● news.bsdnet.hu

Ez az Index Világjátszma című geopolitikai rovata, amelyben hétről hétre elemzésekkel jelentkezünk a nemzetközi politika és a konfliktusok legfontosabb fejleményeiről. Elemzők segítenek értelmezni a globális folyamatokat, a nagyhatalmi érdekeket és azok világpolitikára gyakorolt hatásait. Kosztur András geopolitikai elemzővel Vlagyimir Putyin szentpétervári beszédének legfontosabb üzeneteit elemeztük. Arra kerestük a választ, milyen kép rajzolódik ki az orosz vezetés jelenlegi helyzetértékeléséről, és a beszéd inkább egy magabiztos győzelmi narratívát tükrözött-e, vagy egy elhúzódó konfliktusra való felkészülés jeleit hordozta. Megvizsgáltuk azt is, hogy az elnök üzenetei elsősorban a Nyugatnak vagy az orosz társadalomnak szóltak-e, illetve melyik közönség meggyőzése lehetett fontosabb a Kreml számára. Szó esett az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről, valamint arról, hogy Vlagyimir Putyin beszéde alapján közelebb került-e a konfliktus rendezése, vagy a felek álláspontjai továbbra is nehezen összeegyeztethetők. Külön kitértünk arra is, mi állhat amögött, hogy az orosz elnök továbbra sem hajlandó személyes találkozóra Volodimir Zelenszkijjel. Emellett elemeztük a szentpétervári gazdasági fórum legfontosabb gazdaságpolitikai üzeneteit, végül pedig azt, hogy a napi politikai kommunikáción túl milyen hosszabb távú stratégiai célok és modernizációs elképzelések rajzolódnak ki Vlagyimir Putyin víziójából Oroszország következő öt-tíz évére vonatkozóan. Kosztur András szerint a szentpétervári beszédét kettősség jellemezte: A beszéd egyszerre szolgált helyzetértékelésként és feladatkijelölésként. Az elemző szerint bár az orosz elnök alapvetően optimista képet festett Oroszország lehetőségeiről a formálódó világrendben, abból az is kirajzolódott, hogy a Kreml tisztában van saját korlátaival és hiányosságaival. Vlagyimir Putyin szavait rendszerint az egész világ figyelemmel kíséri. Ahogy arra Kosztur András rámutatott, az ilyen hosszabb beszédek szükségszerűen több közönséghez is szólnak egyszerre. Ha egységében kezeljük a pétervári felszólalásait, akkor jól láthatók a különböző célközönségeknek szánt üzenetek. Ismét bókolt Trumpnak, ami arra utal, hogy Moszkva továbbra sem vetette el teljesen annak lehetőségét, hogy amerikai közvetítéssel számára kedvező módon záruljon le az ukrajnai háború. Kína hangsúlyosan fontos partnerként jelent meg a beszédében, ami nemcsak a kínai alelnök jelenlétének, hanem a két ország egyre szorosabb kapcsolatának is betudható. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a viszony egyenrangú felek együttműködésén alapul. Ez a kijelentés egyszerre szólt Pekingnek és azoknak az oroszországi köröknek, amelyek attól tartanak, hogy Oroszország technológiai lemaradása miatt függő helyzetbe kerülhet Kínával szemben – fejtette ki az elemző. Kosztur András szerint az orosz elnök igyekezett cáfolni vagy legalább árnyalni az Oroszország technológiai lemaradásáról kialakult képet. Ugyanakkor az orosz hátrány az általa kiemelt három stratégiai területen – a mesterséges intelligencia, a digitális platformok és az autonóm rendszerek esetében – egyértelműen érzékelhető. Ezeket Putyin optimista hangvételű megállapításai sem tudják teljesen elfedni. A beszéd azoknak is üzent, akik az orosz gazdaság lassulásából Oroszország közelgő összeomlására következtetnek, akár reménykedve ebben, akár aggodalommal figyelve a folyamatot. Putyin elismerte, az orosz gazdaság teljesítménye elmarad a korábbi évekétől, a katasztrofális helyzetről szóló várakozásokat azonban azzal igyekezett cáfolni, hogy szerinte Európa több fontos gazdasági mutató tekintetében évek óta kedvezőtlenebb helyzetben van, legyen szó az inflációról vagy a gazdasági növekedés üteméről. Vlagyimir Putyin gyakran beszél a többpólusú világrend kialakulásáról. Kérdés, hogy a mostani beszéd alapján valóban erősödnek Oroszország nemzetközi pozíciói, vagy inkább egy politikai víziót próbál felépíteni. Kosztur András szerint ami világosan látható, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló nyugati kísérlet csődöt mondott, és Moszkvának továbbra is számos fontos partnere maradt szerte a világban. Kína a legfontosabb ezek közt, de Indiát sem sikerült leválasztani Oroszországról, és jellemzően a Nyugaton kívül mindenhol továbbra is számolnak Moszkva véleményével. Az is látható, hogy Oroszországnak minden pozíciójáért a világban folyamatos küzdelmet kell vívnia, az pedig, hogy szinte minden erejét leköti a háború Ukrajnában, nem segíti ebben. Azonban sem az »Oroszország mindenhol győz«, sem az »Oroszország mindenhol veszít« narratíva nem fedi a valóságot, ami általában árnyaltabb. Venezuelát mint szövetségest például valószínűleg tényleg elveszítették, és a moldovai vagy örmény választások sem alakultak számukra kedvezően, de a magyar sajtóban is megjelenő címekkel ellentétben Maliban nem szenvedtek vereséget, továbbra is a katonai kormányzat van hatalmon, Szíria új