● news.bsdnet.hu

Miközben a cigarettacsikkek már bekerültek a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerébe, most új típusú hulladék jelent meg, az eldobott elektromos cigaretták és vape-ek, gyorsan növekvő ökológiai nyomot hagyva maguk után. A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre. Szemetesek tetején, parkpadokon, kirakatok sarkán vagy egyszerűen a földre hajítva. Ma már mindennapos látvány, hogy az ember az utcán sétálva egy feltűnő színű, műanyagdarabnak tűnő tárgyat talál valahol eldobva. Játék? Csomagolási hulladék? Nem: vape, vagyis elektromos cigaretta. A legnépszerűbbek közé tartoznak az eldobható, pod típusú eszközök, amelyeket a köznyelvben egyszerűen vape-nek vagy vapernek neveznek. Kicsik, könnyűek, viszonylag olcsók, nem igényelnek karbantartást, ezért könnyen fogyasztható termékként szivárogtak be a piacra. Magyarországon a helyzet első pillantásra egyszerűbbnek tűnik, mint több nyugat-európai országban: az ízesített, eldobható vape-eket elvileg már kiszorították a legális piacról. A hatályos szabályozás szerint dohányterméket kizárólag Nemzeti Dohányboltban lehet értékesíteni, és csak olyan elektronikus cigaretta forgalmazható, amely nem tartalmaz meghatározó ízesítőanyagot. Ezért az Elf Bar, Poco Bar, VapSolo és a hasonló, színes, ízesített eldobható eszközök értékesítése Magyarországon illegális, sem üzletben, sem online nem árusíthatók. A tiltás azonban nem tüntette el a keresletet: a NAV rendszeresen számol be közösségi oldalakon, zárt csoportokban vagy postázással működő illegális árusokról, és csak az elmúlt időszakban több millió, illetve egyes ügyekben több tízmillió forint értékű készleteket foglalt le. A hatósági aggodalmat erősíti, hogy a nikotinmérgezéses eseteken belül a kiskorúak aránya 2019 és 2023 között 62,5 százalékról 92,5 százalékra nőtt, miközben a szakértők ezt az illegális, ízesített e-cigaretták terjedésével hozzák összefüggésbe. Spanyolországban az EDADES 2024 felmérés szerint a 15 és 64 év közötti lakosság 19 százaléka – a férfiak 20,3, a nők 17,7 százaléka – életében legalább egyszer használt már elektromos cigarettát, nikotinnal vagy anélkül. A fogyasztás előfordulása a 15–24 éves korosztályban a legmagasabb, a spanyol férfiak és nők körében egyaránt. A közintézmények és az egészségügyi hatóságok ezért fokozódó aggodalommal figyelik a fogyasztás gyors terjedéséből, illetve a zárt terekben történő használatból fakadó kockázatokat. A termék megjelenésével azonban egy másik, kritikus környezeti probléma is felszínre került: mi történik a hulladékká vált eszközökkel? Ezek az eszközök gyakran a kommunális szemétben végzik, miközben egy új, összetett hulladékkategóriát képviselnek: műanyagból, elektronikai áramkörökből és lítiumakkumulátorokból állnak. Ez komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi újrahasznosítási infrastruktúra és az értékesítési pontok valóban alkalmasak-e a feldolgozásukra. Az újrahasznosításra szakosodott spanyol zöldszervezet, az Ecoembes szerint az újrahasznosításukhoz külön kezelésre van szükség az összetevőik miatt: van bennük egy ízesített folyadékot tartalmazó patron, egy akkumulátor, amely az eszközt működteti, és egy porlasztó, amely felmelegíti a folyadékot. „Bárki piacra dobhat egy terméket, amelyből gazdasági haszna származik, anélkül, hogy végiggondolná annak következményeit. Különösen akkor, amikor ez később társadalmi költséget okoz, mert hulladékként kezelnünk kell” – mondja Alberto Vizcaíno López környezetvédelmi szakértő, az újrahasznosításnak szentelt Contenedor Amarillo S.A. című könyv szerzője. A szakértő szerint az eldobható vape-ek elektromos és elektronikus berendezések hulladékának minősülnek, ezért vonatkozik rájuk az e területen érvényes kiterjesztett gyártói felelősséget szabályozó uniós jogszabály. A gyakorlatban azonban végső soron a felhasználó tudatosságára vagy felelősségére hárítják, mi történik a keletkező hibrid hulladékkal. A spanyol vape-ágazat szövetsége, az UPEV szerint az eldobható vape-ek problémásak, és olyan termékről van szó, amelyet „a környezetre gyakorolt potenciális káros hatása miatt ki kell vonni a piacról”. Az UPEV különbséget tesz az elektromos cigaretták és az eldobható eszközök között: az utóbbiaknál éppen az okozza a gondot, hogy nem szétszedhetők, ezért „bonyolultabbá válik az újrahasznosítás folyamata”. A szervezet szerint az európai szabályozás a kivehető akkumulátorok bevezetésén dolgozik, az UPEV ugyanakkor azt állítja, hogy a jelenlegi újrahasznosítási folyamatok pontosan meghatározottak, mivel műanyag- és akkumulátorhulladékról van szó, amelyekre már széles körű szabályozási keret létezik. A jelenlegi tervek szerint a dohányboltok és az értékesítési pontok vállalhatnák ezeknek a elhasznált eszközöknek a begyűjtését. Ha ezeket az eszközöket nem megfelelően dobják ki, szennyező anyagokat bocsáthatnak ki a