● news.bsdnet.hu

Donald Trump nem tudta megszerezni Grönlandot, ezért most új célpontot nézett ki magának. A Fehér Ház megerősítette, hogy az amerikai elnök fontolgatja a Chagos-szigetek megvásárlását , ezzel pedig meghiúsítaná Keir Starmer brit miniszterelnök tervét, hogy átadja a szigetcsoportot Mauritiusnak. Az amerikai tisztviselők olyan javaslatot dolgoztak ki, amely megkerüli Nagy-Britanniát, és külön megállapodást köt a Diego Garcia amerikai−brit katonai bázis ellenőrzéséért. Ez az egyik lehetőség azok közül az opciók közül, amelyeket a Trump-adminisztráció dolgozott ki. A Fehér Ház eddig is rendszeresen egyeztetett a Downing Streettel a bázis jövőjének biztosításáról. Bár a szigetcsoport megvásárlása nem Washington prioritása, az elképzelés már Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter elé került, aki továbbította azt Donald Trump felé. Az iráni konfliktus és Kína növekvő katonai ereje ismét felélesztette az ilyen stratégiai fontosságú bázisok fenntartása iránti igényt. Diego Garcia elhelyezkedése Iránt lőtávolságon belülre helyezi az Egyesült Államok számára, és lehetővé teszi a nagy hatótávolságú bombázók folyamatos bevetését, mint amilyen a B−2 Spirit lopakodókkal végrehajtott, Teherán elleni légi csapás volt. Az amerikai kormányzat tagjai attól tartanak, hogy a szigetcsoport átadása Mauritiusnak megnyitná az utat a kínaiak előtt. Az elmúlt hónapban ezért a tisztviselők kiemelték a Chagos-szigetek fontosságát, és hangsúlyozták az ott lévő lehetőségeket. A Chagos-szigetek vételáráról eddig még nem folytak tárgyalások, Nagy-Britannia eredetileg azt tervezte, hogy átadja a szigetcsoportot Mauritiusnak, majd mintegy 35 milliárd fontot (!) fizetne a katonai bázis 99 évre történő bérléséért . Ugyanakkor ahhoz, hogy Washington meg tudja vásárolni a mindössze hét atollból álló szigetcsoportot, először meg kell várnia, hogy Keir Starmer megállapodása érvénybe lépjen, majd Mauritiusszal kellene egyeztetnie. Donald Trump eleinte támogatta a brit miniszterelnök tervét a Chagos-szigetek átadásáról, de aztán meggondolta magát, miután Keir Starmer megtagadta, hogy az Egyesült Államok a Diego Garcia katonai bázist használja az Irán elleni légi csapásokhoz a háború kezdetén. A Munkáspárt még 2025-ben szerette volna elfogadtatni azt a törvényt, amellyel a szigeteket átadnák Mauritiusnak, de az Egyesült Államok beleegyezése nélkül ezt nem tudták megvalósítani. Az év elején Donald Trump nyilvánosan többször is elítélte a megállapodást, amelyet a gyengeség megnyilvánulásának és „nagy ostobaságnak” nevezett, és azzal érvelt, hogy Keir Starmer „elveszíti az irányítást eme fontos sziget felett”. Márciusban az amerikai elnök csalódottságának adott hangot, amiért a brit kormányfő megakadályozta, hogy igénybe vegyék a szigetet Irán megtámadásához, viszont más brit katonai bázisokat használhattak az amerikaiak védelmi műveletek céljából. Az iráni külügyminiszter , Abbász Araghcsi közösségi oldalán írt bejegyzésében figyelmeztette Keir Starmert, hogy „brit életeket kockáztat azzal, hogy brit bázisokat enged Irán elleni agresszióhoz felhasználni”. A kormány olyan helyzetet örökölt, amelyben a Diego Garcia szigeten lévő katonai bázis feletti irányítás veszélybe került, és lépni kellett a brit nemzeti érdekek védelme, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy ellenfeleink megvessék a lábukat egy ilyen stratégiai fontosságú helyszínen. Ez a sziget mindkét ország számára kulcsfontosságú stratégiai katonai eszköz, amely csaknem hatvan éve védi közös biztonságunkat. A Diego Garcia sziget hosszú távú hadműveleti irányítása és biztonsága a brit−mauritiusi megállapodás alapját képezi − közölte a brit kormányszóvivő. