● news.bsdnet.hu

A kutatók célja egy olyan oltóanyag létrehozása, amely nemcsak az ismert emberi koronavírus-változatok ellen nyújt védelmet, hanem olyan rokon vírusokkal szemben is, amelyek a jövőben állatokról emberre terjedhetnek. A hagyományos vakcinák általában egy adott vírus vagy vírusváltozat felismerésére készítik fel az immunrendszert. A vírusok azonban folyamatosan változnak, ezért időről időre új oltóanyagokra van szükség. A kutatócsoport mesterséges intelligenciát használt arra, hogy több ezer rokon vírus genetikai állományát elemezze. A rendszer olyan jellemzőket keresett, amelyek a különböző vírusváltozatokban is megmaradnak, és várhatóan hosszabb idő alatt sem változnak jelentősen. A vizsgálat a szarbekovírusok családjára összpontosított. Ebbe a csoportba tartoznak a SARS-t és a COVID–19-et okozó vírusok, valamint több állati eredetű koronavírus is. Az azonosított közös tulajdonságok szolgáltak a vakcina alapjául. A fejlesztés nem mRNS-, hanem DNS-alapú technológiát alkalmaz. A kutatók szerint a DNS-vakcinák egyik előnye, hogy stabilabbak, ezért könnyebb lehet a tárolásuk és szállításuk. A vakcina beadása is eltér a megszokottól. Az oltóanyagot nem tűvel, hanem nagy nyomású folyadéksugárral juttatják a bőrön keresztül a szervezetbe. Ez egyszerűbb alkalmazást tehet lehetővé, különösen olyan helyeken, ahol korlátozottak az egészségügyi infrastruktúra lehetőségei. A kutatók szerint az ilyen fajta vakcinák előnye az lehet, hogy egyszerre több, egymással rokon vírus ellen is védelmet nyújthatnak. Ez különösen fontos lehet olyan betegségek esetében, amelyeknek sok változata létezik. Az influenza jó példa erre, mivel a vírus gyorsan változik, ezért minden évben új vakcinát kell készíteni az előrejelzések alapján. A tanulmány az ebolavírust is említi. A Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában nemrég megjelent járványt a Bundibugyo-változat okozza, amely ellen a jelenlegi vakcinák nem nyújtanak megfelelő védelmet. A mostani kutatás az első olyan humán vizsgálat, amelyben mesterséges intelligencia által tervezett vakcinát teszteltek. Az eredmények szerint a DNS-vakcina képes volt olyan ellenanyagok termelődését kiváltani, amelyek többféle szarbekovírust is felismernek. A vizsgálat során a technológia biztonságosnak bizonyult, és a résztvevők jól tolerálták. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az immunválasz mértéke egyelőre mérsékeltnek bizonyult, és még nem ismert, mennyi ideig tarthat a védelem. Azt is nagyobb létszámú klinikai vizsgálatokban kell igazolni, hogy a vakcina a gyakorlatban mennyire képes megelőzni vagy csökkenteni a fertőzéseket.