● news.bsdnet.hu

A Tisza-kormány feladata eldönteni, hogy asszisztál-e az új atomerőmű építéséhez, vagy leállítja a projektet. Miért idegesek az oroszok, és miért lehet a beruházás veszélyes a magyar euróra is? Kevesen vették komolyan Orbán Viktort, amikor a Fidesz választási bukása után néhány nappal kormánya legnagyobb mulasztásának nevezte, hogy nem értek célba Paks II. építésével. Holott volt logika a szavaiban. Ha – az eredeti terveknek megfelelően – 2025-ben elkészül az új atomerőmű első blokkja, az új muníciót adott volna a távozó politikus olcsó árammal és rezsicsökkentéssel dicsekvő sikerpropagandájához, egyúttal az orosz elköteleződést is bebetonozva. Azzal azonban, hogy 12 éves ígérgetés és több mint 700 milliárd forint elköltése után csak egy méretes munkagödröt sikerült betonozni, Paks II. az Orbán-korszak sikertelenségének egyik fő jelképe lett. Ilyen értelemben az idő Tordai Bence távozó országgyűlési képviselőt is igazolta: ennek a projektnek is része volt a Fidesz bukásában. Az viszont egyáltalán nem lehetetlen, hogy Magyar Péternek is beletörik a bicskája az építkezés folytatásába, illetve általában véve a paksi beruházás további sorsába. A Paks II.-vel kapcsolatos legfrissebb hír az, hogy megkezdődött a majdani személyzetét kiképzők kiképzése a Leningrád II. atomerőmű területén működő oktatási központban. Az pedig a Paksra ígért építkezés várható időtartamának megbecsléséhez nyújt aktuális támpontot, hogy Bangladesben, ahol a Roszatom szintén VVER–1200-as típusú nukleáris blokkokat épít, az elsővel a befejezés küszöbére jutott. A Roppur–1 reaktortartályát a napokban elkezdték feltölteni üzemanyaggal; így nem egészen 10 évvel az építés megkezdése után az atomerőmű készülhet a bekapcsolásra és az áramtermelésre. Pakson február elején történt az első betonöntés, ezzel hivatalosan is kezdetét vette az építkezés. Az utóbbi időszak gyakorlata szerint a Roszatom 8-10 év alatt képes egy-egy építkezés befejezésére. Így ha nem lesz komolyabb hátráltató esemény, akkor Paks II. első blokkjának bekapcsolása 2034–2036 között várható. Ehhez azonban az is kell, hogy a Tisza Párt vezette új kormány is támogassa az építést. Ha ilyen finomhangolással kezdődik a rendszerváltás, ha ilyen egyéni és kollektív jelentőségű, egyszerre szimbolikus és konkrét döntésekkel, akkor az azt igazolja, hogy a politikai tudatosság erős. Olyan erős és következetes, amilyenre az elmúlt évtizedekben (évszázadban) nem volt példa.