● news.bsdnet.hu

Tény, hogy egészen lenyűgöző, amit a Tisza ésMagyar Péteraz elmúlt időszakban véghez vitt, és időnként kifejezetten nehéz nem könnybe lábadt szemmel átélni a nagy pillanatokat. Nem neki kellett volna megtennie, mert nincs benne személyes felelőssége, az új miniszterelnökünk azelső parlamenti beszédébenmégis bocsánatot kért a bántalmazott újságíróktól, civilektől, egészségügyi dolgozóktól, közszereplőktől és a gyermekvédelmi terület hiányosságainak áldozataitól. Sokunk szívéről esett le nagy kő e szavakat hallva. Hasonlóan nagy pillanat volt aSugo Tamburazenekar gyermekeinek fellépéseis, ami szimbólumként jelezte a más, jobb idők érkezését. De hasonlóanemelkedett momentum volt Oláh IbolyaMagyarország című meghurcolt dalának eléneklése is a Parlament előtt, ami azzal a képpel párosulva végképp beleégette magát az emlékezetünkbe, hogy a megszólalásakor elbontották a kordonokat, és a magyarok végre teljesen kisajátíthatták a Parlament előtti teret. Nehéz az ilyen pillanatok után józanul látni, de ettől még fontos beismerni: csodálatos és elismerésre méltó, amit a Tisza politikusai és az őket támogatók eddig elértek, de ne kövessük el azt a hibát, hogy rajongókká válunk. Ha van egy dolog, amit az Orbán-rendszernek köszönhetünk, az a kritikus szemlélet kialakulása a magyarok – főleg a fiatalok – körében, hiszen sokszor már azt sem hihettük el, amit a politikusaink kérdeztek. A kritikus szemlélet, a nyitott szemmel járás érték, ami előre viszi nemcsak az embert, hanem akár az országot is. Ésegy jogos kritikanem lehet egyenlő a rendszerellenességgel. Nem lesz attól Fideszes valaki, ha majd nyíltan kritizál egy-egy Tiszás döntést. A Fidesz parlamenti képviselői az Országház alakuló ülésén (Fotó: Fotó: Robert Nemeti/Anadolu via Getty Images) Ezt már csak azért is fontos konstatálni, mert az a furcsa helyzet állt most elő az Orbánék által összetákolt választási rendszernek köszönhetően, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincs ellenzék. Persze sokan már az előző kormány idején is ezt érezhettük, de akkor legalább még Parlamenten kívüli ellenzék létezett. Most már ez sincs. Igen, technikai értelemben a Fidesz nem szűnt meg, ésGulyás Gergelyéklevitézlett arcai mellett ott ülnek az Országházban a Mi Hazánk azon képviselői is, akik azonnal kiviharzanak, ha meglátnak néhány roma gyereket, de rendkívül elkeseredettnek kell lenni ahhoz, hogy valaki meghozza azt a vállalhatatlan döntést, hogy az ő oldalukra álljon. Még nagyon az elején járunk, de a helyzet az, hogy ha valakinek nem tetszik majd a Tisza kormányzása, jelenleg nincs olyan vállalható közösség az országban, ami mellé nyíltan odaállhat. Ezért is fontos tudatosítanunk egymásban: a kritika nem feltétlenül támadás, csak egy új szempont, ami akár segíthet is abban, hogy jobbá váljunk. Április 12-én létrejött egy 3,3 milliós óriási közösség, ami a közvéleménykutatások szerintazóta tovább bővült. Épp ezért nem szabad úgy reagálnunk, hogy aki közülük kritikát fogalmaz meg, egyből kitaszítjuk onnan. Idővel pedig el kell jönnie egy olyan egészségesebb politikai kultúrának, hogy az elégedetlenkedők új pártot tudjanak választani maguknak, ami lehetőleg nem a Fidesz, nem a Mi Hazánk és még csak nem is a DK. Új ellenzékre lesz szükség. A korábbi évek egyik hazai berögzülése volt, hogy a kritika egyenlő a támadással, amit azonnal meg kell torolni. Magyar Péterék – egyelőre legalábbis úgy tűnik – nem ilyen mentalitást képviselnek, amit jól jelez, hogy meghátráltak nemcsak a vitatottoktatási miniszter kinevezéseügyében, hanem odafigyeltek akkor is, amikor az ország egy része az igazságügyminiszter személye kapcsán nepotizmust kiáltott. De nemcsak a kritikára kell majd odafigyelnünk, hanem a vitára, a vitakultúrára is. Az elmúlt 16 évben elszoktunk attól, hogy az országról és a politikáról vitázzunk, hiszen központi utasítások szerint működött Magyarország, a szakmai vagy civil vélemények szinte teljes mellőzésével. Ez most várhatóan