● news.bsdnet.hu

A nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján ma már részletesen rekonstruálható, hogy mi történt a gyilkosság éjszakáján. Tavaly december harmadikán este fél kilenckor a 18 éves Henry Nowak, a southamptoni egyetem elsőéves pénzügy és számvitel szakos hallgatója elindult az egyetemi kollégiumból, vett egy italt egy kisboltban, majd a The Hobbit nevű pubban folytatta az estéjét, ahonnan este 11-kor már visszafelé tartott a kollégiumba. Hazafelé az utcán összetalálkozott a 23 éves Vickrum Digwával, aki a közelben lakott, és akivel nem ismerték egymást. Henry Nowak nem volt ittas, véralkoholszintje még a közúti járművezetésre vonatkozó határértéket sem érte el (a szigetországban ugyanis ez az érték nem zéró). Ő nem hordott magánál semmilyen fegyvert, Vickrum Digwa azonban igen, utóbbi ugyanis ugyan brit állampolgár, de indiai származású, és a szikh vallás követője, amelynek egyik előírása nemcsak a turbán, hanem a kirpán, egy kis szertartási tőr vagy kés viselése. Ezt az övén egy tokban hordta, amit Henry Nowak észrevett, és elkezdett a telefonjával filmezni. Csakhogy volt nála egy nagyobb tőr is, ami része ugyan a Nihang rendhez tartozó szikhek hagyományának, de a vallás nem teszi kötelezővé. Henry Nowak – vélhetően a tőr miatt – megkérdezte Vickrum Digwától, hogy „rossz ember-e”, aki erre azt válaszolta, hogy „rossz ember”, majd elvette a telefonját. Innentől kezdve nem tudhatjuk pontosan, mi történt. Henry Nowak vélhetően megpróbálta visszaszerezni a telefonját, mivel úgy ítélhette meg a helyzetet, hogy éppen kirabolják. Ami tény: Vickrum Digwa a tőrrel összesen ötször szúrta meg a fiút, a mellkasán, az arcán és a combja felső részén. A támadó készülékén talált felvételek szerint Henry Nowak kétségbeesetten próbált elmenekülni, átmászott egy kerítésen, felkapaszkodott egy közös használatú szeméttárolóra, majd a szomszédos ingatlan előtt parkoló autóra zuhant. Vickrum Digwa még ekkor is filmezte a szenvedő fiatalembert. Mintegy fél órával azután, hogy a térfigyelő kamerák utoljára rögzítették a hazafelé tartó Henry Nowakot, támadójának testvére, Gurpreet Digwa felhívta a segélyhívót, és azt állította, hogy a testvérét rasszista támadás érte. „Fizikailag rátámadt a testvéremre. Mi szikhek vagyunk, turbánt viselünk, és ez az ember megtámadta a testvéremet” – hallható a felvételen. Amikor a segélyhívó munkatársa rákérdezett, Gurpreet Digwa azt állította, hogy semmilyen fegyvert nem használtak, ugyanakkor hozzátette, hogy Henry Nowaknak orvosi segítségre van szüksége. Mindeközben Vickrum Digwa a gyilkos pengét az anyjának adta, az pedig elrejtette, de később megtalálták – húsz másik fegyvert mellett. A hívás valamivel kevesebb mint tizenkét percig tartott, a diszpécser közölte vele, hogy a rendőrök hamarosan a helyszínre érkeznek, és mentőt is küldenek. A rendőrök hét perccel később meg is érkeztek, és innentől a rendőrök testkamerás felvételei alapján lehet végigkövetni Henry Nowak életének utolsó perceit. Ezeken négy ember látható egy ház bejárója előtt, miközben Henry Nowak a földön fekszik. Vickrum Digwa közben azt bizonygatja a rendőröknek, hogy a fiatalember rasszista sértésekkel illette őt, és a szemére mutogat, azt állítva, hogy be van dagadva. Henry Nowakot szinte azonnal megbilincselik, miközben többször is azt mondja: „Megszúrtak, nem kapok levegőt!” Erre az egyik rendőr annyit mond, „nem hiszem, haver”, és ismertetni kezdte a jogait. Percekkel később mentőt hívnak, ekkor Henry Nowak már nem reagál semmire, a rendőrök megkezdik az újraélesztést, de sérülései olyan súlyosak, hogy sem az azonnali elsősegély, sem a szakszerű újraélesztés, sem a gyors orvosi ellátás nem menthette volna meg az életét. Öt nappal később, december 8-án Vickrum Digwát gyilkossággal és közterületen történő tiltott késhordással vádolták meg, idén május végén pedig 21 év börtönre ítélték. Az ügyben eljáró ügyész úgy fogalmazott: Henry Nowak magára hagyva, megalázott helyzetben és megbilincselve halt meg, és ez Vickrum Digwa hazugságainak közvetlen következménye volt. Vickrum Digwa kétszer is úgy döntött, hogy videót készít: először a menekülő Henryről, majd a haldokló Henryről, közeli felvételeket is rögzítve az arcáról. Az pedig, hogy a védelem Henry Nowakot erőszakos, ittas, rasszista támadóként próbálta beállítani, csak tovább mélyíti a család fájdalmát. Hangsúlyozta, Vickrum Digwa szégyent hozott a vallására és a közösségére is, miatta a szikhek országszerte támadások célpontjává váltak. A bíró pedig