● news.bsdnet.hu

Budapest lassan egy olyan várossá válik, ahol a nyári forróság nemcsak nappal, hanem éjszaka sem engedi fellélegezni az embereket. A nyári hőhullámokhoz már hozzászoktunk, ahhoz viszont sokkal nehezebb, hogy a város egyre kevésbé tud lehűlni utánuk . Miközben a külvárosi és vidéki területeken estére valamelyest mérséklődik a forróság, Budapest belső részei még órákon át ontják magukból a napközben elnyelt meleget. A beton, az aszfalt és a sűrű beépítettség olyan környezetet hozott létre, ami valósággal csapdába ejti a hőt. Az esténkénti tartós 20 Celsius-fok feletti hőmérséklet, az úgynevezett trópusi éjszakák magukban hordozzák a veszélyt, a szervezet ugyanis így nem tud megfelelően regenerálódni, ami hosszabb távon komoly egészségügyi kockázatokat hordoz – a kiszáradás, a keringési problémák vagy a légzőszervi panaszok kialakulásának esélye ilyenkor jelentősen nő. A szakértők szerint a metropolisz jövője azon múlik, mennyire sikerül alkalmazkodni az új körülményekhez. Több fára, összefüggő zöld hálózatokra, esőkertekre és a csapadékot megtartó, úgynevezett szivacsváros-koncepcióra van szükség a nyári aszályok ellen. Az építészetben a sötét anyagokat kötelezően világos, magas hővisszaverő képességű burkolatokra kell cserélni. Mivel a forróság a legvédtelenebbeket sújtja leginkább, elengedhetetlen a klimatizált közösségi terek, ivóvízpontok és árnyékolt megállók hálózata. (Forrás: Klímapolitikai Intézet , fotó: Klímapolitikai Intézet, nyitókép: Getty Images) Ez is érdekelhet: A természet néha egészen váratlan helyeken rejti el a klímaváltozás elleni lehetséges megoldásokat. A séta hasznos, de az életminőség javításához nem elég számolni a lépéseket, az sem mindegy, milyen tempóban tesszük meg őket. Egy friss kutatás tudományos alapokra helyezte a gigantikus idegen űrépítmények létezésének lehetőségét, ezzel új korszakot nyitva a földönkívüli civilizációk utáni kutatásban.