● news.bsdnet.hu

Komoly terheket róna a magyar családokra és vállalkozásokra az Európai Bizottság legfrissebb országajánlásainak végrehajtása – erre figyelmeztetett közösségi oldalán Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke. A politikus szerint az ajánlásokban szereplő intézkedések jelentős része közvetlenül érintené a lakosság mindennapjait, az üzemanyagáraktól kezdve az élelmiszerárakon át egészen a nyugdíjakig és a rezsiköltségekig. Szalai Piroska szerint az egyik legfontosabb kérdés a védett üzemanyagárak kivezetése. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eurostat áprilisi adatai alapján Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb üzemanyag-infláció az Európai Unióban. Álláspontja szerint az üzemanyagok árának emelkedése nemcsak az autósokat érintené érzékenyen, hanem az infláció növekedéséhez is hozzájárulna, ami végső soron a teljes gazdaságban megjelenne. A fideszes politikus szerint az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop megszüntetése szintén jelentős áremelkedést eredményezhetne. Szalai Piroska úgy véli, hogy a korábbi kereskedelmi árrések visszatérése esetén egy átlagos család éves kiadásai több százezer forinttal is növekedhetnének. Hangsúlyozta, hogy az élelmiszerárak különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára jelentenek meghatározó terhet. A képviselő szerint az országajánlásokban szereplő nyugdíjrendszeri változtatások a 13. havi nyugdíj megszüntetését is jelenthetik. Szalai Piroska úgy számol, hogy ez egy átlagos nyugdíjas esetében évente több százezer forintos kiesést okozna. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát szerinte nem lehet kizárólag demográfiai mutatók alapján megítélni, hanem figyelembe kell venni a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok arányának alakulását is. A politikus szerint az ágazati különadók megszüntetése jelentős bevételkiesést okozna a költségvetésnek, amelyet más forrásból kellene pótolni. Állítása szerint ez akár a családi adókedvezmények, valamint a fiatalokat és édesanyákat érintő adókedvezmények csökkentését vagy megszüntetését is maga után vonhatná. Ez számos család esetében érzékelhető nettó jövedelemcsökkenést eredményezne. Szalai Piroska szerint a tőkejövedelmek adóterheinek növelése és az adómentességek megszüntetése több mint egymillió magyar megtakarítót érinthetne. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy a lakossági állampapírok és más megtakarítási formák vonzereje csökkenhetne, ami a hazai megtakarítási hajlandóság visszaeséséhez vezethetne. A képviselő az otthonteremtési támogatások esetleges megszüntetését is kockázatosnak nevezte. Szerinte a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a támogatott konstrukciók megszűnése növelheti a családok kiszolgáltatottságát a lakáspiacon, miközben a bérlakásprogramok önmagukban nem feltétlenül jelentenek megoldást a lakhatási problémákra. Szalai Piroska szerint a lakosság számára a rezsicsökkentés megszüntetése jelenthetné a legnagyobb terhet. A politikus arra hivatkozott, hogy a magyar háztartások energiaköltsége jelenleg az egyik legalacsonyabb Európában. Véleménye szerint a támogatások megszűnése jelentős többletkiadást okozna a családoknak, miközben az infláció emelkedését is felgyorsíthatná. A képviselő bejegyzésében Magyar Péterre is utalt. Azt a kérdést fogalmazta meg, hogy a Tisza Párt vezetője hajlandó lenne-e szembemenni azokkal az uniós elvárásokkal, amelyek szerinte jelentős terheket rónának a magyar társadalomra. Szalai Piroska szerint egyelőre csak politikai megállapodás született az uniós forrásokról, ugyanakkor figyelemre méltónak nevezte, hogy röviddel ezt követően megjelentek az új országajánlások is. Az alelnök úgy véli, amennyiben az uniós támogatások folyósításának feltétele az ajánlások végrehajtása lenne, annak árát végső soron a magyar családok és vállalkozások fizetnék meg.