hulladéklerakókban vagy a kezelőüzemekben, miközben a többi anyag újrahasznosítási folyamatát is megnehezítik. Az akkumulátorok miatt a hulladékkezelő létesítményekben tűzveszély is fennáll, ami további kockázatot jelent a dolgozókra és az infrastruktúrára nézve. Az Irish Times az év elején számolt be az Ír Hulladékgazdálkodási Szövetség legutóbbi jelentéséről, amely szerint a válogatóüzemekben keletkező tüzek 2023 és 2025 között 56,6 millió eurós költséget okoznak, ehhez pedig további 1,7 millió euró járul a takarító- és hulladékgyűjtő járművekben keletkezett károk miatt. Mivel az elektromos cigaretták lítiumion-akkumulátorokat tartalmaznak, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai számára kijelölt gyűjtőpontokon kellene őket leadni. Ehhez képest Írországban az évente eladott 30 millió eldobható elektromos cigaretta közül mindössze 1,1 millió darab kerül újrahasznosításra. Az Európai Unióban Belgium 2025-ben volt az első ország, amely betiltotta az eldobható elektromos cigaretták árusítását. A január 1-jén hatályba lépett intézkedés kettős célt szolgált: visszaszorítani a fiatalok körében terjedő nikotinfüggőséget, és csökkenteni az egyszer használatos termékek környezeti hatását. A belga kormány nyilatkozatai szerint azonban a szabályozás nem elsősorban az újrahasznosítás vagy a hulladékkezelés köré épül, hanem inkább a dohányzásellenes politikák kiterjesztése motiválta. Hasonló a helyzet a szomszédos Franciaországban is, amely az eldobható elektromos cigaretták nikotintermékként való szabályozásától eljutott odáig, hogy teljesen kivonja őket a legális piacról. 2025 februárjában fogadták el a törvényt, amely megtiltja az előre feltöltött és nem újratölthető, egyszer használatos vape-eszközök árusítását, forgalmazását, ingyenes átadását, sőt az értékesítési célú birtoklását is. A tiltás a patronokra kifejezetten nem vonatkozik, így az újratölthető vagy patronalapú rendszerek továbbra is legálisak. Utóbbi is forgalmazási tilalom, nem pedig külön hulladékkezelési törekvés. Ezek a termékek Franciaországban az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó meglévő keretbe tartoznak, amelyeket a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben kezelnek. A francia környezetvédelmi minisztérium szerint az országban külön gyűjtési és újrahasznosítási lánc működik az elektromos és elektronikus hulladékok számára, a környezetvédelmi törvény pedig elég tágan határozza meg az elektromos és elektronikus berendezéseket ahhoz, hogy az elektromos árammal működő eszközökre is kiterjedjen. Finnország az elmúlt években vissza tudta szorítani a fogyasztást, miután Európa egyik legszigorúbb nikotinszabályozását vezette be. Ide tartozik a ízesített termékek tiltása – csak a dohányíz engedélyezett –, a reklám, az online értékesítés és a közterületi használat korlátozása, valamint szigorú korhatárok és egészségügyi ellenőrzések. A finn az egyik legambiciózusabb példa, hiszen a skandináv ország intézményei azt a célt tűzték ki, hogy 2030-ra gyakorlatilag teljesen felszámolják a dohányzást. Vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályok terén Litvánia a legprogresszívebb, ahol előírják, hogy ezeket a termékeket külön hivatalos csatornákon keresztül kell begyűjteni. Tilos őket a háztartási hulladékba dobni vagy közterületen elhagyni. A gyakorlatban olyan újrahasznosítási kezdeményezések, mint a Žaliasis taškas, részt vesznek a gyűjtési infrastruktúra fejlesztésében, a gyártók által finanszírozott újrahasznosítási rendszerekben és a hulladékok helyes szétválogatásáról szóló tájékoztató kampányokban. A litván jog szankciókat is előír azokkal szemben, akik megszegik ezeket a szabályokat. Az illegális hulladéklerakás – ideértve az elektromos cigarettákat is – közigazgatási szabálysértésnek minősül, amely magánszemélyek és vállalkozások számára is bírságot von maga után. A büntetés összege a környezeti kár súlyosságától és a jogsértés típusától függ. Ebben a megközelítésben a felelősség a fogyasztótól indul. Az UPEV is ezt hangsúlyozza. „Különös figyelmet kell fordítani ezeknek a termékeknek a kivonására” – állítják. A szövetség szerint tájékoztató kampányokra is fordítottak energiát, miközben nem mentesítik magukat ágazati felelősségük alól, vagyis az alól, hogy választ adjanak a tudatos fogyasztók kérdéseire. Ezzel a következtetéssel Alberto Vizcaíno nem ért teljesen egyet. Szerinte „a termék felhasználója nem a hulladék felelőse”. Mint mondja, létezik fogyasztói tudatosság, de ez nem hasonlítható össze azoknak a gyártóknak a felelősségével, amelyek új hulladéktípust vezetnek be az ökoszisztémába. Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Közreműködők: Ana Somavilla (El Confidencial), Voxeurop (Franciaország), Justė Ancevičiūtė (Delfi, Litvánia), Noel Baker (The Journal Investigation, Írország), Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel)