← Vissza

news.bsdnet.hu

Gajdos Tamás lesz az új Szellő István? Lehetséges ez? Miért akarják őt? – Gőzerővel dolgozik az új hírmárkáján a TV2

Mediapiac 2026-06-10 06:00
A TV2 látványos fordulatra készül a hírműsorai területén. Két új védjegykérelme, a riporteri állomány bővítése arra utal, hogy a társaság nem egyszerű arculati frissítésben, hanem a hírmárka teljes újraépítésében gondolkodik. A lehetséges új nevek között a TV2 Híradó és a TV2 Hírek szerepel, miközben forrásaink szerint a megújítás egyik központi arca Gajdos Tamás lehet. A háttérben nemcsak szakmai, hanem üzleti és szabályozási szempontok is állhatnak. Vaszily Miklós, a TV2 Csoport elnöke nemrég arról beszélt, hogy a hírműsorok nem hozták az elvárt teljesítményt. A TV2 Csoport csatornáinak jogi képviselői május 27-én két új védjegykérelmet nyújtottak be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A beadványok alapján elképzelhető, hogy a társaság a jövőben a „ TV2 Híradó”, illetve a „ TV2 Hírek” elnevezések valamelyikével építené újra hírműsoros brandjét. Információink szerint a TV2-nél jelenleg is zajlik a hírműsorok megújításának előkészítése, ugyanakkor a stábban egyelőre nem ismert a pontos indulási időpont, és az sem dőlt el véglegesen, hogy a két bejegyeztetni kívánt név közül melyik kerülhet használatba. Forrásaink szerint a cél egyértelműen a hírmárka teljes újrapozicionálása, amelynek része lehet a korábbi arculat és szereplőgárda jelentős átalakítása is. A megújítás személyi oldalon is érezhető: úgy tudjuk, a csatorna híradós riportereket keres, viszonylag nagy számban. Ez arra utal, hogy nem pusztán kisebb szerkesztőségi korrekcióról, hanem átfogó átalakításról van szó. Forrásaink szerint az új hírműsoros brandet szinte teljesen új képernyős arcokkal építenék fel. A koncepció egyik központi szereplője – miként arról írtunk is –  Gajdos Tamás lehet, akit a TV2-nél egyesek a csatorna „Szellő Istvánjaként” ( az RTL Híradó ikonikus arca – szerk. ) képzelnek el, vagyis olyan ismert, hiteles híradós arcként, aki hosszabb távon is meghatározhatja a hírműsor karakterét. Gajdos Tamással kapcsolatban kerestük korábban a TV2 Sajtóosztályát , amely azt a választ adta: „A csatornánál jelenleg zajlik az infotainment terület átalakítása, és a bejelentés óta érthető módon több név is felmerült a sajtóban, ugyanakkor konkrét személyi kérdésekről ebben a szakaszban még korai lenne bármit mondani. Amint időszerű lesz, a nézőket és a sajtó képviselőit is részletesen tájékoztatni fogjuk.” A TV2 azóta minden hasonló megkeresésre nagyjából ezt a választ adja. A folyamat illeszkedik abba az irányba, amelyről Vaszily Miklós, a TV2 Csoport elnöke a múlt héten egy konferencián beszélt. Vaszily akkor azt mondta, hogy miközben a TV2 szórakoztató tartalmai a nap nagy részében piacvezetők voltak, a délután hat és este nyolc óra közötti idősávban ez már nem volt igaz. Ennek okát elsősorban a hírműsorok teljesítményében jelölte meg. A TV2 Csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott: a hírműsorok „sajnos nem performáltak jól”, és emiatt a csatorna ebben az idősávban veszteségeket szenvedett el.  ( A médiapiaci zsargonban a „nem performáltak jól” megfogalmazás elsősorban azt jelenti, hogy a hírműsorok nem hozták az elvárt nézettségi és közönségarány-adatokat. A kijelentés ugyanakkor tágabban is értelmezhető: utalhat arra, hogy a TV2 vezetése nem volt elégedett a hírműsorok főműsoridős felvezető szerepével, piaci versenyképességével, illetve szakmai és arculati teljesítményével sem. ) Hozzátette, ez nem csupán idei probléma, hanem az elmúlt tíz év hírgyártása sem minden esetben felelt meg azoknak a sztenderdeknek, amelyeket elvárhatónak tartott volna. Vaszily szerint a szükséges változtatások már elkezdődtek, első körben személyi szinten, és jelenleg is zajlik a hírműsorok megújítása. Ennek eredményeiről később ígért részletes tájékoztatást. Úgy tudjuk, a híradós brand teljes újraépítésének több stratégiai célja is van. Egyrészt a csatorna leválaszthatja ( pontosabban: megpróbálja ) az új korszakot a korábbi hírműsoros megítélésről, és frissebb, professzionálisabb arculatot alakíthat ki. Másrészt az új név, az új vizuális világ és a teljesen új műsorvezetői arcok azt