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Királyság folytatná-e a szigetcsoport átadását Mauritiusnak, ha az Egyesült Államok ellenezné, így válaszolt: „Mindig egyértelművé tettük, hogy amerikai támogatás nélkül nem folytatjuk.” Mauritius többször is megtámadta Nagy-Britannia tulajdonjogát a Chagos-szigetek felett a nemzetközi bíróságokon, és a miniszterek arra számítottak, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság hamarosan kötelező érvényű ítéletet hoz a tulajdonjog átruházásáról. Hamish Falconer, a Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős helyettes államtitkára májusban azt mondta, nincs olyan forgatókönyv, amelyben Washington megvásárolhatná a szigeteket, és ragaszkodott ahhoz, hogy a brit kormány „elkötelezett a megkötött megállapodás mellett”. Fontos kiemelni, hogy a szigetcsoport kvázi lakatlan, mivel a lakosságot a brit kormány kitelepítette. Emiatt a  szigetek egykori lakói többször tiltakoztak az ellen, hogy nem térhetnek vissza otthonaikba , és úgy fogalmaztak a Chagos-szigetek helyzetéről, hogy az ügyet „elnyelte a brit belpolitika”. A Chagos-i Menekültek Csoportjának hatfős delegációja teljes mértékben támogatta, hogy az Egyesült Királyság zárja le a szigetcsoport jövőjéről szóló megállapodást. A legfontosabbak a mi jogaink. Nincs valódi szándék a brit kormány részéről, hogy megoldást találjon a népünknek. Megoldást kell találnunk. Még mindig szenvedünk, és álláspontunk egyértelmű: jogunk van szülőhelyünkön élni – mondta Louis Olivier Bancoult, a küldöttség vezetője. Donald Trumpot ugyanakkor figyelmeztették, hogy a Chagos-szigetek „nem egy eladó ingatlan”. az ügyben pedig megszólalt a szigetcsoport kormányának egyik minisztere, Misley Mandarin, aki egyértelművé tette, hogy nemcsak a brit kormánnyal, hanem az amerikai elnök elképzelésével szemben is fellépne. A Chagos-szigetek nem eladó, és nem engedhető át senkinek sem. Az egyetlen járható megoldás a brit chagosiak visszatelepítése a Brit Indiai-óceáni Területre − mondta Misley Mandarin. Ugyan már két évvel ezelőtt döntés született arról, hogy az Egyesült Királyság átadja a szigetcsoportot Mauritiusnak, de Peter Weir, a brit parlament egyik felsőházi tagja törvényjavaslatot nyújtott be egy „háromszoros zárolás” bevezetése érdekében, amely megakadályozná a Chagos-szigetek eladását az Egyesült Államoknak, illetve átadását Mauritiusnak. A brit kormány viszont azzal érvelt, hogy kénytelen volt megkötni az átadásról az egyezményt, mivel a hágai Nemzetközi Bíróság döntést hozott arról, hogy Mauritiusé a szigetcsoport. A kritikusok rámutattak, hogy az Egyesült Királyságot mentesség illeti meg a bíróság döntései alól a Nemzetközösség tagjaival és egykori gyarmati területekkel kapcsolatos ügyekben. Emellett mind az amerikaiakat, mind a briteket aggasztja, hogy az átadás megnyithatja az utat Kína előtt, hogy katonai bázist létesítsen a szigetcsoporton. Továbbá amennyiben a Diego Garcia szigetén lévő bázis brit−amerikai kézben maradna, akkor minden onnan indított műveletről tájékoztatniuk kellene Mauritiust. Bennfentes források szerint Donald Trump viszont nem úgy tekint a Chagos-szigetek esetleges megvásárlására, mint tette azt Grönland esetén Dániával. A brit sajtó viszont megjegyezte, hogy a Mauritiussal kötött egyezmény még mindig nem lépett életbe, ezért a Peter Weir féle javaslat különösen fontos lehet egy esetleges amerikai vásárlással szemben is. Ráadásul a szigetcsoportról kitelepítettek számára sem mindegy, milyen döntés születik, mivel a Brit Indiai-óceáni Terület bírósága szerint az Egyesült Királyságnak lehetővé kellene tennie a kitelepítetteknek, hogy visszaköltözzenek. (Borítókép: A Brit Indiai-óceáni Terület (BIOT) vagy Chagos-szigetek (korábban Olajszigetek) az Egyesült Királyság tengerentúli területe, amely az Indiai-óceánon, Afrika és Indonézia között félúton fekszik. Fotó: Pictures from History / Getty Images) Kövesse az Indexet Facebookon is!