● news.bsdnet.hu

Mit hozna be az új NAT, és miért nem gyors a folyamat Lannert Judit szerint a NAT átdolgozásának a 21. századhoz kellene közelednie, ami azt jelenti, hogy a tartalmak kevésbé szétszabdalt tantárgyakban, inkább integráltabban jelennének meg. Az új NAT-ba szerinte be kellene hozni az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket, a társadalomtudományos alapismereteket, és a digitális műveltség helyett nagyobb hangsúlyt kapna a médiaműveltség. A miniszter ugyanakkor azt is jelezte: a NAT megalkotása sok szakember bevonásával, hosszabb idő alatt készülhet el. „Az értékeléshez hozzá kell nyúlni, és nemcsak az osztályzás, hanem az AI miatt is. Egyre értelmetlenebb azt számonkérni a gyereken, hogy be tudja-e biflázni a dolgokat. Tehát azt gondolom, hogy a gondolkodás folyamatát kell értékelni, ami minden gyerekben ott van. Nem a végeredmény az érdekes, amire ma a jegyet kapják a gyerekek, hanem az, ahogy eljut a probléma megoldása során A-ból B-be”. – fogalmazott az interjúban.   A kisiskolásoknál Lannert Judit szerint már akár ősztől is lehetne rugalmasabban szervezni a tanórákat, mert nem biztos, hogy minden gyerek 45 percig tud egyben figyelni. Jönnek a vezetőcserék, átvilágítják a rendszert Az interjúban arról is beszélt, hogy a tankerületi vezetők cseréje idővel napirendre kerülhet, és jelenleg is zajlik az átvilágítás. A miniszter azt mondta: igazgatói pályázatoknál már bekérte a tantestület véleményét, és a vezetői kiválasztásnál a lojalitás helyett új elvárások mentén szeretne újrapályáztatni, amit vezetőképzéssel is meg kellene támasztani. A tankerületi rendszerrel kapcsolatban nem „vissza az önkormányzatoknak” típusú megoldásban gondolkodik, hanem egy hibrid modellben. Egyházi iskolák: finanszírozás és befogadás Lannert Judit szerint át kell nézni az állami és egyházi intézmények finanszírozását, hogy ne legyen méltánytalan különbség a közfeladatot minőségi módon ellátó iskolák között, és hosszabb távon vissza kellene hozni a szektorsemleges finanszírozást. A legerősebb állítása viszont az volt: az egyházi iskolák akkor maradhatnak fenn, ha ők is felveszik a roma gyerekeket a nem roma gyerekek mellé. Az egyházi iskolák ugyanis sok településen azért kerülnek a szegregáció vitájának fókuszába, mert a kritikusok szerint gyakran úgy alakul a beiskolázás, hogy a jobb helyzetű, jellemzően nem roma családok inkább ide viszik a gyereküket, miközben a roma és hátrányos helyzetű tanulók aránya a körzeti állami iskolákban koncentrálódik.  A miniszter arról is beszélt, hogy megfelelő minőségű, akkreditált programokkal a civil szervezetek visszatérhetnek az iskolákba. via Fotó: MTIThe post Határozott üzenetet küldött Lannert Judit az egyházi iskolák felé, a fennmaradás a tét first appeared on nlc.