● news.bsdnet.hu

A történelmi emlékekben és építészeti remekművekben gazdag Magyarországon számtalan vár, kastély és templom mesél a múlt dicső századairól. Van azonban egy olyan különleges építményünk, amelyből az egész országban mindössze egyetlen darab létezik. Ha valaki látni szeretné az egyetlen valódi magyar diadalívet, nem kell Párizsig vagy Rómáig utaznia, csupán a Dunakanyar kapujáig, Vácig. A váci Kőkapu nemcsak építészeti kuriózum, hanem egy rendkívül gyorsan megvalósult, fordulatokban gazdag uralkodói látogatás mementója is, amelynek története ma is lenyűgözi az utazókat . A diadalív felépítése szorosan kötődik Migazzi Kristóf Antal bíboroshoz , Vác akkori püspökéhez. Amikor 1764-ben híre ment, hogy Mária Terézia, a Habsburg uralkodónő a családjával és kíséretével együtt Vácra látogat, a püspök elhatározta, hogy olyan fejedelmi fogadtatásban részesíti az uralkodót, amelyet soha nem felejt el. Migazzi nem aprózta el a terveket: elrendelte, hogy a város határában , ahol a királyi menet belép majd Vácra, egy pompás diadalívet emeljenek . A legnagyobb kihívást az idő jelentette. Az uralkodói vizit bejelentése és a tervezett érkezés között mindössze néhány hét állt rendelkezésre. A püspök Canevale Izidor bécsi udvari építészt bízta meg a tervezéssel , a helyi mesteremberek pedig éjjel-nappal dolgoztak a megvalósításon. A hihetetlen tempónak meglett az eredménye: a késő barokk, klasszicizáló stílusú kőkapu mindössze két hét alatt , teljes pompájában elkészült a királynő fogadására. Amikor Mária Terézia 1764 augusztusában megérkezett Vácra , a diadalív látványa valóban lenyűgözte az udvart, ám a fogadtatásba egy nem várt, meglehetősen humoros közjáték csúszott. Amikor a királynő megtudta , hogy az impozáns, monumentális kőépítményt mindössze két hét alatt húzták fel a semmiből, komoly aggodalmak fogták el . Attól tartva, hogy a sebtében összerakott, még száradó habarcsú szerkezet esetleg a fejükre omlik, Mária Terézia határozottan megtagadta, hogy a fogatával áthajtson a kapu alatt . Inkább kiszállt, és a kíséretével együtt, tisztes távolságban megkerülte a diadalívet. A gyanakvás alaptalannak bizonyult, hiszen a mesteremberek kiváló munkát végeztek: a Kőkapu szilárdan állt, és a királyi család váci tartózkodásának néhány napja alatt semmilyen szerkezeti hiba nem jelentkezett. Mária Teréziát annyira meggyőzte az épület stabilitása és a város vendégszeretete, hogy a látogatás végén, Vácról távozva már teljes biztonságérzettel, büszkén hajtatott át Magyarország egyetlen diadalíve alatt . A műemlék ma is Vác egyik legfontosabb jelképe . Az építmény oldalait Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc , valamint gyermekeik és Migazzi püspök dombormű képmásai díszítik . A kőkapu nemcsak a gyors magyar építőipar történelmi bizonyítéka, hanem egy olyan kor emléke, amikor Vác néhány napra a Habsburg Birodalom kulturális és politikai középpontjává vált. Kapcsolódó: Sok más érdekesség is kötődik a Habsburg uralkodók idejéhez, mint például a hazai kastélyok egyik sajátossága. Múzsák a csók után Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában. Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen! hirdetés