● news.bsdnet.hu

Új szakaszba lépett Magyarországon a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályozása, miután egy június 5-én megjelent kormányrendelet másnap már életbe is lépett. Már az első értékelések szerint sem marad következmények nélkül, hogy a Tisza-kormány egyik pillanatról a másikra kitiltotta három ország vendégmunkásait Magyarországról az úgynevezett vendégmunkásstop-rendelettel. A Tisza-kormány szigorította a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét. Első lépésként nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások. Ez a gyakorlatban lezárja azt a csatornát, amelyen keresztül az elmúlt években sok vállalkozás – főként munkaerő-kölcsönzőkön vagy szervezett toborzási rendszereken keresztül – külföldi dolgozókat tudott alkalmazni. Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem jelent azonnali, általános kitiltást minden már itt dolgozó külföldi munkavállalóra. A korábban kiadott engedélyek érvényességük végéig fennmaradnak, a már folyamatban lévő kérelmeket pedig átmeneti szabályok védik. A kormányzati indoklás szerint a cél a vendégmunkások tömeges beáramlásának visszaszorítása és a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése. A munkaadói oldal viszont attól tart , hogy a hirtelen lezárt rendszer több ágazatban nem bérfelhajtó hatást, hanem termelési zavarokat hozhat. Az agráriumban különösen nagy a feszültség, mert a munkaerőhiány nem új jelenség, hanem évek óta az egyik legfontosabb versenyképességi korlát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar mezőgazdaság 2025-ben a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2,7 százalékát adta, ami meghaladja az uniós átlagot, miközben a mezőgazdaság kibocsátása 2025-ben már 4,4 ezer milliárd forint fölött járt. Vagyis nem marginális kérdésről van szó: ha az ágazatban nincs elég ember, az nemcsak néhány kertészet vagy feldolgozóüzem gondja, hanem élelmiszerpiaci, beruházási és vidéki foglalkoztatási kérdés is. A Világgazdaság megkeresésére a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kiemelte, hogy a munkaerőpiaci versenyképességet nem lehet kiszakítani az európai és nemzetközi környezetből. Álláspontjuk szerint ha Magyarország korlátozza vagy megtiltja a harmadik országbeli munkaerő behozatalát, miközben más uniós országok ezt engedik, akkor a magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozások hátrányba kerülnek az uniós versenytársakkal szemben. A szervezet szerint egy ilyen lépés magyar tulajdonú vállalkozások sokaságát teheti versenyképtelenné, és magyar emberek munkahelyeit is veszélybe sodorhatja. A FruitVeB szerint az ázsiai munkavállalók jelenléte nem választható kényelmi megoldás, hanem kényszer: a hazai munkaerőpiacon egyszerűen nincs elég ember azokra a kétkezi, állandó vagy tartós foglalkoztatást igénylő munkákra, amelyek nélkül a kertészeti és feldolgozóipari termelés nem működik. A zöldség-gyümölcs ágazatban a külföldi munkaerő elsősorban a hajtatottzöldség-termesztésben, a gombatermesztésben, a betakarítás utáni műveletek során és a feldolgozóiparban meghatározó. Ezek nem tipikusan rövid, néhány hetes idénymunkák: sok esetben fél- vagy egyéves, sőt akár folyamatos foglalkoztatásról van szó. A FruitVeB szerint az igény minden területen növekszik. A szervezet becslése szerint a zöldség-gyümölcs szektorban – a termelést és a feldolgozóipart együtt számolva – jelenleg 2500–3000 fő dolgozhat kétéves munkavállalási vízummal. Ez a teljes ágazati foglalkoztatotti létszámnak mindössze mintegy 2 százaléka, tehát országos arányban elenyésző. A kép azonban vállalati szinten egészen más: azoknál a kevés, de intenzíven külföldi munkaerőre támaszkodó vállalkozásoknál, amelyek főleg hajtatottkertészettel vagy gombatermesztéssel foglalkoznak, a harmadik országbeli dolgozók aránya elérheti vagy meg is haladhatja az 50 százalékot. A vendégmunkásstop hatása nem egyenletesen oszlik el az agráriumban. A gabonatermesztő gazdaságokat kevésbé, a nagy élőmunka-igényű kertészeti, gombaipari, csomagoló- és feldolgozó cégeket viszont közvetlenül érintheti. Éppen azokat a szegmenseket, amelyek magasabb hozzáadott értéket állítanak elő, beruházásokat hajtanak végre, és az élelmiszeripari feldolgozás miatt nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari munkahelyeket is fenntartanak. A FruitVeB arra is figyelmeztet, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében megvalósuló fejlesztések után 2027–2028-ban további 1500–2000 fővel nőhetne a zöldség-gyümölcs szektor munkaerőigénye. Hosszabb távon így 5000-6000 főre emelkedhetne az ázsiai munkaerő létszáma az ágazatban. Ha azonban nincs ember a beruházások mögött, akkor a fejlesztések megtérülése is kérdésessé válhat. A zöldség-gyümölcs ágazatba eddig elsősorban a Fülöp-szigetekről, Indiából, Thaiföldről és Mianmarból érkeztek munkavállalók. A mostani szabályozási változás különösen azért okoz bizonytalanságot, mert a vendégmunkás-tartózkodási engedély új kérelmezése megszűnt, miközben a munkaadók egy része már a következő szezonra, illetve a következő beruházási ciklusra tervezett volna külföldi munkaerővel. A FruitVeB szerint a harmadik országbeli munkavállalók behozatalának megszüntetése több negatív következménnyel járhat: romolhat a működési hatékonyság, csökkenhet a versenyképesség, elakadhatnak a fejlesztések, és éppen a leginkább versenyképes kertészeti szektorok kerülhetnek hátrányba. A szervezet álláspontja szerint az ázsiai munkaerő több magyar munkahelyet tart meg, mint amennyit elfoglal. A mezőgazdaság munkaerőhiányára eddig is több választ adott az ágazat: gépesítéssel, automatizálással, technológiai fejlesztésekkel és a termelési szerkezet átalakításával próbált alkalmazkodni. Van azonban egy határ, ahol a technológia nem tudja teljesen kiváltani az emberi munkát. A hajtatott zöldségek termesztésében, a gombatermesztésben, a válogatásban, csomagolásban és feldolgozásban továbbra is nagy szükség van megbízható, tartósan rendelkezésre álló fizikai munkaerőre. A vendégmunkásstop rövid távon nem feltétlenül a teljes agráriumot hozza nehezebb helyzetbe, hanem annak leginkább élőmunka-igényesebb, legérzékenyebb pontjait találhatja el. Középtávon viszont ennél szélesebb hatása lehet: ha a kertészetek és a feldolgozók nem tudják biztosítani a termeléshez szükséges munkaerőt, az visszafoghatja a beruházásokat, csökkentheti a hazai alapanyag-termelést és növelheti az importkitettséget. Egyébként a magyarországi munkaerőpiac 0,6 százalékát adják az Európán kívüli munkavállalók, és alapvetően keresztény környezetből érkeznek.