az üzenetet közvetíthetik a nézők felé, hogy a TV2 hírszolgáltatása új alapokra kerül. Ha a csatorna hitelesebb, kiegyensúlyozottabb és korszerűbb hírműsoros karaktert kíván felmutatni, ahhoz nem elegendő néhány szerkesztőségi módosítás, hanem érzékelhető változásra van szükség. A TV2 esetében ennek külön jelentősége van, mert a csatorna a médiatörvény alapján „ Jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatónak”, vagyis JBE-szolgáltatónak minősül. Ez azt jelenti, hogy a nagy közönségelérés miatt a társaságot a jogszabály külön közérdekű kötelezettségekkel terheli, így többek között hírműsor-szolgáltatási kötelezettsége is van. A hírműsorok megújítása ezért nem pusztán márkaépítési vagy nézettségi kérdés, hanem a TV2 szabályozási pozíciója szempontjából is releváns. A Médiatanács állapítja meg, ki minősül JBE-nek. A meghatározás lényege: jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató az, amely meghatározott éves átlagos közönségarányt ér el; televízióknál a szakirodalmi összefoglalók szerint legalább 15 százalékos éves átlagos közönségarány, valamint legalább egy médiaszolgáltatásnál 3 százalékos éves átlagos közönségarány a mérce. A jelenlegi NMHH-tájékoztató szerint Magyarországon három ilyen televíziós médiaszolgáltató van: TV2 Média Csoport Kft., Magyar RTL Televízió Zrt. és Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., azaz a közmédia. Egy esetleges tulajdonosváltásnál a TV2 JBE-státusza azért lehet lényeges, mert a társaság nem pusztán kereskedelmi televíziós vállalkozásként, hanem jelentős közönségelérésű, közérdekű kötelezettségekkel terhelt médiaszolgáltatóként jelenik meg a szabályozásban. Ez önmagában nem zárja ki a cég eladását, de a vevő személyétől és meglévő médiapiaci érdekeltségeitől függően hatósági, versenyjogi és médiapluralizmus-védelmi vizsgálatokat tehet szükségessé. A JBE-kategória emellett azt is jelenti, hogy a hírműsor-szolgáltatási kötelezettség és más, a nagy elérésű médiaszolgáltatókra vonatkozó előírások egy tulajdonosváltás után is fennmaradnak. Ez a korlátozások miatt is fontos. Bizonyos, a média koncentrációt megakadályozó szabályok ( például kereszt-tulajdonosi korlátozások ) szigorúbban vonatkoznak rájuk a médiapiaci sokszínűség megőrzése érdekében. Magyarán: a TV2 értékesítése vagy más társasággal történő fúziója a szabályozási környezet miatt nehezebben végrehajtható tranzakció lehet. A társaságra szigorúbb feltételek vonatkozhatnak, miközben a médiahatóság mozgástere is nagyobb: szélesebb körű beleszólási, adott esetben vétójoggal élhet az ilyen ügyletek jóváhagyásakor. Külön kérdés, hogy a jelenleg készülő új médiatörvény megtartja-e ezt a szabályozási elemet. Vagy bármely piaci szereplő javasolja-e az elhagyását. Ennek elhagyása ugyanakkor szakmailag érzékeny pont lenne, mivel az ilyen típusú hatósági kontroll a nemzetközi médiaszabályozási gyakorlatban is bevett elemnek számít. Nem mellékes, hogy az iparági várakozások szerint egy új kormány szétválaszthatja az NMHH jelenlegi szervezetét, külön hírközlési és külön médiahatósági intézményt létrehozva. Utóbbi új vezetéssel akár érdemi szankciókat és jelentős bírságokat is alkalmazhatna a hírműsorokkal szemben, amennyiben azok megsértenék a kiegyensúlyozottságra, korrektségre és pártatlanságra vonatkozó előírásokat. Ez a gyakorlatban jelentős büntetésekben is testet ölthet, ami számottevő többletterhet jelenthetne az érintett médiaszolgáltatók költségoldalán, például a TV2-nek, ha megmaradt volna a közéletben vitatott hírszerkesztési gyakorlatánál. (Amit kapcsán éppen Vaszily Miklós fogalmazott meg kritikát a múlt héten: az elmúlt tíz év hírgyártása sem minden esetben felelt meg azoknak a sztenderdeknek, amelyeket elvárhatónak lettek volna. ) Nem mellesleg, a TV2 számára különösen fontos lehet a 18 és 20 óra közötti idősáv megerősítése, hiszen ez a televíziós főműsoridő egyik legértékesebb előszobája. Amennyiben a hírműsor gyengébben teljesít, az nemcsak önmagában okoz nézettségi problémát, hanem a késő esti szórakoztató tartalmak felvezetésére is hatással lehet. Egy új hírmárka bevezetése így nem csupán szerkesztőségi vagy arculati kérdés, hanem üzleti és programstratégiai döntés is lehet.
Eredeti cikk megtekintése →