● news.bsdnet.hu

Megkezdődött az idei őzgidamentési szezon Magyarországon. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának kezdeményezése tavaly már látványos eredményeket hozott: a kaszálások előtt végzett hőkamerás drónos felderítéseknek köszönhetően országszerte 278 őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni. A programot a szaktárcával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben folytatják, és a szervezők idén is várják az önkéntes drónpilóták, civil szervezetek és magánszemélyek csatlakozását. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Szabó László, a Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke szerint a gazdálkodók többsége nyitott az együttműködésre. – Ha tudnak erről a lehetőségről, akkor szinte mindenhol segítőkészek. Jóérzésű gazdák, akik nem szeretnék, hogy a kaszálás során állatok pusztuljanak el. A legfontosabb, hogy időben szóljanak, ha szeretnének kérni drónos ellenőrzést – mondta. A szakember hangsúlyozta: a mentés csak akkor hatékony, ha a gazdálkodó közvetlenül a kaszálás előtti napon jelzi a munkát. Ennek oka, hogy az őzsuták gyakran visszaviszik gidáikat a területre, így egy korábban átvizsgált tábla néhány nap alatt ismét veszélyessé válhat. Szabó László – Fotó: Országos Magyar Vadászati Védegylet A hőkamerás drónokkal végzett keresés különleges időzítést igényel. A felderítést hajnali órákban kell elvégezni, amikor a hőkamerák még egyértelműen meg tudják különböztetni az állatok testhőjét a környezetétől. – Három órakor kelünk, mert hét óra körül már annyira felmelegszik a növényzet, hogy a hőkamera hatékonysága jelentősen csökken – magyarázta Szabó László. A mentés jól szervezett rendszerben zajlik. A drónpilóta a levegőből keresi az állatokat, majd GPS-koordinátával vagy digitális jelöléssel rögzíti a helyüket. A segítők mobiltelefon segítségével jutnak el pontosan a megtalált gidához, amelyet biztonságba helyeznek és megjelölnek. A jelölések később tudományos kutatásokhoz is értékes adatokat szolgáltathatnak. A drónos felderítés nem kizárólag az őzgidák életét mentheti meg. A kaszálások során számos földön fészkelő madárfaj fészekalja is veszélybe kerülhet, amelyek szintén azonosíthatók a korszerű technológiával. Az elnök szerint ugyanakkor a megelőzésben továbbra is fontos szerepe van a vadriasztó láncoknak, amelyek használatát a gazdák egy része még mindig mellőzi, vagy nem megfelelő eszközöket alkalmaz. – Sok helyen túl vékony láncokat használnak, amelyek gyakorlatilag csak a lepkéket zavarják fel a fűből. A megfelelő súlyú és kialakítású vadriasztó lánc valóban segíthet a vadak elriasztásában – fogalmazott. Napi cukiságfaktor kimaxolva – Fotó: Országos Magyar Vadászati Védegylet A szakbizottság vezetője szerint hosszabb távon új technológiák is csökkenthetik a vadpusztulást. Kiemelte azokat a szenzorokkal felszerelt kaszákat, amelyek képesek érzékelni az előttük lévő élőlényeket, és automatikusan megemelni a vágószerkezetet.  Szabó László úgy véli, érdemes lenne pályázati támogatásokkal ösztönözni az ilyen gépek beszerzését, különösen a nagyobb gazdaságok számára. – A gazdák többsége vigyázni akar az állatvilágra. Ha megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, akkor nemcsak az őzgidákat, hanem a földön fészkelő madarakat is sokkal nagyobb biztonságban tudhatjuk – hangsúlyozta. A tavalyi eredmények alapján a szakemberek szerint a drónos gidamentés ma már nem kísérleti program, hanem bizonyítottan működő természetvédelmi eszköz, amelynek sikeréhez a gazdálkodók, a vadászok és az önkéntesek együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen. Indexkép: Országos Magyar Vadászati Védegylet Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.