● news.bsdnet.hu

Hétfőn talán a leghosszabb és legtartalmasabb bemutatkozást tartotta a Magyar-kormány miniszterjelöltjei közül Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, akinek kinevezését a bizottságtámogatta. Az alábbiakban összefoglaljuk a tárcavezető legfontosabb, számonkérhető vállalásait, majd cikkünk második felében elemző szemmel értékeljük azokat. A miniszter alapos és átfogó diagnózist adott expozéjában a magyar egészségügy helyzetéről. Szerinte súlyos, többdimenziós válság sújtja a rendszert, amely nem egyetlen kormányzati ciklus, hanem évtizedes folyamat eredménye. Jelen van a miniszter szerintegy bizalmi és kulturális válság.Ezt a krízist a transzparencia hiánya, a „rendőri jellegű" parancsuralmi irányítás, valamint a betegekkel és a szakmával folytatott érdemi párbeszéd hiánya tovább mélyítette. Mindezt azzal szemléltette, hogy az emberek egyre kevésbé érzik, hogy az állam betegségükben megfelelően gondoskodik róluk, sokan már abban sem bíznak, hogy időben segítséget kapnak. Hegedűs Zsolt úgy vélekedett, hogyaz ellátórendszer kettészakadt:aki fizetni tud, gyorsabban (de nem feltétlenül jobban) jut ellátáshoz; aki nem, vár, szenved, vagy lemond a gyógyulás reményéről. Kiemelte, hogy egyszerre van jelen világszínvonalú és elfogadhatatlanul gyenge ellátás; a betegek és a szakemberek sincsenek valódi döntési helyzetben. Részletesen szólt amagyarok egészségi adatairól, rámutatva arra, hogy hazánk ebben a tekintetben is leszakadt az Európai Uniótól. A magyarok várható élettartama közel 5 évvel alacsonyabb az uniós átlagnál; a magyar férfiak születéskori várható élettartama 2023-ban 6,7 évvel maradt el a fejlett nyugat-európai országokétól. Az európai átlagnál sokkal több a krónikus szív-érrendszeri és onkológiai betegség; a magyarok korábban betegszenek meg, és tovább élnek kezeletlen vagy rosszul menedzselt kórképekkel. Ha az elkerülhető halálozás elérte volna a fejlett nyugat-európai átlagot, akkor 2018–2022 között mintegy 155 ezerrel kevesebb 75 év alatti ember halt volna meg ismertetése szerint. Nem hagyta szó nélkül a minisztera krónikus alulfinanszírozottságállapotát sem, és nemzetközileg összevethető adatokkal illusztrálta ezen a téren az ország leszakadását. A 90-es évek elején a visegrádi országok közül Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre jutó egészségügyi közköltés, 2024-re ez Csehország szintjének 57%-ára esett vissza. 2005 és 2019 között a magyar egészségügyi közkiadások reálértéke mindössze 1,4%-kal nőtt, miközben a GDP 30%-kal bővült. 2023-ban Magyarország az állami költségvetésből csupán 8,2%-ot fordított egészségügyre, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban. A GDP-arányos egészségügyi költés 4,1% volt a 7%-os uniós átlaggal szemben. A rendszerszerkezeti problémáirais kitért. Ennek kapcsán kiemelte, hogy 2010 óta közel 10 ezer kórházi ágyat szüntettek meg, és csaknem 225 osztály zárt be. Többször megismételte azt a régóta hangoztatott tényt, hogy a rendszer túlságosan fekvőbeteg-ellátásra épül, miközben a megelőzés, az alapellátás és a járóbeteg-ellátás háttérbe szorul. Közben értékelése szerint a kórházi infrastruktúra sok helyen leromlott: nem megfelelő a tisztaság, a hűtés-fűtés, hiányoznak alapvető higiéniai és fertőtlenítőszerek, a kórházi élelmezés sokszor elégtelen és egészségtelen. AzalapellátásHegedűs Zsolt szerint egyenesen összeomlott. 