● news.bsdnet.hu

„A magyar alkotmányos hagyományokban teljesen egyedi, hogy a magyar miniszterelnök lemondásra szólítja fel a magyar köztársasági elnököt” – mondta Sulyok Tamás a svájci Weltwoche című újságnak a Magyar Péterrel való konfliktusáról. Az államfő szerint a miniszterelnök olyan ügyeket ró fel neki, amelyekben szerinte a köztársasági elnöknek éppen alkotmányos szerepéből fakadóan nem kell politikai állásfoglalást tennie. – hangsúlyozta. A június 1-i, Magyar Péterrel történt egyeztetésük után világossá vált számára, hogy a kormányzat személyre szabott alkotmánymódosítással kívánja eltávolítani hivatalából. – mondta. Az interjúban Sulyok visszautasította azt az értelmezést is, hogy az áprilisi választások rendszerváltást jelentettek volna . Szerinte Magyarországon demokratikus kormányváltás történt, a hatalomátadás pedig az alkotmányos szabályoknak megfelelően zajlott le. Sulyok Tamás legújabb interjúja egyértelműen azt mutatja, hogy a köztársasági elnök nem kíván hátralépni és felveszi a kesztyűt Magyarral szemben. A kormányfő meglehetősen kellemetlen helyzetbe lavírozta magát, mivel cikkünk megjelenéséig nem nyújtotta be a kormányoldal azt az alaptörvény-módosítást, amellyel esetleg eltávolítanák az államfőt. De ez mit is jelenthet a gyakorlatban? Gyakran merült fel még a választások előtt is lehetséges konfliktusforrásként a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és más, korábban megválasztott közjogi tisztségviselők helyzete. Mivel a Magyar Péter vezette kormány már most szembesült azzal, hogy a választási győzelem ellenére számos fontos intézmény vezetője továbbra is a korábbi politikai legitimen megválasztott Országgyűléstől kapott megbízatást. Ha a kormány ezeknek a tisztségviselőknek az eltávolítására vagy mandátumuk lerövidítésére törekedne, az súlyos közjogi vitákat idézhetne elő. Stumpf István munkáiban rendszeresen hangsúlyozta, hogy a hatalommegosztás és a jogállamiság egyik alapfeltétele az intézmények közötti egyensúly. Az ő szemléletéből kiindulva egy alkotmányos válság nem feltétlenül utcai zavargásokat vagy rendkívüli állapotot jelentene, hanem azt az állapotot, amikor a politikai szereplők már nem fogadják el ugyanannak a jogrendnek az értelmezését. Mások szerint egy ilyen konfliktus több lépcsőben mélyülhetne el. A következmények a jobboldali elemzők szerint egyébként messze túlmutatnának a napi politikán. Megjelent az az érv is, hogy az alkotmányos szabályok megkerülésének precedense később bármelyik politikai oldal számára veszélyes lehetne, mert lebontaná azokat a korlátokat, amelyek egy demokratikus rendszerben a többségi akaratot is keretek közé szorítják. Az eltávolítani szándékozott állami vezetők mellett szimpátiatüntetés is volt a Sándor-palota előtt. A rendezvény célja az volt, hogy támogatásáról biztosítsa azokat a közjogi méltóságokat és intézményvezetőket, akiknek távozását a kormányfő szorgalmazza. Deák Dániel felidézte, hogy egy kiszivárgott közvélemény-kutatásban Bárándy Péter neve is felmerült lehetséges államfőjelöltként. Az elemző szerint ugyanakkor jelenleg továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy Magyar Péter miként kívánja végrehajtani azt a tervet, amelynek első lépése, az önkéntes lemondás kikényszerítése egyelőre nem valósult meg. Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI