● news.bsdnet.hu

Az új kormány még nyáron pótköltségvetést terjeszt be, a jövőben pedig ősszel készülnek majd a költségvetések, az eddiginél nagyobb tartalékokkal – mondta Kármán András, a Tisza-kormány leendő pénzügyminisztere bizottsági meghallgatásán, aki szerint továbbra is cél az euróbevezetés feltételeinek teljesítése 2030-ra. Az adórendszert is átalakítják, de nem azonnal: a különadók így egy ideig még maradnak, visszatér viszont a kata. Kármán Andrásleendő pénzügyminiszter az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága előtti meghallgatásán az expozéját azzal indította, hogy bemutatta az OTP-től igazolt Barabás Gyulát, aki államháztartásért felelős államtitkár lesz. Ismertette saját szakmai karrierjét, majd a felállítandó új önálló Pénzügyminisztérium terveit, az új kormányban ugyanis a költségvetési, adószabályozási terület külön a lesz a gazdaságfejlesztéstől (utóbbiért Kapitány István gazdasági miniszter felel majd). https://hvg.hu/gazdasag/20260511_kapitany-istvan-miniszterjelolti-meghallgatas Kármán hangsúlyozta, hogy mindez nem jelenti az egységes gazdaságpolitika szétválasztását, hiszen a költségvetési hiány és az államadósság fenntartható csökkentéséhez be kell indítani a gazdaságot, és fenntartható növekedési pályára kell állítani. A magyar gazdaság tartós és strukturális problémákkal küzd – mondta Kármán András. Az elmúlt évekbena gazdaságlényegében stagnált, elmaradt a visegrádi országoktól,a beruházásokreálértéken 25 százalékkal visszaestek, ahogy azipari termelésis csökkent. Ilyesmi a rendszerváltás után, de még a 2008-as válság után sem történt. Ennek oka Kármán András szerint, hogy az előző kormány az extenzív gazdaságfejlődést erőltette, vagyis a gazdasági növekedést a mennyiségi bővülés adta. Magyarország így összeszerelő üzemként tagozódott be a világgazdaságba, aminek kezdetben voltak eredményei, ilyen az, hogy nőtt a foglalkoztatottság. Mindeközben azonban elmaradt a gazdaság hatékonyságának, termelékenységének javulása. Az MNB a forint folyamatos leértékelésével alacsonyan tartotta a béreket az összeszerelő üzemek megtartásához és bevonzásához. Így a bérek nemzetközi összehasonlításban leszakadtak, közben az infláció magas volt – foglalta össze az elmúlt éveket a leendő miniszter. Új gazdasági modellre van szükség – hangoztatta Kármán, majd el is mondta, milyet szeretne: tudásalapú, innovatív, erős, önállóan versenyképes kkv-kkal, diverzifikáltabb, válságállóbb gazdaságszerkezettel. Ehhez viszont azt kell, hogy többet fektessünk az emberekbe, az oktatásba és az egészségügybe. Ezek nélkül ugyanis nincs felzárkózás. Időbe, évekbe fog telni, mire az irányváltás meghozza a várt eredményeket – ismerte el. Ám – tette hozzá –, amíg strukturális reformok hatása felépül, rövid távon is sokat lehet tenni. Magyarország jelenleg kockázatosnak számít, mert kiszámíthatatlan a szabályozói környezet, az állami beszerzéseket torzítja a korrupció, ami aláássa a tisztességes versenyt és a beruházásokat. A kockázati felár ráadásul növeli az államadósság finanszírozásának költségét is. Az új kormány célja éppen ezért a vállalkozás- és befektetőbarát, kiszámítható környezet kialakítása. Előre jelezhető, valódi szabályozói környezetre van szükség – fogalmazott Kármán, aki szerint ennek érdekében valódi és érdemi konzultációk lesznek a gazdasági szereplőkkel. Kulcskérdésnek nevezete a tisztességes verseny helyreállítását is, ehhez pedig csökkenteni kell az adminisztratív terheket és egyszerűsíteni kell az adórendszert. Az elmúlt évek kiszámíthatatlansága látványosan megmutatkozott a költségvetés rendszeres, kormány általi módosításaiban is – emlékeztetett Kármán András, hangsúlyozva, hogy a kormány nem az országgyűlés döntései alapján költötte az állampolgárok pénzét, pedig ez jogos elvárás lenne. https://hvg.hu/360/20260507_koltsegvetes-atirasok-2026-budzse-modositas-orban-kormany Az új kormány négyéves költségvetési pályát fog felvázolni, mert a fiskális politika nem gondolkozhat csak rövid ciklusokban. Középtávú, átlátható, hihető pályára van szükség, amelyet piaci elemzők által is reálisnak tartott makropályára kell