● news.bsdnet.hu

A kormány kedden este hivatalosan is benyújtotta az Országgyűlésnek azt az átfogó korrupcióellenes és átláthatósági törvényjavaslatot, amely az Európai Unió által visszatartott források hazahozatalát szolgálja. Az indítványt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be, előadója pedig Görög Márta igazságügyi miniszter. Pataki Gréta Newsroom újságíró Ezeket látta már? A csomag célja az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó „szupermérföldkövek” teljesítése , ami a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodáson alapul. A szabályozás kizárólag jogállamisági feltételeket rendez, így nem érint ideológiai, migrációs kérdéseket, és nem kapcsolódik Ukrajna uniós csatlakozásához sem – írta az MTI . Magyar Péter miniszterelnök ezzel kapcsolatban ma reggel már posztolt a Facebookra. Azt a kérdést tette fel, hogy vajon a Fidesz megszavazza-e a jogszabályt, vagy ettől is rettegnek majd, mint a Micimackótól. A törvényjavaslat legszigorúbb eleme a Büntető Törvénykönyv (Btk.) kiegészítése egy teljesen új tényállással . Akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség során valótlan tartalmú nyilatkozattal vagy tények elhallgatásával titkolja el a tényleges vagyoni helyzetét . A szigorítás a közjogi méltóságok széles körét érinti, így az országgyűlési képviselők mellett a köztársasági elnöknek, az Alkotmánybíróság tagjainak, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőinek, valamint a pártok vezető tisztségviselőinek – köztük a pártelnököknek és ügyvezetőknek – a családtagjaikkal együtt nyilatkozniuk kell a vagyonukról. Az érintetteknek az új, elektronikus rendszerben 2027. január 31-ig kell megtenniük az első nyilatkozatukat. Az Integritás Hatóság szerepe alapjaiban változik meg, hiszen a szervezet a vagyonnyilatkozatok legfőbb ellenőrző szervévé válik , amely feladatai ellátásához bárkitől kérhet adatszolgáltatást, a kisebb hiányosságokért pedig 100 ezer és 5 millió forint közötti bírságot is kiszabhat. A szigorítás a legfelsőbb szinteket is eléri, így a hatóság a jövőben nemcsak a bírák és az ügyészek vagyonnyilatkozatát ellenőrzi, hanem a köztársasági elnök és családtagjainak irataiba is betekinthet . Amennyiben a szervezet megállapítja, hogy az államfő szándékosan hazudott a vagyonáról vagy eltitkolt valamilyen lényeges adatot, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága köteles lesz megindítani az eljárást. A szigor az önkormányzati szinten is megjelenik, így a helyi politikusoknál a vagyonnyilatkozati bukás méltatlansági eljárást von maga után , amelynek eredményeként a képviselő-testület meg is szüntetheti az érintett képviselő, polgármester vagy főpolgármester megbízatását. A javaslat értelmében azonnali hatállyal megszűnhet több, felsőoktatási tevékenységet nem végző szervezet is, köztük a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) , a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, valamint az Élvonal Alapítvány. A törvény összesen 15 ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekva) sorol fel, amelyeket a bíróságnak hivatalból törölnie kell a nyilvántartásból augusztus 31-én . A felsőoktatási tevékenységet ellátó egyetemi alapítványok esetében a kivezetési határidő 2027. august 1. A megmaradó vagy átmeneti alapítványoknál az alapítói jogok osztatlanul a kormányt illetik meg. A kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát korlátozzák, és csak akkor jelölhetők ki, ha feddhetetlenségüket és függetlenségüket az Állami Számvevőszék előzetesen megállapítja. (A rektorok és dékánok nincsenek kizárva a tagságból). A törvény jelentősen kibővíti azoknak a tisztségviselőknek a körét, akik nem indulhatnak állami pályázatokon . A kormánytagok és államtitkárok mellett a jövőben a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők, a magyar EP-képviselők, valamint a polgármesterek és a főpolgármester is teljesen ki vannak zárva a közpénzes támogatásokból . Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) dokumentumai a jövőben teljesen nyilvánossá válnak, bárki, regisztráció nélkül hozzáférhet a papírokhoz . A koncessziós eljárásoknál pedig ha csak egyetlen ajánlat érkezik, kizárólag akkor köthető szerződés, ha az ajánlatkérő bizonyítja, hogy a verseny hiánya a piac valós szerkezetéből fakad. Az Integritás Hatóság a jövőben közvetlenül is belenézhet a büntetőeljárási iratokba, és általános jogot kap arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál eljárást indítson – immár nemcsak az uniós, hanem a tiszta hazai forrású közbeszerzéseknél is. Az EU-s pénzmosás elleni szabályok miatt az alapkezelőknek október 5-ig 2020-ig visszamenőleg át kell adniuk a tényleges tulajdonosi adatokat a hatóságoknak. vagyonnyilatkozat