● news.bsdnet.hu

A boszniai háború egyik legsötétebb és legvitatottabb fejezetét dolgozza fel új könyvében Ezio Gavazzeni olasz oknyomozó újságíró. A Hétvégi orvlövészek című kötet azt a hátborzongató állítást járja körül, miszerint a Szarajevót ostromló mesterlövészek között nemcsak katonák, hanem tehetős nyugati civilek is akadtak, akik pénzért érkeztek a háborús övezetbe, hogy emberekre vadásszanak. Csorba Anita Newsroom újságíró Ezeket látta már? A délszláv háború legsötétebb fejezete kétségtelenül a szarajevói emberszafarik története, melyről egyre több megrázó részlet kerül napvilágra. Ezio Gavazzeni a Feminának adott interjút, melyben elmondta, hogy először még a 90-es években hallott az úgynevezett emberszafarikról, de igazán 2023-ban kezdett nyomozni az ügyben, amikor megismerte Miran Zupanic Sarajevo Safari című dokumentumfilmjét. Kutatásai végül odáig vezettek, hogy a milánói ügyészség büntetőeljárást indított az ügyben. A szerző szerint a résztvevők többnyire tehetős vállalkozók, vadászok és sportlövők voltak, akik egymás között, szájról szájra terjedő információk alapján értesültek a lehetőségről. A helyszínen úgynevezett toborzók szervezték az utakat, a csoportok pedig általában három vadászból és egy kísérőből álltak. A legmegrázóbb részletek az áldozatok „árazásáról” szólnak. Gavazzeni szerint a gyerekek számítottak a legkeresettebb célpontnak, egy gyermek megöléséért akár 100 millió olasz lírát is elkérhettek, ami mai értéken mintegy 18 millió forintnak felel meg. Hasonló összeget érhettek a fiatal lányok is, míg a felnőtt férfiakért körülbelül 9 millió, az idősekért pedig 3-4 millió forintnak megfelelő összeget fizethettek. Az újságíró becslése szerint 1992 és 1995 között összesen 400-500 ember vehetett részt ilyen akciókban. Állítása szerint a résztvevők mintegy fele olasz volt, de érkeztek más nyugat-európai országokból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából is. Magyar érintettre ugyanakkor nem talált bizonyítékot. Különösen érdekes részlet, hogy Gavazzeni szerint létezhet egy olasz titkosszolgálati dokumentum is, amely öt, a Szarajevó körüli dombokon elfogott vadász adatait tartalmazza. A szerző szerint több hiteles tanú is megerősítette a dokumentum létezését, amely akár kulcsfontosságú bizonyíték lehetne az ügy feltárásában. Arra a kérdésre, hogy mi motiválhatta ezeket az embereket, az oknyomozó úgy fogalmazott: egyesek a háború káoszában élhették ki „legmélyebb perverzióikat”, miközben úgy érezhették, pénzük és társadalmi helyzetük miatt következmények nélkül megúszhatják tetteiket. „Olyan ez, mintha istent játszanának mások életével. Nem több ez, mint a nárcizmus egyik formája: annak bizonyítása, hogy valaki olyan gazdag és hatalmas, hogy akár egy ember életét is kiolthatja, és következmények nélkül megúszhatja” – fogalmazott. Gavazzeni szerint a történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a háborúk árnyékában gyakran olyan bűncselekmények történnek, amelyekről a nyilvánosság évtizedekig sem szerez tudomást. Mint mondta, minél több ügy marad a szürke zónában, annál könnyebben vész el az igazság. háború