● news.bsdnet.hu

Bár a zombik évtizedek óta a horrorfilmek és videójátékok legnépszerűbb szörnyetegei, a valóságban egyetlen napig sem maradnának életben. A biológia, a fizika és a kémia alaptörvényei együttesen gondoskodnak arról, hogy egy újraélesztett emberi tetem ne tudjon járni vagy vadászni. A tudomány mai állása szerint a sétáló halottak létezése nemcsak fikció, hanem anatómiai képtelenség. Meixner Zoltán Rovatvezető (Tech) Ezeket látta már? A popkultúra imádja a zombiapokalipszis gondolatát, ahol titokzatos vírusok, sugárzások vagy gombás fertőzések változtatják a népességet agyevő, csoszogó élőhalottakká. Ezek a forgatókönyvek azonban teljesen figyelmen kívül hagyják a legalapvetőbb biológiai és fizikai törvényszerűségeket , amelyek az emberi test mindennapi létezését szabályozzák. Ha egy holttest valamilyen csoda folytán újra is éledne, a környezeti hatások és a belső szervi leállások órákon belül véget vetnének a rémálomnak. Az élő szervezeteket védő és fenntartó komplex rendszerek nélkül a hús-vér gép azonnal összeomlik, így a valóságban egyetlen fertőzött sem lenne képes globális civilizációs katasztrófát okozni – írja a HowStaffWorks . Az egyik legnyilvánvalóbb anatómiai akadály a zombik elsődleges fegyverét, a harapást érinti. Bár a fogzománc az emberi test legkeményebb anyaga, hosszas ápolás nélkül a fogak gyorsan tönkremennek. Mivel a zombik nem használnak fogselymet és fogkefét, az ínyük rendkívül gyorsan elrohad, a fogakat rögzítő csontos struktúrák pedig meggyengülnek. A fogak pillanatok alatt kihullanak a koponyából, így a zombik harapása teljesen hatástalanná válik. Ha mégis sikerülne lenyelniük valamilyen szövetet, a következő anatómiai katasztrófa a gyomorban következne be. Mivel a zombik teste nem működik élő szervezetként, hiányoznak a működőképes emésztőenzimek és a bélmozgás. A lenyelt agyvelő és hús egyszerűen megrekedne a gyomorban és a nyelőcsőben, ahol fermentálódni, azaz erjedni kezdene. A felgyülemlő gázok miatt a zombik gyomorfala nem bírná a nyomást, ami előbb-utóbb látványosan robbanást okozna , ami végleg megsemmisítené a belső szerveiket . A rovarok a legnépesebb és talán a legváltozatosabb életmódot mutató társasága az állatvilágnak. Az igazságügyi vagy forenzikus rovartan azokat kutatja fel közülük, amelyek a bomló tetemek tápanyagaival táplálkoznak. Vizsgálatuk egyik oka, hogy gyakran ott vannak akkor is, amikor bűncselekmény történik. A fizika alaptörvényei szerint a mozgáshoz energiára van szükség. Az emberi testben erről a sejtszintű anyagcsere (metabolizmus) gondoskodik, amely a táplálékot glükózzá és ATP-vé (adenozin-trifoszfáttá) alakítja. A zombik esetében ez a rendszer teljesen halott. Mivel nem lélegeznek be oxigént, illetve nincs működő vérkeringésük, a sejtek nem kapnak tápanyagot. Oxigén hiányában a sejtekben leáll az energiatermelés, ami azt jelenti, hogy az izmok kémiailag képtelenek lennének az összehúzódásra. A merev, oxigénmentes szövetekben ráadásul a halál beállta után fellép a hullamerevség (rigor mortis), ami fixálja az izomrostokat. Egy működő keringési rendszer nélküli a test egyszerűen képtelen lenne megmozdulni, nemhogy órákon át üldözni a túlélőket a városi utcákon. Az élő embert milliónyi baktérium, gomba és vírus veszi körül, amelyeket a működő immunrendszer folyamatosan egyensúlyban tart. A zombikban azonban nincs fehérvérsejt-termelés vagy antitestes védelem. Ezáltal a testük azonnali szabad prédájává válik a környezetben található mikroorganizmusoknak. A baktériumok belülről és kívülről egyszerre kezdik el felemészteni a szöveteket, gázokat és mérgező bomlástermékeket termelve. Különösen a forró, párás éghajlaton ez a dekompozíciós folyamat elképesztő sebességgel megy végbe: a hús napok alatt cseppfolyóssá válik, a lágy részek leválnak a csontokról . És ha ez nem lenne elég, a természet makroszkopikus takarítói is azonnal akcióba lépnének. A legyek petéket raknának a nyílt sebekbe, a kikelő nyüvek pedig rekordidő alatt csontig rágnák a tetemeket, míg a kóbor kutyák, madarak és vadállatok könnyű prédaként tekintenének a lassan mozgó hústömegekre. A zombik egyesével is képtelenségnek számítanak, de az általuk okozott apokalipszisnek további tudományos akadályai is vannak / Illusztráció: Getty Images A navigációhoz és a préda becserkészéséhez elengedhetetlen az öt érzékszerv összehangolt működése , valamint az agykéreg (cortex) elemző munkája. A szemgolyók működéséhez állandó nedvességre és idegi impulzusokra van szükség; ezek nélkül a szaruhártya kiszárad, elhomályosodik, és a zombi gyorsan megvakul. A fül dobhártyája és a hallócsontok szintén elrothadnak, elvágva a hallás útját. Idegrendszeri háttér nélkül a koordináció teljesen összeomlik, a zombik képtelenek lennének megtartani az egyensúlyukat. Végezetül a járvány terjedési mechanizmusa is megbukik a matematikai és biológiai modelleken : a harapás útján terjedő fertőzések rendkívül kevéssé hatékonyak a természetben. Mire egy zombi megfertőzne egy másik embert, a modern társadalom karanténintézkedései, a fegyveres ellenállás és a fent bemutatott pusztító biológiai folyamatok már régen felszámolnák a fenyegetést. A zombiapokalipszis tehát megmarad a mozikban, a tudomány ugyanis sziklaszilárdan bizonyítja, hogy a természet törvényeit a holtak sem írhatják felül – mutat rá a HowStaffWorks. holttest