● news.bsdnet.hu

Idén május elején szokatlanul erős és több napon át tartó fagyhullám sújtotta Magyarország jelentős részét, különösen a Dél-Alföldet és a Duna–Tisza közét. A virágzásban és fiatal hajtásban lévő gyümölcsösökben, valamint a szőlőültetvényekben sok helyen teljes vagy súlyos terméskiesés alakult ki. A károk becslések szerint több tízmilliárd forintra rúghatnak. A jelenség hátterét, okait és jövőbeli kilátásait aMásfélfok.humai online sajtótájékoztatóján szakértők elemezték. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A magyar mezőgazdaság egyik régi tapasztalata afagyosszentekidőszaka, amely a népi megfigyelések szerint május közepéig is hozhat hidegbetöréseket. A mostani esemény azonban nem egyszerűen „hagyományos májusi fagy” volt: intenzitásában, kiterjedésében és gazdasági hatásában is kiemelkedett. A szakértők szerintaz idei fagyhullám különösen veszélyes időpontban érkezett.A növények többsége már túl volt a nyugalmi állapoton: megindult a nedvkeringés, sok helyen virágzás vagy fiatal hajtásfejlődés zajlott. Ez az állapot a legérzékenyebb a hirtelen lehűlésekre, így már akár enyhe fagy is jelentős terméskiesést okozhat, a mostani mínusz 4–7 Celsius-fokos értékek pedig sok esetben teljes pusztulást eredményeztek. Szabó Péter,azELTE Meteorológiai Tanszékmunkatársa szerint az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb trendje a tavaszi időszak „elnyúlása” és felborulása. A tél korábban véget ér, a felmelegedés gyorsabb, a vegetáció korábban indul, ugyanakkor a hideg légtömegek jelenléte nem szűnik meg ugyanolyan ütemben. Ennek következménye egy időben „széthúzott” kockázati ablak: a növények már érzékeny állapotban vannak, miközben a légkör még képes téli jellegű hidegbetörésekre. A kutató kiemelte, hogy az idei helyzetet több tényező súlyosbította: Egyes napokon a nappali 18–20 fokos hőmérsékletet néhány órán belül fagypont alatti értékek követték, ami extrém stresszt jelentett a vegetáció számára. A füstölés ma már szinte semmit nem segít – Fotó: Shutterstock A szakértők hangsúlyozták, hogy a globális felmelegedés nem egyszerűen „egyenletes melegedést” jelent. A sarkvidéki térségek gyorsabb melegedése gyengíti a légköri áramlási rendszereket, így a hideg levegő időnként hosszabb ideig tud egy adott térségben megrekedni. Ez azt eredményezi, hogy: A gyakorlati oldaltBéla Zoltán,aDűne Borbirtoktulajdonosa ismertette. Tapasztalatai szerint az idei fagyhullám nem egyetlen kritikus éjszaka volt, hanem egy többnapos folyamat, amely fokozatosan „kifárasztotta” a növényállományt. A mínusz 1–2 fokos éjszakák önmagukban még kezelhetők lettek volna, de a tartósan visszatérő, helyenként mínusz 4–7 fokos lehűlések ellen már a legtöbb védekezési módszer hatástalan volt. A gazdák többféle technikát is bevetettek: A probléma azonban strukturális:a hideg légtömeg beáramlása és a rendkívül alacsony hőmérséklet olyan helyzetet teremt, amelyben a technológiai védelem csak korlátozottan működik. A szakértő szerint a sérülékenység egyik kulcsa a fenológiai eltolódás. A melegebb telek miatt a növények: Ez viszont azt jelenti, hogy a kritikus érzékeny fázis egyre gyakrabban esik egybe a még meglévő tavaszi fagyveszéllyel. Agyümölcsfák– különösen a kajszi, őszibarack, cseresznye – már virágzásban vagy kötődésben voltak a fagy idején, így a károsodás sok esetben teljes volt – jelentette ki Béla Zoltán. A szőlőtermesztés ugyan valamivel rugalmasabb, de a korai fakadás miatt egyre sérülékenyebb. A gazdák beszámolói szerint az elmúlt években a szüret időpontja is jelentősen előrébb tolódott, ami jól mutatja a felmelegedés hatását a fenológiai ciklusokra– hangsúlyozta aDűne Borbirtok tulajdonosa. A fagy a legrosszabb fenológiai fázisban érkezett – Fotó: Shutterstock A legnagyobb problémát azonban nem egyetlen év jelenti, hanem a trend: A Duna–Tisza köze és a síkvidéki térségek különösen kitettek, mivel a hideg levegő „megreked”, és a domborzati védelem hiánya miatt a kisugárzási fagyok erősebbek – tette hozzá Szabó Péter. A szakértők egyetértettek abban, hogy teljes védelem nem létezik, de az alkalmazkodás kulcsfontosságú. Ennek fő irányai: Kiemelt szerepet kap avízgazdálkodásis, mivel a talajnedvesség közvetlenül befolyásolja a hőháztartást és a fagyérzékenységet. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A májusi fagyhullám nem egyszerű időjárási anomália volt, hanem egy hosszabb folyamat látványos tünete.A mezőgazdaság számára egyre világosabb, hogy a hagyományos naptári tapasztalatok – mint a fagyosszentek szabálya – már nem nyújtanak biztos támpontot. A klímaváltozás nem csupán melegebb átlagokat jelent, hanem szélsőségesebb, nehezebben kezelhető időjárási helyzeteket is. A mostani esemény ennek egyik legsúlyosabb hazai példája volt az elmúlt években, és minden jel szerint nem az utolsó. Indexkép: Shutterstock