● news.bsdnet.hu

A vizsgálat, amiről sokan nagyon keveset tudunk Bevallom, a visszerekről sokáig nagyjából annyit gondoltam, mint a legtöbben: kidagadó, kékes-lilás erek a lábon, amelyek főleg esztétikailag zavaróak. A családban több érintett is van, ezért sejtettem, hogy érdemes lenne ránézetni a lábamra, de arról fogalmam sem volt, hogyan zajlik egy ilyen vizsgálat. Dr. Garbaisz Dávid érsebész. Fotó: VP-Med Egészségcentrum A rendelőben Dr. Garbaisz Dávid érsebész kikérdezett a kórelőzményekről: van-e családi érintettség, jelentkezik-e nehézláb-érzés, dagadás, fájdalom, volt-e korábbi trombózis, szedek-e gyógyszert. A vizsgálat először fekvő helyzetben zajlik: szemrevételezte, áttapintotta, több ponton pulzust tapintott. Ez utóbbi az érszűkület szűrése miatt fontos. Az artériás és a vénás probléma két külön dolog, mégis sokan összekeverik őket. A vizsgálat második része állva történik. Egy kis emelvényre kellett fellépnem, a doktor úr pedig ultrahanggal nézte át elölről és hátulról is a lábamat, aminél külön kiemelte: az ultrahangos vizsgálat alapvető fontosságú és elengedhetetlen. Ha az orvosunk anélkül diagnosztizálja a visszeret, hogy ezt elvégezné, nem jó helyen járunk. Az egész nagyjából negyedóra volt, mindenfajta fájdalom és kellemetlenség nélkül. Nálam szerencsére minden negatív lett, de közben az is kiderült: ha lett volna eltérés, az sem jelentette volna automatikusan azt, hogy hosszú, félelmetes procedúra vár rám. Mi történik valójában a visszeres lábban? Dr. Garbaisz Dávid szerint már ott sok a félreértés, hogy mit nevezünk visszérbetegségnek. „Alapjában véve az alsó végtagi érrendszernek része egy artériás és egy vénás érrendszer. Az artériák oxigéndús vért visznek a szövetekhez, ezekben tud érszűkület kialakulni, ami teljesen más betegség, mint a visszérbetegség. A visszérbetegség a vénák betegsége: ezek azok az erek, amelyek a perifériáról a szén-dioxiddal dúsított vért visszaviszik a szív és a tüdő felé. Ezekben tud kialakulni tágulat és elégtelen működés.” A vénákban a vérnek a láb felől a szív irányába kellene haladnia, de ha a billentyűk elégtelenül zárnak, a vér részben visszacsorog, pangás alakul ki, a vénák kitágulnak. Ebből lesznek a klasszikus, kanyargós, kidudorodó visszerek. A kisebb, kékes erek, ún. retikuláris visszerek vagy hajszálerek szintén ide tartoznak. Ezeket sokan „csak esztétikai” problémának tartják, pedig időnként a mélyben már komolyabb felületes vénás eltérés állhat mögöttük. Nem csak az idősek betegsége A visszerességről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az életkorral jár, pedig fiatalabb korban is megjelenhet. A doktor úr szerint a genetikai hajlam nagyon erős tényező. „Függhet az életmódtól is: az állómunka, az ülőmunka, a mozgásszegény életmód és a jelentősebb túlsúly elősegítheti a kialakulást, de a visszérbetegség emellett genetikailag jelentősen meghatározott. Ha a családban, a felmenők között van visszeresség, nagy eséllyel lehet számítani arra, hogy megjelenik, akár már fiatal korban.” Fotó: VP-Med Egészségcentrum Ez nem jelenti azt, hogy nem tehetünk semmit a megelőzésért. A rendszeres mozgás, különösen a vádli izompumpáját aktiváló mozgások – séta, túrázás, úszás, biciklizés, lépcsőzés – segítik a vénás visszaáramlást. Túlsúly esetén a testsúlycsökkentés is tehermentesítheti a keringést. Csodadiéta viszont nincs, ha a genetikai hajlam erős, figyeljük magunkat, és tünetek esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Mikor kérjünk szakszerű segítséget? Nem érdemes megvárni, amíg a visszerek látványosan kidudorodnak, fájdalmasak vagy gyulladtak lesznek. Már a kisebb jelek is indokolhatják a vizsgálatot. Érdemes már akkor érsebészhez fordulni, ha: kidudorodó, kanyargós erek jelennek meg a lábon nehézláb-érzés, feszülés, fáradékonyság jelentkezik az egyik láb dagadni kezd fájdalmas, kemény, pirosas terület alakul ki egy ér mentén egyre több hajszálér, kisebb kékes ér jelenik meg családi halmozódás miatt szeretnénk tudni, érintettek vagyunk-e. A netes csodakrémek helyett vizsgálat kell A visszérbetegség körül rengeteg a félrevezető ígéret. Különösen