● news.bsdnet.hu

Fenntartható Magyarország címmel adott kiajánláscsomagotadott ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága. Eszerint a fenntarthatóság helyzete több területen is aggasztó állapotokat mutat, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre közvetlenebb kockázat. Az ajánláscsomag átfogó intézményi és gazdasági lépéseket sürget, többek között az integrált vízgazdálkodás és a zöld átállás terén. Az anyag hangsúlyozza: mindez nem szűken értelmezett környezetvédelmi ügy, hanem a biztonság és a gazdasági stabilitás alapfeltétele. A Szathmáry Eörs akadémikus, evolúcióbiológus elnökletével működő bizottság négy fejezetre tagolva, mintegy hetven oldalon részletezi a Magyarország előtt álló tennivalókat. „Célunk nem részletes kormányprogram megfogalmazása, hanem tudományosan megalapozott, döntéshozói szempontból áttekinthető helyzetkép és javaslatcsomag közreadása” – szól az anyag bevezetője. A dokumentum arra mutat rá, hogy a környezeti és fenntarthatósági kormányzás széttöredezett; a végrehajtási kapacitások gyengék; a vízgazdálkodás dezintegrált; a természeti tőke állapota romlik; az ökológiai szempontok gyakran rövid távú gazdasági érdekeknek rendelődnek alá. Eközben pedig a klímaváltozás, a vízhiány, a biodiverzitás-csökkenés, a talajromlás, a szennyezések és az egészségügyi kockázatok egyre közvetlenebbül érintik az ország mindennapi működését. Az anyag négy nagy fejezete viszonylag teljes áttekintést kíván adni a hazai fenntarthatósági kihívások fő területeiről. Az első rész az intézményi és kormányzati szerkezet átalakításának szükségességét húzza alá, a fenntartható fejlődési szempontok állami működésbe való beépítését. A második tartalmi egység a víz kérdését állítja a középpontba. A dokumentum szerint a víz nem egy fenntarthatósági részterület a sok közül, hanem valamennyi fenntartható fejlődési cél alapfeltétele. A hazai vízgazdálkodásban egyszerre jelentkezik az intézményi széttagoltság, az aszályok és hirtelen vízbőségek kezelésének nehézsége, a települési csapadékvíz-gazdálkodás rendezetlensége, az öntözéspolitika fenntarthatósági hiánya, valamint az ivóvízbázisok új típusú kémiai szennyezőkkel – különösen a PFAS- és TFA-terheléssel – szembeni sérülékenysége. A javaslatok ezért az integrált vízgazdálkodás, a vízvisszatartás, a víztakarékos öntözés, a táji léptékű együttműködések és a korszerű monitoringrendszerek irányába mutatnak. A gazdaság és agrárium fejezetei azt vizsgálják, hogyan lehet a fenntarthatósági fordulatot finanszírozhatóvá, mérhetővé és versenyképességi szempontból is értelmezhetővé tenni. Az energia és társadalom témakörei tovább tágítják a fenntarthatóság értelmezését. A Bizottság tagjai készek bármelyik fejezet, javaslat vagy vitatott kérdés részletes megvitatására, a döntés-előkészítés támogatására és a tudományos háttér további rendelkezésre bocsátására. A teljes anyag azMTA honlapjánhozzáférhető. Kapcsolódó cikkek a Qubiten: A HungaroMet legfrissebb agrometeorológia elemzése szerint a tartós légköri aszállyal súlyosbított vízhiány egyre több helyen meghaladja a 100 millimétert. Magyarországon átlagosan 10-11 csőtörés történik óránként, és akad olyan régió, ahol a szállított víz fele kárba megy, országos átlagban pedig a vízvezetékekbe kerülő 5 liter vízből 1 el sem jut a fogyasztókig. Ez a 20 százalék feletti átlagos pazarlás duplája a 10 százalékos európai átlagnak. Az MTA frissen megválasztott elnöke az Akadémia és a kutatóhálózat egységében, a humán- és a természettudományok egyenrangúságában gondolkodik. Nem hiszi, hogy unokaöccsének, Pósfai Gábornak belügyminiszterként bármi köze lesz majd az ő tevékenységéhez az MTA élén.