● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Bedőlő szerkesztőség, csökkentett fizetések és rengeteg kérdőjel a közszolgálati média jövője kapcsán – ezek is a fő témák között voltak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Sajtóházában rendezett szakmai beszélgetésen, melyen több médium főszerkesztőjén kívül – 444, Átlátszó, HVG, Magyar Hang – a közmédia újonnan kiválasztott miniszteri biztosa is részt vett. A beszélgetésen többen említették a hazai médiapályázatok hiányát, a tényt, hogy sok politikus interjúk helyett inkább a saját közösségi médiafelületén kommunikál és hogy a potenciális hirdetők az éves reklámkeretüket mostanra már többnyire leosztották. Gergely Márton, a HVG főszerkesztője elmondta, hogy az ő szerkesztőségük úgy döntött, nem használják a politikusok tökéletesen stilizált Facebook-fotóit a cikkeik illusztrálására, inkább független ügynökségtől, fotóstól vesznek képet. Felmerült egyes nyugat-európai országokhoz hasonlóan egy magyar médialap létrehozása is a minőségi médiatartalmak gyártásának támogatására, és a kisebb szerkesztőségek fennmaradásának biztosítására. – A sajtó is a magyar kultúra része, ezt elfogadjuk, márpedig akkor erre a célra is szükség lenne pályázati forrásokra – fogalmazott György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője. Ezeket szakmai alapon egy független szervezet oszthatná szét és ha az Orbán-kormányok által kommunikációra és propagandára elköltött elképesztő összegeknek csak a töredékét egy valamiféle sajtóalapba betennék, azzal csodákat lehetne tenni a magyar médiában. A résztvevők egyetértettek abban, hogy meglehetősen kiszámíthatatlan a közeljövő a magyarországi szerkesztőségek számára, de fontosak a vidéki műhelyek. Pláne, hogy a Faceebook és más közösségi oldalak iszonyatos mennyiségű tartalma és térnyerése ellenére a mostani választás azt bizonyítja, hogy igenis érdemes hagyományos újságírói eszközökkel dolgozni. A beszélgetésben a jelenleg talán legnehezebb helyzetben lévő Népszava főszerkesztője, Németh Péter felidézte, hogy egy hete nem jelenik meg a nyomtatott lapjuk. És bár a hirdetők valamivel nyitottabbak lettek az elmúlt hetekben, azt tapasztalta, hogy a cégek leginkább arra használnák a Népszavát, hogy a lapon keresztül „eljussanak” a kormányhoz, és erre hajlandóak pénzt áldozni. A MÚOSZ konferenciája (Fotó: Magyar Hang/Beliczay László) A Magyar Hang képviseletében György Zsombor főszerkesztő ismertette lapunk költségvetési modelljét: a szerkesztőségünk kizárólag olvasói támogatásokból: lapeladásból (előfizetésből és más értékesítésből) működik. (Ezt ezúton is köszönjük minden előfizetőnek, támogatónak!) A szerkesztőséget a korábbi években nem nagyon keresték meg hirdetők, s bár az elmúlt hetekben néhány piaci szereplő érdeklődött esetleges hirdetésekről, de ők jelentős kedvezményekkel próbáltak erről tárgyalni. – Az olvasók felé azt az óvatos üzenetet szeretnénk közvetíteni, hogy az újságolvasás nem politikai aktivizmus, hanem a kultúra részét képező polgári attitűd, ami támogatásra méltó – fejtette ki. A 444.hu nevében Uj Péter – az előtte felszólalóknál valamivel optimistább hangulatban – kijelentette: az olvasottság nyilván apadni fog a választást követően és a nyár miatt is, de azért „ez a világ nem olyan jó”, hogy elfogynának a témák. Örvendetesnek nevezte, hogy vége lett annak az időszaknak, amikor a kormány és a körei próbáltak egyes szerkesztőségeket ellehetetleníteni, és hogy „némi lazulás” érezhető a hirdetői piacon. A 444 nem támogatásokból hanem egy előfizetői modell alapján működik, Igyekeznek meggyőzni az olvasókat, hogy számukra értéket termel az újságírói munka, ugyanakkor fel vannak készülve arra is, hogy akár váratlan piaci változások is jöhetnek. Bodoky Tamás, a nonprofit módon, adományokból, 1%-os felajánlásokból és nemzetközi pályázatokból működő Átlátszó főszerkesztője szerint az ő olvasottságuk az első negyedévben „brutál erős