● news.bsdnet.hu

Mi történik, ha nincs örökös? Az észak-olaszországi Modenában született ítélet szerint egy Guastallában elhunyt férfi teljes hagyatéka az olasz államra száll, miután sem végrendeleti, sem törvényes örökös nem jelentkezett érte. A férfi még 2009-ben halt meg, de a törvény által biztosított határidőn belül senki nem fogadta el az örökséget. Az olasz bíróság ezért megszüntette a hagyaték függőben lévő státuszát, és a teljes vagyont az államnak ítélte. Sokan azt gondolják, hogy ilyenkor a vagyon „gazdátlan” marad, valójában azonban a legtöbb európai országban erre pontos szabályok léteznek. Olaszországban a Polgári Törvénykönyv szerint, ha nincs végrendeleti örökös és törvényes örökös sem, illetve senki sem jelentkezik a hagyatékért, akkor az örökség végül az államra száll. Az örökség elfogadására jogosultaknak tíz évük van arra, hogy jelentkezzenek. Ha ez nem történik meg, az igény elévül, és a vagyon automatikusan az államé lesz. A modenai ügyben éppen ez történt: a haláleset óta eltelt 16 év, így a bíróság már nem látta akadályát annak, hogy az örökséget átadja az államnak. Miért lett ebből országos téma Olaszországban? Mert a jelenség egyre gyakoribb. Olaszország Európa egyik legöregebb társadalma, miközben a születésszám évek óta történelmi mélypontokon van. Egyre több az egyedül élő, gyermektelen idős ember, és egyre gyakoribb, hogy a távoli rokonokkal sincs kapcsolat. Az olasz sajtóban idézett becslések szerint jelenleg több milliárd eurónyi örökség marad örökös nélkül, és egyes előrejelzések szerint 2040-re akár 80 milliárd eurónyi vagyon is az államhoz kerülhet ilyen módon. A háttérben ugyanaz a két folyamat áll: az elöregedés és a népességfogyás. A szakértők szerint az úgynevezett „árva hagyatékok” száma egész Európában emelkedni fog. Mi a helyzet Magyarországon? Magyarországon is létezik ugyanez a jogintézmény. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy más örökös hiányában az állam a törvényes örökös. Az állam ilyenkor úgynevezett szükségképpeni törvényes örökösként lép be a hagyatéki eljárásba. Ez azt jelenti, hogy ha nincs leszármazó, házastárs, szülő, testvér vagy más öröklésre jogosult rokon, illetve nincs érvényes végrendelet sem, akkor végső soron a magyar állam örököl. Magyarországon az állam nem utasíthatja vissza az ilyen örökséget, vagyis a hagyaték sorsa mindenképpen rendeződik. Ki kezeli az ilyen vagyont? A hagyatéki eljárás során az államot kijelölt vagyonkezelő szervezetek képviselik. Az államhoz került ingatlanok, pénzeszközök, értékpapírok vagy egyéb vagyontárgyak később az állami vagyon részévé válnak, kezelésüket külön jogszabályok rendezik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az örökös nélkül maradt lakások, telkek, bankszámlák vagy más vagyontárgyak nem maradnak gazdátlanul. Egyre több embert érinthet A demográfusok szerint a következő évtizedekben Európa-szerte nőhet azok száma, akiknek nincs közvetlen örökösük. Ennek oka nemcsak a gyermektelenség terjedése, hanem az is, hogy sok család szétszóródik, a rokoni kapcsolatok lazulnak, és egyre többen élnek egyedül időskorukban. Emiatt az öröklési joggal foglalkozó szakemberek egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a végrendelet készítésének fontosságára. Ha ugyanis valaki nem rendelkezik előre a vagyonáról, és nincs törvényes örököse sem, akkor a pénz, az ingatlan és minden más vagyontárgy végül az államhoz kerülhet. Miért érdemes végrendeletet írni? A jogászok szerint nem csak a gazdag embereknek. Egy végrendelet tisztázhatja, hogy ki örökölje a lakást, a megtakarításokat vagy akár a személyes értéktárgyakat. Enélkül a törvényes öröklési rend lép életbe, és ha nincs jogosult örökös, a hagyaték végső soron az államra szállhat. Az olasz férfi története ezért vált sokak számára figyelmeztető példává: egy jelentős vagyon maradt hátra, de mivel senki sem jelentkezett érte, végül teljes egészében az állam tulajdonába került. via Fotó: illusztráció, UnsplashThe post Egyre többen halnak meg úgy, hogy nincs örökösük, ez történik ilyenkor a pénzzel first appeared on nlc.