● news.bsdnet.hu

– Ideális esetben csak akkor indítanák be művi úton a szülést, ha a magzat további hordása nagyobb kockázattal járna, mint a szülés megindítása, az orvosi beavatkozás sok esetben életmentő is lehet. Ugyanakkor az Alternatal Alapítvány és a Független Bábák Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon 2020–2025 között a szülések közel egyharmadát indították be. Hangsúlyozzák azt is, hogy azokban az országokban, ahol a szülésindítások aránya 20 százalék alatt marad, általában nem rosszabbak a csecsemőhalandósági mutatók. Ez arra utalhat, hogy a rutinszerűen végzett beavatkozások egy része hazánkban is elkerülhető lenne. A szülés mesterséges sürgetése – például oxitocin vagy prosztaglandin alkalmazása – komoly kockázatokkal járhat. A túl erős méhösszehúzódások miatt a méhlepénynek nincs ideje regenerálódni, ami oxigénhiányos állapotot idézhet elő a magzatnál. Ez súlyos esetben akár maradandó károsodáshoz vagy végzetes kimenetelű mekónium-aspirációs szindrómához is vezethet. A beavatkozás az anyák számára is kockázatokkal jár. A természetellenesen erős méhtevékenység méhrepedést, idő előtti lepényleválást és súlyos gátsérüléseket idézhet elő. A túlhajszolt méhizomzat a szülés után gyakran képtelen az összehúzódásra, ami életveszélyes vérzést (atónia) okozhat. A mesterségesen felfokozott, elviselhetetlen fájdalom pedig nemcsak fizikai trauma: megfosztja az anyát és az újszülöttet az első órák méltó megélésétől, ennek életre szóló összes, tudományosan bizonyított előnyétől is. A kampányt indító szervezetek célja, hogy az érintettek megfelelő tájékoztatást kapjanak a döntéseikhez, és a beavatkozások előtt valódi, egyéni mérlegelés történjen. Éppen ezért létrehozták aszulesinditas.huhonlapot, ahol tudományos és ismeretterjesztő cikkekkel, esettanulmányokkal, külföldi szakmai anyagokkal, videós tartalmakkal és személyes szüléstörténetekkel igyekszik segíteni a tájékozódást. Valamint érintett anyák is beszámolnak a tapasztalataikról. „Azt tudtam, hogy indítani fogják, de nem lettem a mikéntjéről beavatva. Éjjeli rutinvizsgálat során elkezdték a ballont felhelyezni, bármiféle tájékoztatás nélkül. Másnap prosztaglandin tablettával és egy szándékos burokrepesztéssel elindult egyből a vajúdásom. Még a tolófájások előtt kinyomták a hasamból a babámat” – számol be egy anyuka. Hogy mennyire nem mindegy, melyik kórházban és milyen szakembergárdával találkozik egy anya szüléskor, arrólKőrizs Kata ebben a cikkben írt korábban, azt is részletesen körüljárta, mi lesz a nem a „problémamentes, könnyen” szülő nőkkel. Azelavult szülészeti ellátásokról pedig ebben a cikkbenírt. A kampányhoz több mint 40, hazai szülés körüli szakember csatlakozott, köztük az Ablak a világra szülészeti adatbázis megalkotója, Pleván Tímea is. Bábák, dúlák, perinatális szaktanácsadók, szülésznők, hordozási tanácsadók, neonatológusok, szülész-nőgyógyászok, fejlesztő pedagógusok, nemzetközi szakértők és más szülés körüli segítők fogtak össze szülésindításon átesett anyákkal azért, hogy tudatosítsák a szülésindítás előnyeit és hátrányait, valamint kockázatait – áll a közleményben. Átvilágítás, gyermekvédelmi ombudsman: Kátai-Németh Vilmos és Gyurkó Szilvia szociális reformokat ígérWMN Szűrő– 2026. május 12. –NAA kampány részekéntpetíciót is indítottak, hogy a rutinszerű sürgetés helyett a türelem, a szükségtelen beavatkozásoktól mentes szakmai megközelítés és a nő döntési joga legyen az irányadó. WMN Szűrő– 2026. május 12. –NA „A kezdeményezés reményeink szerint elindít egy olyan mértékű, építő szemléletformálást, ami a hazai szülészeti rendszerben komoly változásokat idéz elő: a szülészeti szokások, a szülészeti protokoll megváltoztatásával megszűnne az a rendszer, hogy egyénileg mérlegelt egészségügyi indok nélkül csak azért indítanak meg egy szülést, mert elmúlt a kiírt dátum” – fogalmazott dr. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, független bába. Nagy Andi A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ globalmoments