● news.bsdnet.hu

Hosszas viták és tiltakozások ellenére 2024. május 1-jén hatályba lépett az Európai Unió és aMercosurországcsoport (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) közötti szabadkereskedelmi megállapodás. Ennek eredményeként a dél-amerikai piacról érkező termékek jelentős részénél – a becslések szerint mintegy 80 százalékánál – eltörlik vagy mérséklik a vámokat. A Mercosur országok együttesen közel 400 millió lakossal rendelkeznek, és gazdaságuk egyik legfontosabb pillére az élelmiszer-alapanyagok exportja.Az elmúlt évtizedekben a két régió közötti kereskedelmi tárgyalásokat főként az eltérő élelmiszerbiztonsági és termelési szabályozások nehezítették, azonban ezek a különbségek végül nem jelentettek akadályt az egyezmény ratifikálásában. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Cseh Tibor András,a MAGOSZ főtitkára tájékoztatója szerint az Európai Unióban az agrártermékek behozatala folyamatosan növekszik.Az állattenyésztéshez szükséges szója több mint 80 százaléka már jelenleg is Brazíliából és Argentínából származik, miközben a kukorica importja is csaknem megduplázódott az elmúlt év során ezekből az országokból. Hasonlóanemelkedett amarhahúsbehozatala is:a Dél-Amerikából érkező mennyiség közel 40 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, annak ellenére, hogy eddig vámok terhelték ezeket a szállítmányokat. Az új kereskedelmi megállapodás életbe lépésével várhatóan tovább gyorsul ez a folyamat, ami komoly piaci és élelmiszerbiztonsági kihívásokat jelenthet az európai gazdák és fogyasztók számára. Szakértők szerintaz európai termékek háttérbe szorulása részben annak tudható be, hogy az uniós termelési szabályokat nem követelik meg az unión kívülről érkező áruk esetében.A következő uniós költségvetési tervezet – amely több mint 20 százalékos csökkentést irányoz elő az agrárbüdzsében – tovább nehezítheti az európai és hazai gazdák helyzetét. A Mercosur országok számára Európa eddig is az egyik legfontosabb külkereskedelmi partner volt, évi több mint 42 milliárd euró értékű exporttal. Kiemelt termékeik közé tartozik a kávé, a szója, a kukorica és a tőkehús, amelyek nagy mennyiségben főként Északnyugat-Európa kikötőin keresztül érkeznek az EU-ba. Az Atlanti-óceán partján fekvő kikötők – például Le Havre (Franciaország) és Valencia (Spanyolország) – földrajzi elhelyezkedésük miatt kedvezőbbek a Dél-Amerikából érkező romlandó áruk számára, mivel gyorsabb szállítást tesznek lehetővé. A húsfélék (például marha- vagy baromfihús) esetében különösen fontos a szigorú hűtőlánc betartása, hiszen minden időveszteség minőségromláshoz vezethet. Az Európai Bizottság adatai szerintaz EU-ba érkezőimportárukmindössze 1-2 százalékát tudják ténylegesen ellenőrizni a beérkezéskor.Tapasztalatok szerint maguk a kikötők sem érdekeltek a szigorú ellenőrzésben, hiszen a szállítási idő növekedése bevételkiesést okozna számukra, ráadásul jelentős verseny folyik az importőrökért az egyes kikötők között. Ezek a belépési pontok egyben logisztikai központok is, ahol gyakran alkalmazzák az úgynevezett „cross-docking” rendszert: az árut raktározás nélkül, rövid időn belül új szállítóeszközre helyezik, és már indul is tovább a következő célállomás felé. Az importált termékek nagy része az élelmiszeriparba kerül, jellemzően fagyasztott formában, ahol további feldolgozáson esnek át.Fontos tudni, hogy Az élelmiszeripar mellett jelentős mennyiségű importot használ fel a HORECA szektor, illetve a takarmányipar is, főként a szója és a kukorica esetében. Az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az Adriai-tenger menti kikötők – köztük a koperi, a trieszti és a rijekai kikötő –, amelyek közvetlenebb kapcsolatot teremtenek Közép-Európa és Dél-Amerika között. A trieszti kikötő például az olasz kávéipar egyik központja, ahonnan jelentős mennyiségű áru jut el Közép-Európába is. A Rajna–Majna–Duna csatornán keresztül hazánk is kapcsolódik az északnyugat-európai kikötőkhöz, ígya magyar piacra is rendszeresen érkeznek dél-amerikai eredetű termékek. Magyarországra főként szója és gabona érkezik alapanyagként, de érdemes megemlíteni a mézet is:az EU-Mercosur megállapodás alapján a dél-amerikai országok számára 45 ezer tonnás vámmentes kvótát határoztak meg, ami közel kétszerese a teljes magyar éves méztermelésnek. Forrás: MAGOSZ Indexkép: Pexels