● news.bsdnet.hu

Egy jelentés szerint az Egyesült Arab Emírségek titkos támadásokat hajtott végre Irán ellen az év elején kitört amerikai–izraeli háború során. Ez volt az első alkalom, hogy egy Perzsa-öböl menti ország közvetlenül részt vett a konfliktusban. Egy jelentés szerint az Egyesült Arab Emírségek titkos támadásokat hajtott végre Irán ellen az év elején kitört amerikai–izraeli háború során. Ez volt az első alkalom, hogy egy Perzsa-öböl menti ország közvetlenül részt vett a konfliktusban. Az Öböl menti monarchia Irán első számú célpontjává vált, miután Teherán megtorló támadásokat indított a régióban az Egyesült Államok szövetségesei ellen. Az Egyesült Arab Emírségek nyilvánosan nem ismerte el a támadásokat. Ezek közé tartozott egy, a Perzsa-öbölben fekvő Lavan-szigeten található finomító elleni csapás is április elején – nagyjából akkor, amikor Donald Trump ideiglenes tűzszünetet jelentett be – írta azIndependent. A feltételezett támadások arra utalnak, hogy az ország kész erőszakot alkalmazni gazdasági érdekeinek védelmében, miután Teherán megpróbálta célba venni olaj- és gázipari létesítményeit. Irán szerint a Lavan-szigeti finomítót ellenséges támadás érte, ezért válaszul több rakéta- és dróntámadást hajtott végre Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek ellen. Az Egyesült Államok üdvözölte az Egyesült Arab Emírségek és más öböl menti államok részvételét a háborúban – mondta egy forrás a Wall Street Journalnak. Az Independent megkereste Abu-Dzabi külügyminisztériumát és a Pentagont is, de egyik fél sem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az arab államok többsége vonakodott bekapcsolódni az Irán elleni háborúba, és elégedetlenségét fejezte ki Washington február 28-i döntése miatt, amellyel elindította a hadműveleteket, attól tartva, hogy ők is elszenvedhetik a konfliktus járulékos következményeit. Az amerikai–izraeli támadásokat megelőző hetekben az Öböl menti államok arra kérték Washingtont, hogy kerülje el a háborút, mivel tisztában voltak azzal, milyen káoszt idézhet elő az olajpiacon és a térség gazdaságában. Elemzők szerint attól is tartottak, hogy egy esetleges teheráni rezsimváltás után még radikálisabb erők kerülhetnek hatalomra. Szaúd-Arábia, Katar, Omán, Törökország és Egyiptom állítólag mind lobbizott az Egyesült Államoknál annak érdekében, hogy februárban vonja vissza fenyegetéseit és csökkentse katonai jelenlétét a térségben, így elkerülve, hogy egy olyan konfliktus frontvonalába kerüljenek, amelyet nem ők kezdeményeztek. Az Al Jazeera szerint azonban az Egyesült Arab Emírségek a támadásokat megelőző héten visszafogottabban nyilatkozott, és eltért az Öböl menti Együttműködési Tanács többi tagállamának álláspontjától azzal, hogy tovább mélyítette kapcsolatait Izraellel, valamint más megközelítést képviselt Szudán és Jemen ügyében. A háború kitörése után úgy tűnik, az Egyesült Arab Emírségek arra a következtetésre jutott, hogy katonai beavatkozásra van szükség. „Jelentős fejlemény, hogy egy öböl menti arab ország közvetlenül támadta Iránt a konfliktus során” – mondta Dina Esfandiary közel-keleti elemző, az Egyesült Arab Emírségek felemelkedéséről szóló könyv szerzője. Hozzátette: „Teherán most valószínűleg arra törekszik majd, hogy még mélyebb megosztottságot idézzen elő az Egyesült Arab Emírségek és a háború lezárását közvetítéssel elérni próbáló többi öböl menti arab ország között.”