● news.bsdnet.hu

Mit üzen ma is a gazdálkodóknak Birkás Márta szemlélete? Az Agroinform június 10-ei online konferenciája a talajvédelem, a vízmegőrzés és a korszerű talajművelés legfontosabb kérdéseit járta körül. A fenntartható és eredményes gazdálkodás titkait is feltárták azon az online konferencián, amelynek középpontjában a termőföld megóvása és termőképességének maximalizálása állt. Az eseményen elismert talajtani szakemberek és a szektor meghatározó vállalatainak képviselői osztották meg tapasztalataikat a betakarítás utáni hatékony tarlókezelési eljárásokról, valamint az őszi vetésű szántóföldi növények korszerű talajművelési technológiáiról. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői termelési, gépesítési-technológiai és egyetemi nézőpontból is megvizsgálták a témát. A beszélgetés vendégei között Birkás Márta professzor asszony egykori tanítványai is helyet kaptak, akik a neves agrármérnök szellemi örökségét és szakmai szemléletét képviselték. Víg Vitália  talajökológus, talajegészség-szakértő, Terravitka, TMG A talajélet és a szervesanyag-gazdálkodás kulcsszerepet játszik abban, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az egyre gyakoribb aszályos időszakokhoz – hangsúlyozta előadásában Víg Vitália. Rámutatott: Magyarországon évek óta jelentős csapadékhiány halmozódik fel, miközben a talajok humusztartalma folyamatosan csökken. Pedig minden egyes százaléknyi szervesanyag-növekedés hektáronként 100–150 köbméter többletvizet képes megkötni. A fedetlen, rendszeresen bolygatott talajokról a csapadék jelentős része lefolyik, míg a mulccsal vagy élő növényzettel borított területek hatékonyabban szivárogtatják be és tartják meg a nedvességet. A talaj szerkezetének kialakításában kiemelt szerep jut a mikroorganizmusoknak, a gombáknak és a gilisztáknak, amelyek nélkülözhetetlenek a humuszképződéshez és a vízmegtartó képesség javításához. Víg Vitália – Fotó: Archív Az előadó szerint a túlzott talajművelés roncsolja ezt az élő rendszert, ezért a talajbolygatás csökkentése, a no-till technológia, a takarónövények alkalmazása és a folyamatos talajfedés egyre fontosabb eszközök. A mulccsal fedett területeken akár 15–20 Celsius-fokkal alacsonyabb lehet a talaj hőmérséklete, ami kedvez a talajélet fennmaradásának. A szakember hangsúlyozta: az aszály elleni küzdelemben azok a gazdaságok lehetnek sikeresek, amelyek képesek növelni talajaik szervesanyag-tartalmát, javítani szerkezetüket és minél több csapadékvizet helyben tartani. A jövő mezőgazdaságának egyik legfontosabb feladata az élő talajok megőrzése és helyreállítása. Kovács Károly Zoltán  talajtani és térinformatikai szakember, Talajtérkép Kft.; a Magyar Talajtani Társaság Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztály elnöke A talajok állapota és a tarlókezelés szerepe a klímaváltozás korában állt a szakmai előadás középpontjában, amely rámutatott: a mezőgazdaság már évek óta érzékeli azokat a változásokat, amelyeket a klímamodellek régóta jeleztek. Magyarországon nő a hőségnapok száma, egyre hosszabbak a száraz időszakok, miközben a csapadék rövid idő alatt, nagy intenzitással érkezik. Ez fokozza az aszály és az erózió veszélyét, miközben az ország területének 57 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, ami jelentős felelősséget ró a gazdálkodókra. Kovács Károly Zoltán – Fotó: Archív Az előadó hangsúlyozta, hogy Magyarország talajai rendkívül változatosak, ezért nincs mindenhol alkalmazható egységes megoldás. A talajok vízmegtartó képessége, szerkezete és szervesanyag-tartalma nagyban függ a helyi adottságoktól. Kiemelte, hogy a monokultúrás művelés és az élő gyökérzet időszakos hiánya jelentősen gyengíti a talajéletet, csökkenti a humusztartalmat és fokozza a szénveszteséget. A megoldás kulcsa a biodiverzitás növelése, a talaj folyamatos fedése és az élő gyökérzet fenntartása. Az előadó szerint a betakarítás után különösen fontos a magas tarló meghagyása, amely árnyékolja a talajt, mérsékli a felmelegedést, csökkenti az UV-sugárzás káros hatásait és segíti a talajélet fennmaradását. A jövő sikeres gazdálkodása a talajvédelemre, a szervesanyag-visszapótlásra