● news.bsdnet.hu

A filmgyártás történetében számtalan olyan forgatókönyv létezik, amely soha nem látta meg a napvilágot. Zseniális ötletek, grandiózus sci-fi világok és monumentális vizuális koncepciók porosodnak az íróasztalfiókokban, mert a megvalósításukhoz szükséges költségvetés elérhetetlen a független alkotók számára. Ez a status quo azonban most felborulni látszik. A generatív mesterséges intelligencia (AI) rohamléptekkel hódítja meg a mozgóképipart, és olyan kapukat nyit meg, amelyekről a filmesek korábban álmodni sem mertek. Meixner Zoltán Rovatvezető (Tech) Ezeket látta már? Kévin Mendiboure francia rendező majd tíz éve írta meg azt a sci-fi-horror koncepciót, amelyet egyetlen producer sem volt hajlandó finanszírozni. Az idén tavasszal elkészült Catacombes (Katakombák) rövidfilm végül mégis megszületett, méghozzá úgy, hogy a rendező egyedül, a mesterséges intelligencia segítségével vette fel az egészet . A projekt a Ian Dean, a Creative Bloq digitális rovatának szerkesztője által készített interjúból rajzolódik ki. Mendiboure 2017-ben forgatta a The Follower című játékfilmjét, és már akkor kidolgozta a Catacombes alapötletét, de a franciaországi filmes közeg elzárkózott tőle: a producerek inkább vígjátékokat és társadalmi drámákat támogatnak, sci-fi horrort szinte soha . A fordulatot 2026 áprilisában egy rivális stúdió, a Higgsfield Zephyr sorozata hozta, amelyet a Seedance 2 nevű szoftverrel készítettek. Mendiboure elmondása szerint ez volt az a videóminőség, amelyet három év kísérletezés alatt keresett: az anyag valódi élő szereplős felvételnek nézett ki. Még aznap nekiállt átírni a projektet rövidfilmre, majd tesztelni a szoftvert. Nagy port kavart a múlt hét elején, hogy bemutatták az első mesterséges intelligencia alapú színésznőt, Tilly Norwoodot. A színészek közül többen is felszólaltak az AI-karakter megjelenése ellen. Ám máris megérkezett a következő csapás, ugyanis kiadták az első olyan produkciót is, amit virtuális filmrendező segítségével készítettek. A közhiedelemmel ellentétben, az AI-alapú filmkészítés nem csupán szöveges utasítások beírásából áll . Mendiboure hangsúlyozza, hogy a forgatókönyv volt a munka legfontosabb része, a kamera vagy az AI csak eszköz, a történet a lényeg. Minden párbeszédsort úgy írt meg, hogy a karakterek neve nélkül is felismerhető legyen, ki beszél. A szereplők vizuális következetességét részletes karakterlapokkal biztosította, amelyeket minden jelenet előtt frissíteni kellett, ha a szereplő megsebesült vagy bepiszkolódott. Az AI olykor váratlan irányba terelte a jelenetek megvalósítását, amit Mendiboure a színészi rögtönzéshez hasonlít. Az egyik jelenetben például az AI felső gépállású, extrém közeli képet generált ott, ahol ő hagyományos profilbeállítást tervezett. Az eredmény erőteljesebb volt, ezért megtartotta, majd hozzáigazította a snittlistát. A technikai kihívások jórészt a filmes hagyományok és az AI sajátosságainak ütközéséből fakadtak . A szoftver nem követi ösztönösen a filmnyelv szabályait, ami folytonossági hibákat okoz. Emiatt a vágószoftvert és a generáló szoftvert párhuzamosan kellett futtatni, a vágást valós időben kellett felépíteni. A Seedance 2 képenként 8–18 perces renderelési idejét Mendiboure a vágásra és a következő snittek finomítására fordította. Az összesített munka számai: egy hónap alatt 3229 generálás és 242 munkaóra. A helikopteres átvezető jelenetnél például a tíz másodperc végeredményhez tíz óra munkára volt szükség. Mendiboure szerint az AI nem felváltja a hagyományos filmkészítést, hanem egy új kategóriát hoz létre, hasonlóan ahhoz, ahogy a számítógépes animáció megjelenése a Toy Story val új műfajt teremtett, nem lerombolta a rajzfilmet. A pénzügyi korlátok lebontásával olyan alkotók is megvalósíthatják a vízióikat, akiknek korábban nem volt erre lehetőségük. A rendező szerint hamarosan olyan filmek kerülnek a streamingplatformokra, amelyekről nem lehet majd megmondani, kamera vagy algoritmus rögzítette-e őket. AI