volt”. Úgy látja, hogy a nyugati támogatások várhatóan csökkenni fognak (egy idő után nyilván a nehezebb helyzetben lévő országokba irányíthatják át ezeket a forrásokat), és talán olvasók részéről is kevesebb támogatásra számíthatnak a jövőben. – Ugyanakkor továbbra is lesznek jó sztorik, és az új rendszerben is lesz feladata a tényfeltáró újságírásnak – tette hozzá. A néhány hete a megszűnés veszélyét épp, hogy leküzdő, a 28 éve fideszes vezetésű Debrecen független szerkesztősége, a Debreciner főszerkesztője Porcsin Zsolt arról beszélt, hogy a weboldaluk látogatottsága a választás után – mint ahogy ez korábbi években is történt – visszaesett. Finanszírozásuk a nyár végéig megoldott, utána nem tudják mi lesz, és a továbbiakban az eddigiekhez hasonlóan igyekeznek eredeti, saját tartalmakat gyártani. A választások után a kialakult nehéz pénzügyi helyzet miatt előfizetői kampányt indítottak és ennek eredményeként lett 500 előfizetőjük. A nyugodt működéshez ennek a háromszorosára lenne szükség, ha előfizetőnként hozzávetőleg havi 2000 forinttal számolnak – ismertette a lap helyzetét a főszerkesztő. Porcsin Zsolt szerint a hét éve működő lap havi költségvetése nem haladja meg egyetlen közepes szintű Megafonos munkatárs fizetését. Roznár Gyöngyi főszerkesztő a szombathelyi központú Nyugat.hu-tól beszélt arról is, hogy vidéki lapoknak nehezebb előfizetésre építeni a működésüket, az eleve kevesebb olvasó és kisebb gazdasági potenciál okán. És egy fizetőfal bevezetése esetén a lap elvesztené a különleges pozícióját: Szombathelyen jelenleg ugyanis nem a kormánypárti nyomtatott lap, hanem a független nyugat.hu az első számú hírforrás. Roznár szerint részben annak köszönhetően hogy csökken a közügyek iránti érdeklődés, sok vidéki lap „eleshet” majd, ami a nagyon fontos helyi hírek megjelenését veszélyezteti. A MÚOSZ konferenciája (Fotó: Magyar Hang/Beliczay László) A beszélgetés második részében „A közmédia jövője, a jövő közmédiája” volt a téma, újságírók mellett már más területek szakértőivel is. A többség véleménye szerint továbbra is nagy szükség lenne egy megreformált közmédiára, a társadalom számára fontos és hasznos ifjúsági, kulturális és rétegműsorok miatt is. Egy függetlenül működő közmédia hiteles tájékozódási forrás lehet az állampolgárok számára, és minőségi szórakozást is nyújthat, és a kereskedelmi csatornákon hirdető cégek célközönségén kívül eső közönség számára is minőségi tartalmat nyújthat. Szóba került az is, hogy míg korábban, a korlátozott terjesztési feltételek idején egyoldalú volt a kommunikáció (műsorszórótól a közönség felé) ma már ez megváltozott. Az is nagy különbség, hogy a korábban meglévő „közös nyilvánosság”, amikor mindenki hozzávetőleg ugyanazt hallgatta és nézte, ma már nem létezik. Ma már a tartalomnak kell „odamennie” a közönséghez. Sükösd Miklós egyetemi docens, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója azt hangsúlyozta: Magyarországon mostantól – érdemi ellenzék híján – lényegében újra egypártrendszer lesz, így a médiának kulcsszerepe lesz a közhatalom ellenőrzésében, ez nagy felelősséget jelent a közmédia számára is. Kert Attila, az Euronews magyar irodájának vezetője a közmédia intézményi és finanszírozási függetlenségét hangsúlyozta, Cseh Gabriella médiajogász, AI-szakjogász pedig arról beszélt, hogy a közmédia szerepe kiemelt a hitelessége miatt, a sok online platform és AI-generalt tartalomhoz képest. Veiszer Alinda televíziós szerkesztő-műsorvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy még a finanszírozási kérdések előtt szükséges lenne a közmédia struktúrájának kitalálása, a feladatok leosztása. Szerinte az Orbán-rendszer „egyetlen pozitív eredménye volt”, hogy létrehozta az önmagát megvédeni képes független sajtót. Fontosnak nevezte, hogy az átalakuló közmédia gyakoroljon önmérsékletet és ne tegye tönkre ezeket a független médiumokat, mert ez a csapat olyan érték, amire vigyázni kell.