2026 áprilisában már 1018 háziorvosi praxis tartósan betöltetlen, ami mintegy 900 ezer pácienst érinthet potenciálisan. Ezen a téren is adatokat idézett a tárcavezető: a háziorvosok átlagéletkora közel 61 év; a 35 év alatti orvosok aránya mindössze 4,1%. Beavatkozás nélkül 2030-ra 1500–2000 praxis maradhat betöltetlen, és egész járások eshetnek ki az alapellátásból figyelmeztetett. Ezzel összefüggésben beszélt arról is a miniszter, hogyhumánerőforás-válságtólszenved az ágazat. Az orvosok 42%-a 55 évnél idősebb. Az ápoló/orvos arány 1,6, miközben az OECD-átlag 2,5. A rendszerből mintegy 20–30–40 ezer szakdolgozó hiányzik; a nem orvosi munkakörök béremelése elmaradt; nő a kiégés és a pályaelhagyás. A miniszterjelölt céljai egy átfogószemléletváltásonalapulnak: mindenki számára elérhető, biztonságos, transzparens, betegközpontú, klinikai szükségleten (és nem fizetőképességen) alapuló állami egészségügyet ígér. Tudósításunkból kiderült, hogy a miniszter5 alapvető céltsorolt fel: Mindeztszemléletbeli célokfogják támogatni: Ezen túlmenően a beszédében és válaszaiban azonosítottunk olyancélokat is, amelyek mérhetőek: Mindezeket kiegészíti a pénzügyi vállalás, amely már ismert volt a kampányból: évente legalább 500 milliárd forint többletforrás biztosítása az állami egészségügynek. A többletforrást célhoz kötné a miniszter: alapellátás megerősítése, kapuőri szerep visszaépítése, várólisták csökkentése, minőségmérés, értékalapú finanszírozás fokozatos bevezetése. A miniszter jól körülhatárolt és csoportosítható feladatstruktúrát is megszabott már a bemutatkozásán, volt amikor első 100 napos programot említett és volt, mikor hosszabb távra célzott. Az irányítás és felügyelet átalakítása.Ennek keretében feláll az önálló Egészségügyi Minisztérium hosszú távú, választási ciklusokon átívelő stratégiával. Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelésnek kell megelőznie. Ennek keretében teljesen újraszabják az Országos Kórházi Főigazgatósát szerepét: egységes, átlátható fenntartói feladatellátás, a KEF beruházási és beszerzési feladatainak átvétele. Ennek kapcsán meghirdette: vissza kell adni a kórházi és intézményi menedzsment szakmai-gazdálkodási önállóságát; véget vetni a túlzott centralizációnak. Megújítaná a finanszírozást.Itt kerül elő az 500 milliárd forintos éves többletforrás. Ennek fontos eszköze lesz elmondása szerint a NEAK átalakítása: jön újra az Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá (OEP), amitől azt reméli, hogy valódi biztosítói és szolgáltatásvásárlói szerep alakul ki a puszta kifizetőhely helyett. Megemlítette az értékalapú finanszírozást: a magas árú gyógyszereknél és technológiáknál erősítik a technológiai értékelést és a kockázatmegosztási megállapodásokat. Nagy hangsúlyt fektet a betegközpontú minőségfejlesztésre.Az emberek a lábukkal fognak szavazni minden egészségügyi intézményről, ha ez megvalósul. Minden egészségügyi intézményben kötelező lesz ugyanis betegelégedettségi mérést használni egységes állami platformon az adatokat pedig publikálják. Kötelező őszinteség („Duty of Candour"): súlyos vagy nem várt szövődmény esetén a lehető leghamarabb beszélni kell a beteggel/hozzátartozóval. Klinikai eredménymérés bevezetése: rákos megbetegedések előfordulása, diagnosztika és kezelés ideje, túlélési ráták, mentő tényleges kiérkezési ideje, elkerülhető halálozás, reoperációk, kórházi fertőzések, szepszis-halálozás. A betegek által visszajelzett eredménymérő eszközök (PROMs és PREMs) országos bevezetése. Szakmai regiszterek (szívinfarktus, rák, protézis, kórházi fertőzések) anyagi és humán támogatása, modernizálása új regiszterek (pl. szuicid regiszter) létrehozása. Az új minisztérium újjászervezné az alapellátást.Önálló szakmai irányítás jön létre az Országos Alapellátási és Módszertani Intézet létrehozásával. 164 integrált területi egészségügyi és szociális centrumot alakítanak ki. Majd sorolta: praxis-teamek megerősítése; inflációkövető finanszírozás; degresszió megszüntetése; diagnosztikai, digitális, telemedicinás és szakdolgozói kapacitás bővítése. A kórházfejlesztéseket is részletezte a miniszter, de a valóságtól elrugaszkodott szuperkórház-terveket lehűtötte. Régiónként egy-egy kiemelt kórház fejlesztése került szóba a klinikai központokra alapozva, főként a négy egyetemi klinika (Pécs, Debrecen, Szeged, Budapest), valamint Székesfehérvár, Miskolc, Győr fejlesztése. Surgical hub-ok (elektív műtéti hubok) telepítését tervezik a kórházak mellé az NHS-mintára, amivel a cél a várólisták ledolgozása mátrix-modellben (hétfőtől szombatig