● news.bsdnet.hu

A Tisza-kormányadóterveiről Kármán András pénzügyminiszter-jelöltszámolt beaz Országgyűlés Pénzügyi ésKöltségvetési Bizottsága előtt. A meghallgatáson központi szerepet kaptak az adórendszer reformját érintő kérdések, így a párt választási programjának egyik fő pontjáról, a vagyonadóról is szó esett. Kármán András nagy vonalakban beszámolt azadómértékéről, valamint az adóalap megállapításának módjáról is, illetve felvázolta, hogy álláspontja szerint miért van szükség az intézkedésre. A jelenlegi adórendszer a fogyasztási oldalt adóztatja, ami Kármán András szerint a gazdagoknak kedvez. A pénzügyminiszter-jelölt úgy véli, hogy ez már önmagában indokolja az adórendszer reformját, továbbá számításai szerint jelenleg a legalsó jövedelmi csoportba tartozók 6 százalékponttal magasabb effektív kulccsal adóznak, mint a felső 20 százalék. Részben ennek az egyenlőtlenségnek az enyhítését célozza a vagyonadó, mely a szakértők szerint az államnak 100-150 milliárdforintbevételt hozhat évente. A vagyonadó az egymilliárd forint feletti vagyonokat 1 százalékos adóval sújtja majd, ami Kármán András szerint széles vagyonalapot, valamint egyszerű beszedhetőséget biztosít, így ez nem ösztönzi majd az érintetteket a vagyonok allokálására, illetve külföldre mozgatásában. Ahhoz, hogy a vagyonadó mértéke megállapítható legyen, a kormánynak meg kell határoznia a vagyonalapot, amihez vagyonösszeírást kell végeznie, melyben a pénzügyminiszter szerint a már meglévő ingatlan- és pénzügyi adatbázisok nyújthatnak majd segítséget, a metódusról pedig konkrét elképzeléseik vannak. Hasonló vagyonösszeírásra legutóbb az Osztrák–Magyar Monarchia idején, 1828-ban volt példa, célja pedig az adófizető lakosság gazdasági helyzetének felmérése volt. Az összeírást követő években a kormánynak egyszerűbb dolga lesz, mivel csupán a meglévő adatbázisokat kell majd frissíteni. Mindenki, akit érint a vagyonadó, egy előre elkészített tervezetet kap majd az adóhatóságtól, amit szükség szerint kiegészíthet a hiányzó vagyonelemekkel, melyek összértéke képezi az adóalapot. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a vagyonadó nem egy sikertörténet Európában, szintemindenhol megbukott  a gazdagok megadóztatásának ötlete. Az intézkedés nem véletlenül népszerűtlen, minden eddigi tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy túl sok bürokratikus szabályt követel, és elriasztja a befektetőket, miközben a befolyó bevétel is elenyésző. Ezért fordulhatott elő, hogy Németországban még a baloldali kormányok idején sem volt meg a kellő támogatottsága.