● news.bsdnet.hu

Magyarország gazdasági és energetikai minisztere egy hónappal az első születésnapja előtt vesztette el az édesapját. Idősebb Kapitány István kétszeresen is kapitány volt, hiszen utasszállító gépeken repült főpilótaként. 1962. november 23-án Párizs közelében azonban súlyos tragédia történt: lezuhant a hazai légitársaság, a Malév HA-MOD lajstromjelű, IL-18-as repülőgépével, melynek tizenhárom utasa és nyolcfős személyzete közül senki nem élte túl a balesetet. Végh Attila Bűnügyi újságíró, oknyomozó riporter Ezeket látta már? A Malév 355-ös párizsi járata 1962. november 23-án egyszer csak eltűnt a radarképernyőkről. Az IL-18-as utasszállító Frankfurtból késve indult el, de az utat Párizsig rendes menetidő alatt repülte végig. A gépet a francia főváros felett rendkívül rossz időjárás fogadta, vastag, átláthatatlan köd takarta a látóhatárt. A magyar gép 15 óra 15 perckor feltűnt a bourget-i repülőtér radarernyőjén, s leszálláshoz készülődött, amikor elvesztette a kapcsolatát a földi irányítással. A toronyból látták, hogy a repülőtértől nyugatra hatalmas füstfelhő keletkezett. Hét kilométerre a kifutópályától találták meg a roncsokat. A szemtanúk szerint a gép hatalmas sebességgel tartott a föld felé, majd a jobb szárnyára esett, aztán törzsére dőlt, végül felrobbant, s a lángok pillanatok alatt elborították. Mire a mentők és a tűzoltók a helyszínre értek, csak elszenesedett holttesteket találtak, s senki nem élte túl a tragédiát. – A vizsgálatot együtt végezték a francia és a magyar szakértők, valamint a gépet gyártó cég szovjet mérnökei – emlékezett vissza az esetre Fazekas Sándor, az egykori magyar légitársaság pilótája. – A pilóta, Kapitány István a legjobb volt, főpilótaként dolgozott, oktatott is, nagyon nagy tudású, tapasztalt pilóta volt. Voltak rosszindulatú pletykák, hogy a személyzet már előre ünnepelt, hiszen aznap este tartották volna a gép parancsnokának a 33. születésnapi buliját Párizsban, de Kapitány István nem az a fajta pilóta volt, aki ilyet megengedett volna. A vizsgálatok szerint a gép „átesett”, a szárnyak elveszthették a felhajtóerőt, a sebesség csökkent, a repülő zuhanni kezdett. A kapitány még megpróbálkozott a nagy G-terhelésű manőver végrehajtásával, vagyis a zuhanásból fel akarta hozni a gépet, de már nem sikerült. Idősebb Kapitány István vezette azt a repülőgépet is, amivel a magyar ejtőernyősök világcsúcskísérletet ugrottak több mint 6 kilométeres magasságból a mínusz fokos hidegben / Fotó:arcanum.hu Nagy valószínűséggel a jegesedés lehetett a probléma, nem a köd, hiszen Kapitány István négy évvel a párizsi tragédia előtt Antwerpenben egy olyan manőverrel hozta le a gépét, ami valóban a fia, Kapitány István miniszter által említett kivételes bátorságra utalt. 1958. december 23-án kimerült üzemanyagtartállyal Európa egyik legrövidebb kifutópályájára tett le egy utasszállítót a ködben úgy, hogy a repülőteret csak egy felhőlyukon keresztül, pár pillanatig láthatta. Csak másodszorra sikerült elkapnia a kifutó betonját, amelynek a felénél tudta letenni a gépet, így csupán 600 méter maradt a megállásra. Vészfékezett, a repülőgép gumijai is leégtek a súrlódástól, de pár méterre a főépülettől meg tudott állni, közben pedig senki nem sérült meg. – Tényleg bátor, legendás pilóta volt. 1951-ben Szeged belvárosában hajtott végre kényszerleszállást egy postai géppel: rossz futóművel, viharzónában is képes volt leszállni –folytatta a volt pilóta. – Ő volt a pilótája az 1955-ös ejtőernyős csúcskísérleteknek, amikor csúcsmagasságokba kellett föltornázni a gépet, hogy 6270 méterről, mínusz 24 fokos hőmérsékletben ugorhassanak az ejtőernyősök. Tagja volt az IL-18-asokat tesztelő magyar pilótacsapatnak, s úgy vélte, a négymotoros gép jelenleg az egyik legbiztonságosabb utasszállító repülő. Az 1956-os forradalom utáni leállást követően Kapitány indította be az új kereskedelmi járatokat is, ő vitte ez első menetrend szerinti gépet Moszkvába, Zürichbe és Frankfurton át Párizsba. Kísérteties a hasonlóság az egykori főpilóta és a fia között / Fotó:arcanum.hu A szakértők szerint nem kizárt, hogy Kapitány István 1962. november 23-án ugyanolyan helyzetben került, mint előtte négy évvel, s ugyanazt a bravúrt kívánta végrehajtani. Hasonló helyzetben kísérelhette meg a leszállást a párizsi kifutópályán is, de más volt az időjárás, így nem sikerült a manőver. A személyzeten kívül – amelynek légiutas-kísérőként akkor tagja volt az 1960-as évek színészkirályának, Latabár Árpádnak a lánya, Mária is – hat magyar utas és egy nemzetközi orvosi konferencia vendégei voltak az áldozatok között. Senkinek nem volt esélye a túlélésre. Az egyik utolsó kép a HA-MOD lajstromjelű IL-18-asról, amit Kapitány István gazdaági és energetikai miniszter édesapja vezetett / Fotó: arcanum.hu Kapitány István debreceni születésű főpilóta 1962-ben az ország egyik legnevesebb főpilótája volt, aki a tudása révén oktatóként is működött. A repüléssel Debrecenben ismerkedett meg. A nyulasi repülőtéren szállt először gépbe. Később berepülte Európát, Ázsiát, Afrikát. Sok bravúros repülés fűződik a nevéhez, négymillió kilométert töltött levegőben. A főpilóta testvére, Ferenc a Malév debreceni kirendeltségét vezette a párizsi tragédia után. Kapitány István miniszter egyéves sem volt ekkor, az édesapja bátorságát csak a családi történetek és a magyar repüléstörténet krónikái révén ismerhette meg. Kapitány István