közölte, egészen biztos benne, hogy semmilyen rasszista sértés nem hangzott el, mivel ez teljesen ellentmond mindannak, amit áldozata jelleméről tudnak. Henry Nowak apja szerint a törvény szemében ugyan igazságot szolgáltattak, de önmagában ez nem elegendő. Arra kérte a brit kormányt, ismerje el, hogy a késes támadások nemzeti vészhelyzetet jelentenek, és kezeljék is úgy őket. Az ügy több okból is nagy visszhangot váltott ki. Vickrum Digwa gyilkos fegyvere egy 21 centis penge volt, aminek a viselését nem lehet vallási előírásra fogni, halálosan megtámadott egy fegyvertelen embert, és ellehetetlenítette a megmentését azzal, hogy filmezte, majd hosszas telefonálgatás során és élőben is megpróbálta megtéveszteni a rendőröket azzal, hogy őt érte rasszista erőszak, és tulajdonképpen ő az áldozat. A bíró elmondása szerint ugyan a rendőrök valószínűleg akkor sem tudták volna Nowakot megmenteni, ha kiérkezésük után azonnal elsősegélybe kezdenek, de attól még nyilvánvaló, hogy mind a diszpécser, mind pedig az eljáró rendőrök számára az volt a leglényegesebb, hogy valaki rasszizmust kiált, miközben állítólagos támadója a földön fekszik, és bizonygatnia kell, hogy megszúrták és nem kap levegőt, majd mire észbe kapnak, már késő. Henry Nowak utolsó szavai – „nem kapok levegőt,” azaz „I can’t breathe” –, amelyekre ügyet sem vetett a rendőr, éppen azok, amiket a rendőri intézkedés során meghalt George Floyd is mondott évekkel ezelőtt. Emlékezhetünk, a – mint később kiderült – drogos bűnöző fekete férfi halála után erőszakos tüntetések kezdődtek az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, gyújtogatással és fosztogatással kísérve, a törvényhozók pedig a rendőrségre csaptak le, tovább erősítve az Egyesült Királyságban is azt a már meglévő tendenciát, hogy a rendőrök a legjobban attól retteghetnek, ha rasszistának bélyegzik őket. Ez általában igaz a közigazgatásra, gondoljunk csak arra a máig ható botrányra, hogy több szinten is szemet hunytak az illetékesek a kislányokat prostituáló bandák tevékenységére, csak mert zömmel pakisztániak voltak az elkövetők. A brit közvéleményben a hasonló bűncselekmények után már jól ismert forgatókönyv játszódott le: a liberálisok aggódni kezdenek, hogy a szélsőjobb kovácsol előnyt a történtekből, közben tiltakozások zajlanak a bevándorlás ellen, a szikhek pedig – akik egyébként általában nem tartoznak a problémás csoportok közé – elítélik a gyilkosságot, és igyekeznek védeni magukat az ellenük irányuló, általánosító harag ellen. Keir Starmer munkáspárti miniszterelnök elismerte, hogy „komoly kérdésekre kell választ adni, többek között arra is, hogy a rasszizmusvádak hogyan befolyásolták a rendőrség intézkedéseit”, ugyanakkor a tüntetésekre utalva hangsúlyozta: „Semmilyen körülmények között nem igazolható további erőszak vagy rendbontás.” Nigel Farage, a jobboldali Reform elnöke szerint a brit igazságszolgáltatás etnikum szerinti kettős mérce alapján működik, a rendőrségnek fontosabb volt elkerülni a rasszizmusvádat, mint Henry Nowak meggyilkolásával foglalkozni, erre pedig nem lehet más válasz, mint a tömény harag. A kormányfő visszautasította Nigel Farage szavait, mondván, az áldozat családja sem akarja, hogy Henry Nowak halálát további megosztottság és feszültség szítására használják. A konzervatív The Telegraph szerint a történtek azt mutatják, mennyire átmosták a brit rendőrség agyát, mert semmitől sem félnek annyira, mint hogy rasszizmussal vádolják őket. A sajtónak név nélkül nyilatkozó rendőrök azt mondták, kötelező részt venniük a különböző diverzitástréningeken, amelyek központi témája a rasszizmus, a „nem tudatos elfogultság” és hasonlók; félelemben élnek, hogy ha rosszat mondanak vagy nem követik az irányelveket, az az állásukba kerülhet. A politikai felelősségről szóló viták egy darabig el fognak tartani az Egyesült Királyságban, de a korábbiak alapján nehéz optimistának lenni azzal kapcsolatban, hogy érdemi változások történnének. A politikai osztály is csak bizonyos keretek között mer mozogni, a gyilkosság miatti felháborodást és tüntetéseket még nagyobb veszélynek tekintik, mint a kiváltó okot, és csak nem nő addig a Nigel Farage által emlegetett tömény harag, hogy az ország valóban irányt váltson. Pedig egy 18 éves fiút hagytak meghalni, mert fontosabb volt, nehogy rasszistának tűnjenek – Henry Nowakot cserben hagyták azok, akiknek meg kellett volna védeniük, végső soron cserben hagyta a saját hazája. Ha ettől nem csordul túl a düh a britekben, akkor vajon mitől fog?