● news.bsdnet.hu

Bár a magyar gazdaság a vártnál egy kicsit jobban teljesített az év elején, még korai lenne pezsgőt bontani. Az MBH Bank elemzői szerint idén ugyan 9 százalékkal nőhetnek a fizetések, és a boltokban sem szabadulnak el brutálisan az árak, a háttérben komoly viharfelhők gyülekeznek. A cégekre nehezedő nyomás miatt ugyanis megugorhat a munkanélküliség, a kormány pedig óriási költségvetési hiánnyal küzd. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? A vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adat ellenére a magyar gazdaság növekedése idén visszafogott lehet, miközben az infláció tartósan a kijelölt sávban maradhat. Az erős forint és az enyhülő drágulás teret adhat a monetáris lazításnak, míg a költségvetési hiány csak a következő években csökkenhet. Ez derült ki az MBH Elemzési Centrum június 10-én kiadott közleményéből. Az első negyedéves GDP-adatok a várakozásoknál kedvezőbben alakultak, ami rövid távon pozitív képet fest a magyar gazdaság teljesítményéről. Ugyanakkor a növekedést részben átmeneti tényezők - például a költségvetési források - is támogathatták, miközben a háztartások fogyasztásának alakulása alapvetően a reáljövedelmek és a bizalom függvénye marad. Az elemzők 2026-ban továbbra is mérsékelt, 1,6 százalékos GDP-növekedést tartanak reálisnak, amelyet elsősorban a fogyasztás hajthat. 2027-ben ugyanakkor kiegyensúlyozottabb szerkezetű, 3 százalék körüli növekedés jöhet, ha a külső kereslet élénkülése mellett a felszabadított uniós források is egyre nagyobb mértékben jelennek meg a gazdaságban - mondta Árokszállási Zoltán , az MBH Elemzési Centrum igazgatója. A munkaerőpiacon a népesség csökkenése egyre erősebb korlátot jelent a foglalkoztatás bővülésében. Ugyanakkor a vállalatok növekvő költségnyomással szembesülnek, ami visszafoghatja a foglalkoztatási hajlandóságot. A szakértők számítanak a munkanélküliségi ráta jelentős emelkedésére, 2026-ban átlagosan 4,6 százalék körüli szintet várnak. A béremelkedés ütemét 9 százalékosra becsülik, amiben jövőre lassulás várható. Az inflációs folyamatokat az árkorlátozó intézkedések, az energiaárak és az árfolyam alakulása befolyásolja. A védett üzemanyagárak és az árrésstopok fokozatos kivezetésének inflációs hatása időben elhúzódva jelentkezik majd . Az idén 2,7 százalék körüli, majd 2027-ben 3,7 százalékos átlagos inflációval számolnak az MBH-nál. A forint erősödése fontos szerepet játszik az infláció fékezésében, miközben a globális energiaárak alakulása továbbra is kockázatot jelent. Az infláció alakulása és a forintárfolyam erősödése mellett a jelenlegi kamatszint - régiós összevetésben - magasnak számít, ami teret adhat a pénzügyi lazításnak. Az MBH Elemzési Centrum várakozása szerint az alapkamat 2026 végére 5,5 százalékra, 2027 végére pedig 5 százalékra csökkenhet. Az államháztartás egyenlege rövid távon továbbra is kihívásokkal szembesül, de középtávon már csökkenő hiánypálya rajzolódhat ki. 2026-ban még 6 százalék feletti GDP-arányos hiányt prognosztizálnak , amely 2027-ben az 5-5,5 százalékos sávba mérséklődhet. Az államadósság-ráta a következő években stabilizálódhat, majd fokozatos csökkenésnek indulhat, amelyhez az erős forint és a mérséklődő kamatkörnyezet is hozzájárulhat - írták a prognózis összefoglalójában. gazdaság