● news.bsdnet.hu

Kármán András pénzügyminiszter-jelölt meghallgatásán külön kérdésként merült fel, hogy a Tisza-kormány megtartja-e a fix 3 százalékos hitelt, a csokot és az Otthon Startot. Kármán válaszában azt mondta, a lakhatási támogatásokat továbbviszik, de szerinte az eddigi rendszer túlságosan a saját tulajdon megszerzését támogatta. Értékelése szerint ez hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanárak nagyon gyors ütemben emelkedtek. A pénzügyminiszter-jelölt megközelítése alapján a következő időszak lakáspolitikájában nem a meglévő támogatások azonnali megszüntetése, hanem azok átalakítása és kiegészítése lehet napirenden. Kármán András úgy fogalmazott, hogy a kínálatot kell erősíteni, és a bérleti piacot is. Hozzátette: nem visszafelé akarnak menni ezen az úton, hanem előre. Szerinte a lakhatási problémák sokrétűek, ezért nem lehet minden gondot egyetlen eszközzel kezelni, színesebb programokra van szükség. Ez a megközelítés azt jelenti, hogy az Otthon Start és acsokjövője nem önmagában, hanem a teljes lakáspolitikai keret részeként kerülhet a kormány elé. A meghallgatáson elhangzottak alapján a Tisza-kormány nem a támogatási rendszer hirtelen lebontását tervezi, hanem a lakáspiaci hatások vizsgálatát és a hangsúlyok módosítását. A saját tulajdon támogatása mellett nagyobb szerepet kaphat a lakáskínálat bővítése és a bérleti piac fejlesztése. A pénzügyminiszter-jelölt lakáspolitikai válasza illeszkedett abba a szélesebb gazdaságpolitikai gondolatmenetbe, amelyet a meghallgatásán felvázolt. Kármán András szerint kiszámíthatóbb szabályozásra, erősebb jogbiztonságra és átláthatóbb állami működésre van szükség. Azt is hangsúlyozta, hogy az adórendszerben nem tartja reálisnak az egyik napról a másikra végrehajtott fordulatot, de idővel hozzányúlnak a kedvezményekhez és a különadókhoz. A lakáspolitikai kérdésekkel párhuzamosan a vagyonadó is hangsúlyos téma volt a meghallgatáson. Kármán András a tervezett 1 százalékos vagyonadóról a következőket mondta: „A vagyonadó kapcsán arról beszélt, hogy Magyarországon az EU-ban a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása. Szerinte a vagyonosok látványosan kevesebb adót fizetnek, mint az alacsonyabb jövedelműek. Ennek beszedését segíti, hogy már léteznek adatbázisok ingatlanra, pénzügyi vagyonra, amelyek lehetővé teszik az adóalap megállapítását. Az adóhivatal központilag végzi el ezt. Aki egymilliárdforintfölött van, kap egy adótervezetet, amit ki tud egészíteni. A lakosság döntő többségének ezzel nem lesz feladata. A beszedhetőségnél az jelentheti a sikert, hogy széles legyen a vagyonalap, de a kulcs alacsony lesz, 1 százalékos. Így nem lesz ösztönzöttség az adóelkerülésre. Kármán szerint emiatt nem visznek majd át vagyonokat a szomszédos országokba. Ahogy azt korábban megírtuk, avagyonadóés a lakhatási támogatások kérdése azért kapcsolódik össze, mert mindkettő Kármán András a meghallgatáson azt az álláspontot képviselte, hogy az adóterhelésnek arányosabbá kell válnia, miközben a lakhatási gondokra nem kizárólag a tulajdonszerzés támogatásával kell válaszolni. ATisza-kormánytervei szerint a költségvetés átvizsgálása után, nyár végéig terjesztenék be a költségvetés módosítását, október végéig pedig a 2027-es költségvetés tervezetét. Ez alapján az Otthon Startot, a csokot és a lakhatási támogatások egészét érintő pontos döntések a költségvetési felülvizsgálat után válhatnak részletesebbé. A keddi meghallgatáson azonban Kármán András egyértelművé tette: a lakhatási támogatásokat nem megszüntetni, hanem új irányba terelni akarják.