és a természetes folyamatokkal együttműködő művelési rendszerekre épülhet. Kovács Károly Zoltán prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra. Berecz Sándor mezőgazdasági üzletágvezető, Calmit Hungária Kft. – A mezőgazdasági üzletágban talajjavító termékek szaktanácsadásával, értékesítésével és kijuttatásával foglalkozunk, célunk a termésbiztonság növelése az aszályos időszakokhoz való alkalmazkodással – mondta a szakember. – Az elmúlt 6–7 évben egyre gyakoribbak a szélsőségesen száraz periódusok, miközben a csapadék eloszlása egyenetlenné vált, így a talaj vízmegtartó képessége kulcskérdés lett. A leromlott talajszerkezet, az alacsony humusztartalom és a kedvezőtlen kationarányok miatt a víz beszivárgása és hasznosulása jelentősen romlik, ami csökkenti a terméspotenciált. Talajvizsgálati adatok szerint több millió hektár gyenge vízgazdálkodású terület található hazánkban. Berecz Sándor – Fotó: Archív A megoldás a talajszerkezet és a talajélet helyreállítása, különösen a kalcium szerepének erősítésével. A megfelelő kalcium–magnézium–nátrium arány javítja az aggregátumképződést, a levegőzöttséget és a vízbeszivárgást. Kísérletek igazolják, hogy a kalcium-szulfát és mészalapú kezelések akár többszörösére növelhetik a víz beszivárgását és jelentősen javítják a víztároló kapacitást. Ez a gyakorlatban stabilabb termést és jobb aszálytűrést eredményez. A cél nem csupán a hozam növelése, hanem a talaj hosszú távú működőképességének helyreállítása. Berecz Sándor prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra. Havancsák Attila  ügyvezető, biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök, Talajdiagnosztika Kft. A szakmérnök előadásában rámutatott: a termelők visszajelzései hívták életre a Talajdiagnosztika Kft. szakmai tevékenységét, miután sok esetben a talajvizsgálati eredmények és a betakarítási hozamok között jelentős eltérések mutatkoztak. Ennek okát vizsgálva két alapvető problémára derült fény: egyrészt a jelenlegi talajvizsgálati módszerek nem adnak teljes képet a talaj tápanyagtőkéjéről, másrészt hiányzik a talajt egységes rendszerként kezelő szemlélet. A talaj termékenységét valójában három pillér határozza meg: a fizikai, kémiai és biológiai minőség. Havancsák Attila – Fotó: Archív A fizikai rész a víz- és levegőgazdálkodásért felel, a talaj „szivacsként” működik; a kémiai oldal a tápanyagok feltárhatóságát és hasznosulását jelenti; míg a biológiai komponens a mikrobiom révén szabályozza a tápanyagok körforgását és a növények ellátását. A cég fejlesztései új laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálati módszereket alkalmaznak a talajélet, a tápanyagmobilitás és a mikrobiális funkciók pontosabb feltérképezésére. A cél egy integrált, rendszerszintű talajdiagnosztika, amely valós képet ad a talaj állapotáról, és megalapozza a hatékonyabb, célzottabb gazdálkodási döntéseket. Havancsák Attila prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra. Félegyházi Fruzsina  Magyar Talajtani Társaság, Talajtérkép Kft. Félegyházi Fruzsina előadásában a talajegészség fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a talaj állapota nem rövid távon értelmezhető, hanem egy összetett, hosszú távú rendszer részeként működik. Rámutatott arra, hogy a talaj és az emberi egészség között szoros kapcsolat áll fenn a mikrobiom fogalmán keresztül, hiszen a talajban élő mikrobiális közösségek alapvetően meghatározzák a növények tápanyagellátását és a talaj működését. Az „egy egészség” elv szerint a talaj, a növények, az állatok és az ember egészsége elválaszthatatlan egymástól. Félegyházi Fruzsina – Fotó: Archív Előadásában ismertette, hogy a talajegészség három pilléren nyugszik: fizikai, kémiai és biológiai minőségen. A fizikai szerkezet a víz- és levegőgazdálkodást határozza meg, a kémiai oldal a tápanyagok feltárhatóságáért felel, míg a biológiai komponens a mikrobiom működését jelenti. Hangsúlyozta, hogy a talaj nem homogén közeg, hanem genetikai szintekből és mikroélőhelyekből áll, amelyek eltérő mikrobiális közösségeknek adnak otthont. Félegyházi Fruzsina kitért arra is, hogy a nem megfelelő talajművelés, különösen a