gyakoriak azok a hirdetések, amelyek azt sugallják, hogy egy krém, étrendkiegészítő vagy otthoni kezelés rövid idő alatt eltünteti a kanyargós visszereket. Ez veszélyes illúzió: egy kitágult, elégtelenül működő vénás főtörzset nem lehet kozmetikummal helyreállítani. Tünetenyhítésre, komfortjavításra létezhetnek módszerek, de a diagnózist és a kezelési tervet szakorvosi vizsgálat, ultrahang alapján lehet csak felállítani. A halogatás mögött sokszor épp az áll: az ember előbb mindent kipróbál, ami gyors és kényelmes megoldást ígér. Mi történik, ha baj van? Ha az ultrahang főtörzstágulatot, elégtelen vénás működést mutat, többféle kezelés jöhet szóba. A modern visszérműtétek ma már gyakran ambuláns, minimálisan invazív beavatkozások. „A modern visszérműtét, például a lézeres, rádiófrekvenciás vagy akár ultrahangos eljárás ambuláns körülmények között zajlik. Nem kell befeküdni, maga a műtét maximum 30 percen belül lezajlik, a beteg papírmunkával együtt nagyjából 45 percet tölt a rendelőben. A műtétet követően, körülbelül 10 perc múlva már saját lábon sétálhat, hazamehet. Amit nem javaslunk, az az aznapi autóvezetés, illetve egy-másfél hétig érdemes kihagyni a sportot.” Ha nincs főtörzstágulat, csak kisebb visszerek vagy hajszálerek okoznak problémát, injekciós kezelés, például hab szkleroterápia is szóba jöhet. Ez rendelői körülmények között történik, és a kiterjedtségtől függően lehet egyszeri vagy több alkalmas kezelés. Fotó: VP-Med Egészségcentrum Miért nem jó halogatni? A visszérbetegség sokáig tűnhet ártalmatlannak, főleg, ha nem fáj. A szövődmények azonban éppen a tartós pangásból és kezeletlen állapotból alakulhatnak ki. Dr. Garbaisz Dávid három fontos következményt emel ki. „Sokan halogatják, aztán egyszer csak bekeményedik, bepirosodik, nagyon fájdalmassá válik. Kiderül, hogy az évekig nem kezelt visszérben úgynevezett tromboflebitis, visszérgyulladás és trombózis együtt alakul ki. Nem olyan veszélyes, mint a mélyvénás trombózis, de trombózis, és akár tüdőembólia is lehet belőle. Nem érdemes ezt megvárni.” A másik gyakori következmény a bőr barnás elszíneződése, ami általában visszafordíthatatlanul megmarad. Súlyosabb esetben bőrgyulladás, lábszárfekély is kialakulhat. A harmadik ijesztő szövődmény a visszérvérzés: a kitágult ér felett elvékonyodik a bőr, zuhanyzás közben vagy kisebb sérülésre megrepedhet, és bár nem olyan, mint egy artériás vérzés, a hirtelen távozó nagyobb mennyiségű vér nagyon rémisztő tud lenni. Műtét után van még teendő? Fotó: VP-Med Egészségcentrum A modern beavatkozások után a felépülés gyors, de utókezelésre és kontrollra szükség van. A doktor úr szerint műtét után általában két hétig kompressziós harisnyát kell viselni, majd egy hónap múlva kontrollvizsgálat következik. Ilyenkor megnézik, hogyan sikerült a beavatkozás, kell-e kiegészítő kezelés, például injekciózás. Van azonban már olyan műtéti kezelési lehetőség is, amelyet követően kompressziós harisnya viselésére sincs szükség. A kiújulás kérdése ennél árnyaltabb. Az a véna, amelyet megfelelően kezeltek, nem „nő vissza” ugyanúgy, de a hajlam megmarad. Később más, korábban egészséges véna is visszeressé válhat, ezért van jelentősége az utánkövetésnek, a mozgásnak, a testsúlykontrollnak és annak, hogy új tüneteknél ne évekkel később keressünk orvost. A jó hír: a visszérbetegség ma már jól kezelhető A vizsgálat legfontosabb tanulsága az volt, hogy a visszérbetegség sokkal kevésbé misztikus, mint amilyennek kívülről tűnik. Viszont nem pusztán esztétikai gond, és nem is olyasmi, amivel csak akkor kell foglalkozni, amikor már fájdalmas vagy látványos. A vizsgálat gyors, érthető és fájdalommentes képet ad arról, mi történik a lábunkban. Ha minden rendben van, megnyugtat, ha pedig baj van, akkor időben lehet dönteni a további kezelésről. És ez a visszérbetegség esetében különösen fontos: a halogatás szövődményeket hozhat, miközben a korszerű kezelési lehetőségek ma már biztonságos, gyors és jól tervezhető megoldást kínálnak.The post Ne a vizsgálattól féljünk, hanem a halogatástól! – a visszérbetegség nem csak esztétikai kérdés first appeared on nlc.