezt a kamattámogatás elvesztését követően 120 napon belül kell egy összeben visszfizetni. Akik még az elején, 2019 második felében adósodtak el, azok 1,1-1,6 millió forinttal nagyobb összeg visszafizetésére kényszerülhetnek csak amiatt, mert bíztak abban, hogy két éven belül tényleg megérkezik hozzájuk a baba . Korábbi felmérések alapján nagyon alacsony lehetett azok aránya, akik magának a kölcsönnek (illetve egy részének) a befektetésével védekezhettek egy ilyen forgatókönyv ellen, vagy készültek arra, hogy végtörlesztik a hitelüket, hogy ezt elkerüljék, ezért is problémás most ez a helyzet. A végtörlesztés már csak azért is releváns opció, mert az akár 3,7 millió forintos egyszeri büntetésen túl a kölcsön kvázi személyi kölcsönné alakul át: kamata az aktuális állampapírhozam 130 százalékát 4 százalékponttal megnövelt szintre, jelen állás szerint az eddigi 0%-ról júliustól 11,63%-ra ugrik, ha nem érkezik meg a baba. Ez a törlesztőrészletet az eddigi 45 ezer forint körüli szintről 81 ezer forintra tornázná fel 13 éves hátralévő futamidővel számolva. A babaváró hitel felvevői között szép számmal lehettek olyanok is, akik az előre kiszámítható visszafizetési kötelezettséget és a relatíve magas állampapírhozamot kihasználva arbitrázscéllal vették fel a hitelt, ugyanis még a gyermekvállalás elmaradása esetén is előre kiszámítható nyereséget lehetett realizálni a kölcsön állampapírba való befektetésével. Ez a lehetőség azonban 2021 végével lényegében lezárult az újonnan hitelt felvevők számára, és a többségük valószínűleg már végtörlesztéssel kiszállt a konstrukcióból az utóbbi két évben megemelkedő „büntetés” miatt. Van még egy csavar a történetben, ami ellehetetlenítette a bombabiztos arbitrázst: a 2024. január 1-je után felvett hiteleknél már nem egyszerűen a kamattámogatás összegét kell visszafizetni, hanem – amennyiben ennél nagyobb - a folyósított kölcsön összegére vetített, a jegybanki alapkamat 3 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, a kölcsön folyósítása és a kamattámogatás megszűnése közötti időszakra számolt kamat összegét. Ennek a szabálynak a bevezetése végleg meghiúsította, hogy előre kalkulálhassanak a hitelfelvevők a büntetés konkrét mértékével, és amennyiben ennél nagyobb hozamot tudnak elérni, az első ötéves időszakra állampapírba fektessék a pénzt, majd végtörlesztéssel, nyereségesen szálljanak ki a konstrukcióból. Jelenleg viszonylag korlátozott lehetőségeik vannak azoknak, akik a fent leírt problémával szembesülnek. Az illetékes kormányhivatal méltányossági eljárás keretében mentesítheti az adósokat a kamattámogatás visszafizetése és a büntetőkamat megfizetése alól az alábbi igazolt esetekben: 1. ha valamelyik támogatott fél utólag megváltozott munkaképességűvé válik és emiatt nem vállalnak gyermeket; 2. ha a pár legalább négy alkalommal részt vett emberi reprodukciós (lombik) eljárásban; 3. ha a reprodukciós eljárás megkezdését vagy folytatását kizáró egészségügyi ok merül fel; illetve 4. ha a gyermekvállalás egészségügyi dokumentációval igazoltan ellenjavallt. Emellett a kormányhivatal a visszafizetési kötelezettségre legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet , amennyiben az egyösszegű fizetés a család szociális vagy anyagi helyzete miatt aránytalanul súlyos terhet jelentene. Ez tehát édeskevés, a többség számára valószínűleg nem járható út, többre van szükség. Az új kormány számára többféle megoldás szóba jöhet, miután felméri a helyzetet: A fentieknek a most bajban lévőkön túlmutató tanulsága is lehet: érdemes a jövőben úgy meghatározni a visszafizetendő büntetés mértékét, hogy A 2024. január 1-je óta felvett hiteleknél például az utóbbi nem teljesül az alapkamatot 3 százalékponttal meghaladó "büntetőkamat" alkalmazása miatt. A korábban felvett hitelek jelentős részénél pedig a kétéves haladék tetézte a bajt: A 2024-eshez hasonló egyedi vagy politikai indíttatású haladékot már csak a most várható kormánydöntés - a fentiek alapján jól látható - nehézségei miatt sem szabad máskor alkalmazni. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images