● news.bsdnet.hu

A kolera visszatérően jelen van a szegényebb, és főként a szanitáció hiányától szenvedő közösségekben, és a friss híradások szerint a májusban kitört nigériai járvány most különösen gyorsan terjed, erőteljes pusztító hatással. Az Africanews cikke szerint a Borno államban kezdődött járvány túlterheli az egészségügyi intézményeket , mivel az új esetek száma naponta növekszik. A Reuters cikke szerint egészségügyi tisztviselők közel 8000 feltételezett fertőzést regisztráltak 14 helyi önkormányzati területen, ami további nyomást gyakorol az évek óta tartó konfliktusok, a kitelepítések és a tiszta vízhez való gyenge hozzáférés miatt már amúgy is a teljesítőképességük határán táncoló ellátórendszerekre. Az MSF szerint naponta több száz beteg érkezik kezelőközpontokba, sokan súlyos kiszáradástól szenvednek, miután hosszú utat tettek meg ellátásért. A hatóságok most oltási kampányt készítenek elő, miközben a segélyszervezetek munkatársai kiterjesztik a kezelési, higiéniai és betegségfelügyeleti erőfeszítéseiket, hogy megakadályozzák a járvány további terjedését a régióban. A nigériai kolerajárványok – amelyek az országban szinte évente felbukkannak, különösen a heves esőzések és az árvizek idején – súlyos gazdasági és társadalmi terheket rónak az afrikai országra. A közvetlen egészségügyi költségek, a csökkenő munkaerő-termelékenység, valamint a nemzetközi megítélés romlása együttesen évente több száz milliárd nairás (több tízmilliárd forintos) veszteséget okoznak a Világbank összegzése szerint . A kolera gazdasági hatásai Nigériában a következő fő területeken jelentkeznek: A Világbank becslései szerint A vészhelyzeti intézkedések, a nemzetközi szervezetek (mint pl. az ENSZ) által finanszírozott humanitárius beavatkozások és a víztisztítási kampányok jelentős kormányzati és nemzetközi forrásokat kötnek le. A Johns Hopkins Egyetem égisze alatt működő képzőintézmény, a Bloomberg Közegészségügyi Iskola által jegyzett 2022-es összegzés szerint a kolera globálisan is jelentős terheket ró a gazdaságra. A 2010-es adatok szerint a kolera globális költsége akkor 3,11 milliárd dollár, azaz jelenlegi árfolyamon kb. 960 milliárd forint volt (ez az infláció alapján most közel a másfélszeres összeget jelentene). Ebből A leginkább érintett országok Nigéria mellett Banglades mellett India voltak, utóbbinak 1 milliárd dollárjába került abban az évben a kolera. Bár a kolerajárványok költségei kevesebbnek tűnnek, mint az ebolás pandémiáké , az emberéletek elvesztésén túl súlyos szocio-ökonómiai terhet jelentenek a lakosságrai. A kolerajárvány ördögi körként tér mindig vissza, ugyanis a mélyszegénységben és nem megfelelő higiéniai körülmények között élők a leginkább veszélyeztetettek, a betegség miatt felmerülő költségek pedig tovább mélyítik az érintett családok szegénységét. A probléma kezelésére irányuló gazdaságpolitikai és egészségügyi javaslatok szerint a megelőzés (víz- és szanitációs infrastruktúra fejlesztése, hulladékgazdálkodás) sokkal költséghatékonyabb, mint a már kialakult járványok kezelése és a gazdasági károk felszámolása, ám ezek a világ legszegényebb térségeiben sokszor nem állnak rendelkezésre megfelelő források. Az imént hivatkozott John Hopkins-tanulmány szerint a kolera megelőzése (pl. víz- és szennyvíz-infrastruktúra fejlesztése, védőoltás) hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet, mivel a betegség okozta költségek nagy része elkerülhető lenne. A kolera Európában is felbukkan időnként, miként megírtuk, tavaly Lengyelországból jelentettek járványszerű megbetegedéseket.