járatott műtők). Szükséglet alapú regionális kapacitásszervezés bevezetése minden közfinanszírozású szolgáltatónál. Vidéki kórházak átvilágítása és regionális hálózatba szervezése világos betegutakkal. A sürgősségi ellátás területén is vannak feladatok.Tervben van az Országos Mentőszolgálat stabilizálása és modernizálása: mentésirányítás, digitális háttér, járműpark, mentőállomások, HR, a betegszállítás és mentés egyértelmű elválasztása. Ennek keretében miniszteri biztos kerül az OMSZ élére, 2027. január 1-jétől állna fel az új ágazati mentővezetés. A mentális egészségügy terén tett vállalások:fekvőbeteg-ellátást nyújtó méltó pszichiátriai centrumok mellett nappali ellátóhelyek, krízisintervenciós központok hálózatának kiépítése. Addiktológiai modernizáció keretében közösségi ambulanciák, alkohol-prevenciós programok, kettős diagnózisú integrált ellátás megvalósítása. Miniszteri biztos kinevezése a mentális egészségügyi átalakítás koordinálására. Égető kérdés a bérek ügye.Hiányszakmai ösztöndíjprogramokat indítanak évente 30 milliárd forint értékben (Andrássy Ilona és Hugonnai Vilma elnevezésű programok). Bérrendezést terveznek a nem orvosi munkakörökben, valamint a szakdolgozóknak is béremelés várható célzott pótlékokkal, lakhatási és mobilitási támogatással. Az orvosi bérek értékállóságának garantálását ígérte és transzparens karrierutakat. A gyógyszerészet újjászervezéséta független Országos Gyógyszerészeti Intézet létrehozásával kezdené. A feladatok között szerepel itt a közösségi gyógyszerészek bevonása a prevencióba, beteg-edukációba, gyógyszeres terápia egyeztetésbe és krónikus betegek gondozásába. A vidéki gyógyszerellátást gyógyszerátadó helyek kialakításával biztosítanák minden olyan településen, ahol nincs gyógyszerellátási egység. Klinikai gyógyszerészek beillesztése a kórházi gyógyító teamekbe. Szóba került a magán és állami ellátás kapcsolata is.Az állami kórházakban működő fizetős ellátások szabályainak miniszteri felülvizsgálata várható. Várólistákra, kapacitásvédelemre, költségelszámolásra, összeférhetetlenségre és átláthatóságra fókuszáló szabályozott átjárhatóság.A magánszolgáltatók TB-finanszírozásba történő bevonását szakmai-társadalmi egyeztetésre bocsátja. A digitalizáció, mint tőkeáttétel és hatalmas erőforrás.Azt vallja a miniszter, hogy a digitális egészségügy az a tőkeáttétel, amivel végül jobb lehet az egész rendszer. Azt elárulta, hogy a Digitalizációért felelős minisztérium elvitte az államtitkár jelöltjét (feltehetően Bicskei Lászlóra gondolt, aki ott volt Tanács Zoltán miniszteri meghallgatásán). Rendbe teszik az EESZT üzem- és kiberbiztonságát. A dokumentumtárat klinikai döntéstámogató rendszerré fejlesztik strukturált, közhiteles, interoperábilis adatvagyonnal. Ezért is jön létre külön erre a célra egy digitális egészségügyi államtitkárság. Etikai megújulás, mindennek az alapja.Ez a vállalása nem meglepő, hiszen ő volt korábban a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának vezetője. A Magyar Orvosi Kamara kötelező tagságának visszaadása, jogkörének, autonómiájának kiterjesztése. Az ESZJSZT törvény felülvizsgálata az első 100 napban, különösen a ±20%-os bértömeg-eltérítés átgondolása. Közösségi médiára vonatkozó etikai iránymutatás kiadása az egészségügyi dolgozók számára az első 100 napban (NHS-jó gyakorlat alapján). A tárcavezető az első 100 napra is konkrét vállalásokat tett. Ide sorolta az Eszjszt törvény felülvizsgálatát, a szakmai kamarák jogosítványának visszaadását, a háttérintézmények (Népegészségügyi Intézet, NICE- és CQC-megfelelő magyar hatóságok) felállításának megkezdését, a szakdolgozói bértábla kidolgozásának megkezdését a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával egyeztetve, a közösségi média etikai iránymutatás kiadását. Meghirdette a „zéró pont" leltárt: nyilvános, transzparens helyzetfelmérés az első 30–60 napban (forgatócsoportok engedélyezésével) – mit örökölt a Tisza-kormány. A célok, feladatok mellett az átalakításban érdekelt és a folyamat során létrejövő intézményeket is érdemes számba venni. Nem váratlan, hogy az egészségügy átalakításának nagy tervét az Egyesült Királyság-beli (NHS) egészségügyi rendszerben szerzett tapasztalataira építi, hiszen ebben dolgozott 21 éven át. Emellett Norvégiát és a skandináv országokat hozta fel többször is példaként a beszédében.