● news.bsdnet.hu

A pénzügyminiszter-jelölt többek között vagyonadó bevezetéséről, a különadók fokozatos kivezetéséről, az euró bevezetésének előkészítéséről és a költségvetés teljes átvilágításáról beszélt. A jelölt elsőként bemutatta közvetlen munkatársát, az államháztartásért felelős államtitkár-jelöltet, Barabás Gyulát, aki korábban az OTP ügyvezetőjeként dolgozott. Elhangzott: a Pénzügyminisztérium a közpénzügyi gazdálkodásért és a költségvetési stabilitásért felel majd, míg a gazdaságfejlesztési terület Kapitány Istvánhoz kerül. Kármán András arról nem tett említést, hogy az idei első negyedévben a magyar gazdasági növekedés az Európai Unió élmezőnyébe tartozott. Ehelyett arról beszélt, hogy szerinte a magyar gazdaság „toporog”, és az ország leszakadt az uniós átlagtól. Bírálta az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, amelyet „összeszerelőüzem-modellnek” nevezett. Úgy fogalmazott: a külföldi tőkére és a munkaerő-bővítésre épülő modell ugyan hozzájárult a növekedéshez, de szerinte nem javította kellőképpen a termelékenységet és a hatékonyságot. Kármán szerint új növekedési modellre van szükség, amely magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre és képzettebb munkaerőre épül. A szolgáltatási szektor szerepének erősítését, valamint az oktatásra, szakképzésre és egészségügyre fordított kiadások növelését ígérte. A pénzügyminiszter-jelölt szerint a jelenlegi adórendszer aránytalanul terheli az alacsonyabb jövedelműeket. Úgy fogalmazott: a magas áfa és az alacsony vagyonadó a tehetősebb rétegeknek kedvez. Ennek részeként egyszázalékos vagyonadó bevezetését jelentette be. Elmondása szerint az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezők automatikusan kapnának adótervezetet a NAV-tól. Az szja-rendszerben adójóváírást vezetnének be, a minimálbér esetében pedig 15-ről 9 százalékra csökkentenék az adókulcsot. Emellett csökkentenék az áfát bizonyos termékeknél, például zöldségek, gyümölcsök, tűzifa és vényköteles gyógyszerek esetében. A különadók fokozatos kivezetéséről is beszélt, ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem egyik napról a másikra történne meg. Kármán András szerint a cél az, hogy Magyarország 2030-ig teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Ennek egyik alapja a háromszázalékos hiánycél elérése lenne. A jelölt közölte: kormányra kerülésük esetén teljes körűen átvilágítják a költségvetést, majd ősszel új költségvetési pályát mutatnak be. Azt is kijelentette, hogy az uniós források hazahozatala jelentős segítséget jelentene a gazdaság számára. Szerinte több ezer milliárd forintot lehetne megtakarítani a túlárazások visszaszorításával és a korrupció elleni fellépéssel. Kármán András kijelentette: megtartanák a 13. és a 14. havi nyugdíjat, valamint nem emelnék a nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor emelnék az alacsony nyugdíjakat, és célként jelölte meg, hogy senki ne kapjon havi 120 ezer forint alatti nyugdíjat. A családi adókedvezmények rendszerét is megtartanák, ugyanakkor szerinte a jelenlegi modell egyoldalú, ezért megdupláznák a családi pótlékot és több anyasági támogatást is bővítenének. A bizottsági ülésen Panyi Miklós, a Fidesz képviselője reagált az elhangzottakra. Kiemelte: az első negyedéves GDP-növekedés az unió egyik legerősebbje volt, az infláció jelentősen csökkent, az ipar és az építőipar teljesítménye pedig javuló tendenciát mutat. A kormánypárti politikus több kérdést is feltett a jelöltnek, egyebek mellett az anyák adómentességéről, a CSOK-ról, a fix háromszázalékos hitelről, a vendégmunkások számáról, valamint a különadók és arezsicsökkentésjövőjéről. Kármán András pénzügyminiszteri kinevezését végül a szakbizottság 9 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta.