← Vissza

news.bsdnet.hu

Nyilvánosságra került Krausz Ferenc és Hankó Balázs megállapodása - ennyi pénzről lehet szó valójában

Blikk 2026-06-11 07:48
A Telex által megszerzett dokumentumok szerint a választás előtt aláírt megállapodásban legalább 25 évre biztosította Krausz Ferenc alapítványának finanszírozását a kormány, ami ezzel már ezermilliárdos összeget jelent. Orbán Márton Newsroom újságíró Ezeket látta már? Nagy visszhangot váltott ki, amikor május közepén kiderült, hogy a magyar kormány két hónappal a választások előtt egy hatalmas összegű, 261,7 milliárd forintos szerződést kötött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvánnyal. A megállapodás keretében az állami pénzt egy közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványba (kekva) szervezték ki. Magyar Péter napokkal a kormánya megalakulása után bejelentette, hogy felmondják az alapítvánnyal kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és úgy fogalmazott, Professzor urat a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalására kérjük. Krausz Ferenc röviddel ezt követően nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben részletesen ecsetelte az alapítványa célját és működését. A Nobel-díjas fizikus kifejtette, azért kell dolgozni, hogy Magyarország ne csak útjára bocsátani legyen képes a legtehetségesebb fiataljait, hanem megtartani, vagy esetleg hazahívni is. A Telex által megszerzett dokumentumok azonban arra utalnak, hogy a valós összeg a 261,7 milliárdnál jóval nagyobb, és a finanszírozás időtartama is lényegesen hosszabb, mint azt eredetileg gondolták. A szerződés alapját egy 25 éves keretmegállapodás képezi, amelynek részletei csak nemrég váltak ismertté. A megállapodás szerint az alapítvány finanszírozása három-hat évente megújuló szerződéseken keresztül történik, és a támogatás összege évente az infláció mértékével növekszik, de legfeljebb 8,5 százalékkal. A számítások szerint a teljes 25 éves időszak alatt az alapítvány akár 1005 és 1600 milliárd forint közötti összeget is kaphat. Ráadásul a keretmegállapodás előírja, hogy a lejárat előtt két évvel újabb 25 éves szerződést kell kötni, így akár 50 évre is biztosítható lenne az alapítvány finanszírozása. Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője pénteki nyilatkozatában reagált arra, hogy Magyar Péter kormánya felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött szerződést. A frakcióvezető szerint az állami támogatás megvonásával meghiúsulhat egy országos tehetséggondozási rendszer kiépítése. Az Élvonal Alapítvány további közfeladatokat is vállalhat, amelyek ellátását az állam külön szerződés alapján finanszírozhatja, így a rendszer felülről nyitott. Az alapítvány célja a leírtak szerint az, hogy világszínvonalú kutatói környezetet teremtsen Magyarországon, és támogassa a tudományos tehetséggondozást, valamint a kutatási eredmények piaci hasznosítását. Ám a konstrukcióval kapcsolatban több kritika is megfogalmazódott. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője szerint nem világos, miért kell ezeket a közfeladatokat az államon kívülre szervezni, és hogy mi garantálja a hatékony működést. Kiemelte, hogy a szerződésekből hiányoznak a közpénzt védő garanciák, és nem egyértelmű, hogyan mérik az alapítvány teljesítményét. A szerződés ugyan előírja, hogy az alapítványnak el kell számolnia a támogatással, de nem tisztázott, mi történik, ha nem teljesít megfelelően. A finanszírozási megállapodás további részletei is érdekesek. Az alapítvány például garanciát kapott arra, hogy a jogszabályi változások nem érintik hátrányosan, és a finanszírozás folytonossága is biztosított két szerződéskötés közötti időszakban. Az Élvonal Alapítvány 2025 novemberében jött létre, és az első hatéves szerződést idén februárban írták alá. A szerződés szerint az alapítvány 261,7 milliárd forintos céltámogatást kap, valamint további 400 millió forintot működési támogatásként 2026-ra. Összehasonlításképp, az egész HUN-REN Kutatási Hálózat hatéves finanszírozása 523 milliárd forint. Az Élvonal Alapítvány jövője azonban bizonytalan. Korábban az alapítvány kihátrált a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül, amely évente egymilliárd forintból működik, és több ezer diákot és tanárt támogat. Krausz Ferenc azzal indokolta a döntést, hogy amíg nem látják biztosítottnak a kormány által vállalt finanszírozási kötelezettségek teljesítését, addig nem vállalnak újabb kötelezettségeket. Május közepén a Tudományos és Technológiai Minisztérium bejelentette, hogy felbontja az Élvonallal kötött szerződést, és visszakövetel 22 milliárd forintot. A kormány döntése értelmében augusztus végéig az állam visszaveszi a nem egyetemeket fenntartó kekvák vagyonát, míg az egyetemi alapítványok működési formájának átalakítása 2027-ig történik meg. Az Élvonal Alapítvány és a kormány között jelenleg is tárgyalások folynak az alapítvány jövőjéről. Krausz Ferenc
Eredeti cikk megtekintése →