alapozni – mondta Kármán. A Fidesz gyakorlatával ellentétben ősszel fogják elfogadni a költségvetéseket, mikor már jobban látják, mi várható a következő években. A büdzsét emellett megfelelő tartalékokkal terveznék, hogy a törvényben megállapított tételek teljesíthetőek legyenek, és mozgástér is legyen. A jövőben a kiadások szerkezete szerint lesz strukturálva a költségvetés. Rendszeresen lesznek háttérbeszélgetések, tájékoztatások a költségvetés helyzetéről. Megerősítik a parlamenti kontrollt a költségvetés felett – ígérte Kármán András. Felülvizsgálják az idei költségvetést, a nyár végén pótköltségvetést terjesztenek be az Országgyűlés elé. Egyrészt az átláthatóság, kiszámíthatóság jegyében, másrészt, hogy a 2027-es költségvetést megfelelően meg lehessen alapozni. 2030-ra el akarnak jutni a 3 százalék alatti hiányhoz és a fenntarthatóan csökkenő államadóssághoz, és ekkora kívánják teljesíteni az euróbevezetés feltételeit is. Szakmai és társadalmi konzultációt is folytatnak majd a bevezetésről, ám ettől függetlenül cél a feltételek teljesítése. A Tisza-kormány egyszerűsíteni fogja az adórendszert – mondta Kármán, hiszen az szerinte jelenleg torz és kiszámíthatatlan. Ugyanakkor, ismerte el, nem reális a különadók megszüntetése egyik napról a másikra, ám fokozatosan igen. A kedvezmények rendszerét is felülvizsgálják és a tervek szerint egyszerűsítik is. Emellett biztosítják a magántőkealapok átláthatóságát, és visszavezetik a katát (kisadózók tételes adója), bár a leendő miniszter nem részletezte, pontosan milyen feltételekkel. https://hvg.hu/kkv/20220918_Tizezrek_hagytak_fel_a_vallalkozassal_a_kataszigoritas_miatt Az alacsony keresetűekre Kármán szerint aránytalanul nagy terhet rak a rendszer. Ennek része a magas áfa, hiszen az alacsony keresetűek jövedelmük nagy részét fogyasztásra költik, míg a magasabb jövedelműek arányaiban többet takarítanak meg. Ezért a leendő pénzügyminiszter szerint arányosabb, igazságosabb adórendszer kell. Adójóváírást is bevezetnek, azzal a céllal, hogy minél kevesebbet keres valaki, annál kisebb legyen az adója. A minimálbér esetében ez 9 százalék szja-t jelent. Kérdésre válaszolva Kármán András megerősítette, hogy a családi kedvezmények rendszerén nem kívánnak változtatni. A Tisza politikusa arról is beszélt, hogy csökkentik az áfát az alacsony jövedelműek fogyasztásában nagy súlyt képviselő termékek esetében. A nagy vagyonokra egy egyszázalékos vagyonadót vezetnek be egymilliárd forintos értékhatártól. Kármán szerint ez egy szűk társadalmi réteget fog érinteni, a kulcs pedig alacsony, így reális lehet a sikeres bevezetés. A költségvetési mozgástér növelésében segítség lesz az uniós források felszabadítása és hazahozatala. Ezek ugyanis nem csak új beruházásokat jelentenek, tehermentesítik a költségvetést is. A legsürgetőbb a Helyreállítási Alap (RRF) kérdése Kármán szerint, aki elmondta, tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal, és egyelőre bizakodó, hogy a teljes keretet le fogja tudni hívni Magyarország. Az állami beszerzéseknél vélelmezhető 20-30 százalékos túlárazások megszüntetése hatalmas, több ezer milliárd forintos megtakarítási potenciált jelent a Tisza szakpolitikusa szerint. „Az állami beszerzéseknek, az állami vállalatok költéseinek nem egy szűk kör érdekeit, hanem a közérdeket kell szolgálnia” – mondta Kármán, aki példaként a Szerencsejáték Zrt. által osztott támogatásokat említette. Jelentős megtakarítás érhető el a kamatkiadásokon is: bár az adósság szintje átlagos, a kamatfizetés rendkívül magas GDP-arányosan, kétszerese például a lengyel szintnek. Itt már rövid távon is jelentős javulás látszik – mondta Kármán, hozzátéve, hogy már a választások előtti közvélemény-kutatások eredményeinek hatására csökkentek a hozamok. Kisebb a kockázati felár, ez a befektetői bizalmat tükrözi – tette hozzá. Nem egyszerű vezetői segédlet, hanem a megbízható árbevétel- és eredménykimutatás egyik alapfeltétele. Mikor áfamentes? A kérdésre dr. Csobánczy Péter, az Adózóna szakértője válaszolt. Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk. Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?