túlzott bolygatás, károsítja ezeket a közösségeket, ami hosszú távon rontja a talaj termőképességét, vízháztartását és a növények fejlődési feltételeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a talaj számos ökoszisztéma-szolgáltatást biztosít, így a klímaszabályozást, a vízmegtartást és a tápanyag-körforgást is. Az előadó szerint a regeneratív szemlélet pozitív visszacsatolást indít el: jobb szerkezet, aktívabb mikrobiom, erősebb gyökérfejlődés és stabilabb hozamok irányába. Végül hangsúlyozta a tudástranszfer hiányát a gazdálkodók, kutatók és döntéshozók között, valamint a birtokszerkezet és a rövid távú bérleti viszonyok jelentette akadályokat, amelyek lassítják a talajegészség-alapú gazdálkodás elterjedését. Félegyházi Fruzsina prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra. Daoda Zoltán szakmai igazgató, AGRO.bio Hungary Kft. Előadásában Daoda Zoltán visszatekintett arra, hogy 50–80 évvel ezelőtt a növénytermesztés alapját az istállótrágya jelentette, amely komplex tápanyag- és mikrobiális utánpótlást biztosított a talaj számára. A mezőgazdaság intenzívebbé válásával, az állatállomány csökkenésével és a kémiai inputok elterjedésével ez a rendszer visszaszorult, majd megjelentek a biológiai oltóanyagok is. A hangsúly ma egyre inkább a szerves anyagok – különösen a szármaradványok – hatékony visszaforgatására kerül, mivel ezek jelentős tápanyag- és szénforrást képviselnek. Daoda Zoltán – Fotó: Agroinform A talaj vízgazdálkodása kulcskérdés: nem elsősorban vízügyi, hanem talajhasználati és művelési döntések határozzák meg, hogy a talaj képes-e „szivacsként” tárolni és késleltetve leadni a vizet. A talaj biológiai aktivitása – cellulózbontás, humuszképződés, mikrobiális folyamatok – alapvetően befolyásolja a szerkezetet és a vízmegtartást. A szármaradványok eltávolítása vagy égetése helyett azok visszahagyása és irányított lebontása javasolt. A fenntartható rendszerben a szakember szerint kiemelt szerepe van a talajkímélő művelésnek, a takarónövényeknek és az erózió elleni védelemnek. A változások hatása nem azonnali: jellemzően 3–5 éves távon jelentkezik, de stabilabb termésbiztonságot, jobb aszálytűrést és magasabb vízhasznosulást eredményez. Daoda Zoltán prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra. Petrás Gábor  műszaki fejlesztési osztályvezető, KITE Zrt. A szakember elmondta: a talajművelés célja, hogy a növények számára kedvező feltételeket biztosítson a gyökérzónában, különösen a víz-, levegő- és tápanyag-gazdálkodás javításával, valamint a talaj termőképességének fenntartásával. Emellett fontos feladata a gyomok mechanikai visszaszorítása, a tápanyagok bedolgozása és a talajtömörödések megszüntetése. Ugyanakkor az intenzív művelésnek vannak hátrányai is: növeli a taposási kárt, rontja a talajszerkezetet, fokozza az eróziót, csökkenti a vízmegtartó képességet és a szervesanyag-tartalmat. Petrás Gábor – Fotó: Archív A jogszabályi előírások (HMK) a talajvédelem irányába hatnak: kötelező a minimális talajborítottság fenntartása bizonyos időszakokban, és korlátozott az intenzív bolygatás erózióérzékeny területeken, különösen lejtős táblákon és kockázatos növényeknél (pl. kukorica, napraforgó). A talajművelési rendszerek a hagyományos forgatásos műveléstől a redukált, mulcsos, sávos (strip-till) rendszereken át egészen a direktvetésig terjednek. A tendencia egyre kevesebb menetszámot és nagyobb talajborítottságot jelent, ami javítja a vízmegtartást és csökkenti az eróziót. A modern rendszerekben a szármaradvány kulcsszerepet kap: nem hulladék, hanem értékes erőforrás, amely segíti a talajéletet és hosszú távon fenntarthatóbbá teszi a termelést. Petrás Gábor prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra. Fotó: Agroinform A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Dr. Bottlik László (operatív növénytermesztési divízióvezető, Talentis Agro Zrt.), Dr. Kalmár Tibor (ügyvezető, Vaderstad Kft.) és Dr. Kovács Gergő Péter (egyetemi docens, Növénytermesztési Tudományok Intézet, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint Mátyás-Horváth Janka műsorvezető – Fotó: Agroinform Indexkép: Shutterstock