vezetése pedig továbbra is jó viszonyt ápol Moszkvával – magyarázta az elemző. Ami az ukrajnai háborút illeti, hivatalosan egyetlen kérdés választja el a feleket a konfliktus lezárásától. „A Donbasz még ukrán ellenőrzés alatt álló részének sorsa, amelyet Kijev nem hajlandó harc nélkül feladni, Moszkva pedig nem akar annak megszerzése nélkül lezárni a háborút. A helyzet valójában ennél összetettebb, mivel mindkét fél abban bízik, hogy az idő neki kedvez. Az oroszok alapvető stratégiai fölényükből kiindulva az ukránok kifáradására számítanak, az ukránok pedig a novemberi amerikai félidős választásokra várnak, ahol támogatóik, a demokraták vélhetően többséget szereznek majd a kongresszus mindkét házában” – fogalmazott Kosztur András. Az elemző szerint Vlagyimir Putyin szempontjából logikus, hogy jelenleg elutasítja a Volodimir Zelenszkijjel való találkozót. Egy ilyen egyeztetés ugyanis, ha nem járna együtt a háború orosz szempontból kedvező lezárásával, könnyen a gyengeség jeleként értelmeződhetne, vagyis úgy, mintha engedett volna az általa továbbra is vitatott legitimitású ukrán elnök akaratának. Zelenszkij vélhetően az orosz társadalomnak szóló politikai show-vá alakítana egy ilyen találkozót, mivel Kijev stratégiájának egyik központi eleme éppen az orosz hátország elbizonytalanítása – mondta az elemző. Hozzátette, hogy ez a törekvés eddig csak korlátozott eredményeket hozott, mivel az orosz társadalom hosszú ideig kevéssé volt bevonva a háborúba, és annak következményeit sem érzékelte közvetlenül. Az ukrán mélységi csapások azonban egyre több embert érintenek. „Bár látható, hogy az orosz társadalom is fárad, és egyre több az elégedetlen hang, egyelőre nem mutatkoznak annak jelei, hogy ez a közeljövőben komoly rendszerellenes megmozdulásokhoz vezethetne. Ahogy az orosz elitet sem sikerült a szankciók révén szembefordítani a vezetéssel, sőt a Putyin mellett kitartó oligarchák vagyona a háború alatt még gyarapodott is, miközben a Nyugattól részben elszigetelt környezetben is megtalálták a helyüket” – mutatott rá Kosztur András. Az orosz gazdasággal kapcsolatban is jelentős üzeneteket hordozott Vlagyimir Putyin szentpétervári beszéde. Az elemző szerint az orosz elnök a gazdaság számára elsősorban a hatékonyság és a termelékenység növelését, valamint a bürokratikus akadályok lebontását jelölte ki célként. Az orosz vezetés kommunikációja a gazdasági helyzetről továbbra is optimista, ugyanakkor a problémák is egyre inkább érzékelhetők. A munkaerőhiány, az infláció, a kedvezőtlen befektetési környezet, a gazdasági növekedés lassulása, a szankciók okozta nehézségek és az energiahordozókból származó bevételek kiszámíthatatlansága évek óta terheli az orosz gazdaságot. Kosztur András szerint mindez folyamatos egyensúlyozást követel meg a gazdasági vezetéstől a pénzügyi stabilitás megőrzése, a társadalmi igények kielégítése és a háborús szükségletek finanszírozása között. Ez egyre nehezebb feladat, de még jó néhány évig kezelhetőnek tűnik. Ami nehéznek látszik, hogy az állam gazdasági túlsúlya mellett kellene élénkíteni az államon kívüli, piaci szereplők gazdasági aktivitását. Putyin beszéde alapján részben a kínai modell tapasztalataiból merítene, ahol ez az elmúlt évtizedekben sikeresnek bizonyult. A kérdés az, hogy az orosz társadalom és államigazgatás képes-e végrehajtani egy hasonló modernizációs ugrást egy jóval kiélezettebb geopolitikai környezetben – mondta az elemző. Oroszország hosszú távú jövője szempontjából is értelmezhető Vlagyimir Putyin beszéde. Kosztur András szerint a cél a szuverenitás megőrzése, vagyis egy olyan Oroszország felépítése, amely a stratégiailag legfontosabb területeken – mindenekelőtt a csúcstechnológiák világában – képes a saját lábán állni, miközben nem zárkózik el a más országokkal folytatott együttműködéstől. Az elemző szerint a Kreml el akarja kerülni, hogy az orosz gazdaság ismét egy fejlettebb gazdasági központ nyersanyag-beszállítójává váljon, ahogyan azt sem szeretné, hogy az orosz elit teljes mértékben átvegye egy külső hatalmi centrum szemléletét. Kosztur András arra is felhívta a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin korábban maga is „nyugatos” politikusnak számított, ezért továbbra sem zárná el teljesen Oroszországot a külvilágtól, beleértve a nyugati országokat is. Ám mára egyértelművé vált, hogy az online térben – Kínához hasonlóan – szigorú eszközökkel korlátoznák a külföldi befolyás lehetőségeit. Az elemző szerint ugyanakkor kérdéses, hogy ez megvalósítható-e egy olyan társadalomban, amely az internet viszonylagos szabadságához szokott. Úgy látja, vannak arra utaló jelek, hogy az orosz társadalom egy bizonyos ponton túl már rosszul viselné a digitális ellenőrzés további szigorítását. Míg a nyugati platformok korábbi, jórészt könnyen megkerülhető korlátozásait még elfogadták, addig a Telegram esetleges betiltására irányuló törekvések már érzékelhető elégedetlenséget váltottak ki. Kövesse az Indexet Facebookon is!