● news.bsdnet.hu

Az iráni háború nemcsak a Közel-Keletre, hanem Európára is súlyos hatással van – hívja fel rá a figyelmet Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző a Másfélfokon megjelent írásában. A konfliktus ugyanis egyszerre mélyíti a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza a kontinensünkre nehezedő migrációs nyomást. A szakértő szerint a Közel-Kelet eleve a klímaváltozással leginkább súlytott régiók közé tartozik. Az ottani országokban a súlyos aszályok miatt szinte állandó probléma vízhiány és az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. A limitált erőforrások, valamint a növekvő népesség önmagában is gyengítik a politikai és társadalmi stabilitást, az iráni háború pedig tovább súlyosbítja az amúgy válságos helyzetet. A fegyveres konfliktus ezrek életét követlete, és tömegek kényszerültek elhagyni az otthonaikat. A háború olyan kritikus infrastruktúrák is veszélyeztet, mint a víztisztító üzemek és öntözőrendszerek, amelyek nélkül az élet elképzelhetetlen lenne a Közel-Keleten. Papp Zsanett Gréta szerint mindezek nem tekinthetők csupán régiós problémának, hiszen Európára nézve is közvetlen biztonsági és gazdasági kihívásnak számítanak. A romló életkörülmények, valamint a fegyveres konfliktusok egyre több embert kényszerítenek hazájuk tartós elhagyására, ami hosszabb távon Európa irányába is fokozhatja a migrációs nyomást. A legtöbben most még más közel-keleti országban keresnek menedéket, például az olyan fontos tranzitországokban, mint Libanon, Irak és Törökország, ám ezen államok kapacitásai korlátozottak. Bakr ALKASEM / AFP Fel nem robbant iráni rakéta Szíria területén. Az elemző úgy látja, az újabb migrációs hullámok komoly társadalmi és politikai kihívás elé állíthatják Európát, mivel növelik a befogadó országok infrastruktúrájára nehezedő nyomást, fokozhatják a társadalmi polarizációt és politikai radikalizációt, valamint erősíthetik az Európán belüli biztonságpolitikai és identitáspolitikai feszültségeket. Az erőforrás-konfliktusok gyarapodása, az erősödő migrációs nyomás és a mélyülő társadalmi egyenlőtlenségek ráadásul újabb konfliktusok melegágya lehet nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is. A Közel-Kelet ráadásul továbbra is a globális energiaellátás egyik kulcsrégiója, ezért a térségben zajló fegyveres konfliktusok közvetlenül érintik Európa energiaellátását és gazdasági stabilitását. Vagyis a háborúk könnyen az energiaárak megugrásához, sőt az ellátás bizonytalanságához vezethetnek. A tagállamok az ilyen helyzetekre eltérő intézkedésekkel reagálnak: támogatási csomagokkal, árszabályozással vagy alternatív energiaforrások keresésével próbálják mérsékelni a válság hatásait. Ezek a lépések ugyan rövid távon enyhíthetik a társadalmi és gazdasági nyomást, azonban nem kezelik az európai energiarendszer strukturális sérülékenységeit. A szakértők szerint tényleges megoldást csak az importfüggőség csökkentése és a hazai kapacitások bővítése jelentene. Ennek érdekében a megújuló energiaforrások, az energiatárolás és az okos hálózatfejlesztés felgyorsítását sürgetik. A súlyos aszályok és a vízhiány a Közel-Kelet mellett már Európában, így Magyarországon is egyre komolyabb problémát jelent. A szakértők szerint hazánk tájaiból több Balatonnyi víz hiányzik, és a helyzet évről évre rosszabb. Lapunk számos cikkben foglalkozott a magyarországi vízhiány kérdésével, ezek a tartalmaink alább elérhetők: „Ami most zajlik az országban az katasztrófa. Sírni tudnék” – szakértők sürgetik a vízhiány elleni összefogást Csatornával kötnék össze a Dunát és a Tiszát, de jó ötlet ez? Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, így menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól Sok magyar borfajtát fenyeget az eltűnés The post A Közel-Keleten vízválságot, Európában migrációs hullámot okozhat az iráni háború first appeared on 24.hu.