nem így lesz, ami jó hír, pedig sokak számára gyengeségnek vagy a nem elég határozott vezetés jelének tűnhet. AmikorKapitány Istvánegy posztban arról írt, hogyvisszahozza a nőknek a szabad szülészorvos-választást, és az egészségügyi miniszter,Hegedűs Zsolterre rögtön úgy reagált, hogy nem feltétlenül ez a helyes út, elsőre talán tűnhetett zavarosnak, pedig a valóságban ez a normális működés része. Egy-egy társadalmi problémára többféle politikai válasz adható, és az lenne a dolgok működésének rendje, hogy a válaszadást viták előzik meg. A magyar országgyűlés megválasztott elnöke, Forsthoffer Ágnes leteszi a hivatali esküt a Parlamentben, 2026. május 9-én (Fotó: Janos Kummer/Getty Images) Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a költségvetésnek is korlátozott a mozgástere – most pláne, de később is az lesz –, így a pénzekért és támogatásokért sokan fognak sorba állni a kormánynál. Még ha próbálnak is igazságosak lenni az elosztásnál, mindig lesznek érdekek, melyek sérülni fognak, és sokszor tehetjük majd fel jogosan a kérdést: biztosan jó helyre ment a támogatás? Elszoktunk a valódi téttel bíró közéleti vitáktól, hiszen az Orbán-kormány kizárólag olyan kérdésekben kérte ki a véleményünket Nemzeti Konzultáció gúnynéven, erősen manipulált kérdésekkel, amikre már előre eldöntötték a jó válaszokat is. Eddig a döntések gyakran egyetlen éjszaka alatt emelkedtek törvényi erőre, de a gyors törvénykezés nem egyenlő a jó törvénykezéssel. Eljött ismét a társadalmi viták szerepe, és a vitatkozást, valamint a különböző vélemények ütköztetését nem szabad gyengeségnek tekintenünk. Ha a viták végén rossz törvények születnek, az tényleg baj, de az, hogy egy új törvényt társadalmi/politikai vita előz meg, valójában egy egészségesen működő társadalom jele. Kapitány István a hétfői miniszteri meghallgatásán zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, ami jól hangzik, de ettől még ne feledjük: korrupció mindig volt és mindig lesz, ráadásul a hatalom mindig vonzza azokat, akik azért szeretnének a közelébe kerülni, hogy a segítségével saját maguk gazdagodjanak. Ahogy fentebb már írtam, a Tiszára áprilisban nagyjából 3,3 millióan szavaztak, és nagyon jó lenne azt hinni, hogy ők mind jó emberek, de ez biztosan nem így van. A Tiszának most és a következő években számtalan pozícióra (minisztériumokba, állami vállalatokba, később pedig majd önkormányzatokba…) kell majd embereket küldeni, és válasszanak bármilyen körültekintően, a nagy számok törvénye alapján biztosan be fog csúszni egy-egy rohadt alma is. Igen, most még szinte istenkáromlásnak tűnhet ilyet leírni, de lesznek majd hatalmukkal visszaélő, korrupt Tiszás politikusok. Egy ekkora párt esetében ez gyakorlatilag elkerülhetetlen. Magyar Péter miniszterelnök leteszi esküjét az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban, 2026. május 9-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor) A kérdés nem ez, hanem az, hogy a pártvezetés hogyan reagál majd rájuk. Ezekre a kérdésekre nem most, de idővel biztosan választ kapunk majd, és ezekben a helyzetekben fog igazán eldőlni, milyen Magyarországot építenek Magyar Péterék ezzel az elképesztő felhatalmazással. Egy biztos: azok az értékek, melyeket a kampány során, illetve a kormányalakítás heteiben felmutattak, szépek és szimpatikusak. Az azonban már a mi dolgunk lesz, hogy időről időre emlékeztessük őket arra, milyen értékeket vállaltak, amikor a politika mezejére léptek. Azt már most biztosra vehetjük, hogy az előző kormánynál jobban végzik majd a dolgukat, de ezzel ne elégedjünk meg, hiszen a mérce rendkívül alacsonyan van. Nem elég jobbnak lenni a Fidesznél, hanem tényleg jónak kell lenni! Most végre volt egy jó hónapunk sok-sok rossz esztendő után, de Magyarország megérdemelne ennél többet: kérünk legalább néhány jó évet. De ez nemcsak a Parlamentben ülőkön, hanem rajtunk is múlik. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, aznlc Facebook-oldalánteheted meg.