Érdemes ezért összeszedni azt is, hogy milyen nemzetközi mintákat tart követendőnek: A miniszter a hétfői meghallgatásán az őszinte szembenézésre épített, leírása alapján jól körülhatárolhatóak a legégetőbb problémák és a hosszabb távon megoldásra váró strukturális területek. Vannak olyan vállalásai, amelyek minőségi, rendszerszintű előrelépést jelentenének az ágazatban (betegvélemények mérése, hibák kommunikációja, értékalapú finanszírozás). Emellett hangsúlyosan beszélt az alapellátás fontosságáról, konkrét célokat azonosítva, ami szintén helyes prioritásérzékre vall. A megelőzés és népegészségügy önálló államtitkárságként való megjelenése logikus és nagyon előremutató kezdeményezés, mert a magyar elkerülhető halálozás döntően magatartási és prevenciós eredetű (alkohol, dohányzás, késői szűrés, kardiometabolikus rizikó). Hatalmas hiányosságot pótolna a minisztérium, ha a rizikóokok kezelésére stratégiai területként tekintene, és megindulnának a leszokást támogató programok, az edukáció, a kommunikáció. A program legnagyobb hiányossága viszont épp a reformfolyamat egyik legfontosabb építőeleménél jelentkezik. Ha ez ugyanis nem megalapozott, akkor minden terv csak terv marad és a többi építőkocka is borul.Ez pedig a forrásszerzés, az évi 500 milliárd forint plusz költségvetési forrás. A meghallgatáson a forrás négy tételből állt össze, és mindegyik bizonytalan vagy átmenetinek tűnik: visszaszerzett közvagyon, hazahozott EU-pénzek, „új költségvetés", és az előző kormány által felelőtlenül elköltött kommunikációs pénzek. A más módszerekkel történő forrásszerzés lehetőségeiről a miniszter nem beszélt (adó, járulék, egyéb adómegoldások, kiegészítő biztosítások, kiadásracionalizálás), pedig azok lehetnének a fenntartható módon megvalósítható tételek. Azt is érdekes lesz látni, hogy miként valósítja meg egyszerre a gyakorlatban a túlzott centralizáció leépítését, oldását, és hogyan erősíti meg az új vagy meglévő központi intézmények irányító, felügyelő szerepét. Fontos megemlíteni azt is, hogy a mintának tekintett NHS rendszer jelenleg is több sebből vérzik. A brit egészségügy iránti bizalom alacsony szinten áll, a várólistákon több millió ember van, és magas a munkaerőhiány. Érdekes lezs azt is látni, hogy mi az a néhány elem, amit ténylegesen le tud másolni a minisztérium, vannak olyan elemei az NHS-nek ugyanis, amelyek hosszú évtizedek alatt nyerték el a hitelességüket. A surgical hub csak akkor működik, ha van elég sebész és aneszteziológus, vagyis van mögötte rendelkezésre álló forrás, amivel lehet ösztönözni a bent dolgozókat. A humánerőforrás problémája a legégetőbb probléma, és a gondok méretével nem cseng össze a vállalás. A 30 milliárd forint éves ösztöndíjkeret 1018 üres praxisra és 30–40 ezer fős szakdolgozói hiányra vetítve nem érdemi tétel. A bértábla rendezése a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával nagyon fontos, de időigényes folyamat lehet, és ezt is meghatározza a költségvetési keretrendszer. Könnyen lehet, hogy a következő 1-2 évben a HR-krízis esetében is tűzoltásra lesz szükség, amíg a várható folyamatok eredményei beérnek. Fontos hiánya a programnak az idősgondozás és a demográfiai folyamatok említésének elmaradása. Egy szó nem esik róla (pedig a miniszter hosszú távra hirdetne programot), miközben demográfiailag ez lesz a következő évtized legdrágább rendszerhatása. Mindezek mellett további fontos dolgokról nem hallottunk konkrétumokat: a magánbiztosítások szerepe, a munkáltatók szerepe, a magánegészségügy szerepe és esetleges bevonása. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert