● news.bsdnet.hu

Bár a magyar családok reáljövedelme átlagosan 70 százalékkal emelkedett 2010 óta, a növekedésből rendkívül egyenlőtlenül vették ki a részüket az egyes családtípusok. Miközben a két- és többgyermekesek az adóvisszatérítéseknek köszönhetően látványosan előreléptek, az alanyi jogon járó juttatások elértéktelenedése miatt a gyermektelenek és az egygyermekesek komoly lemaradásban vannak. Az ollót a kormány új, célzott jóléti intézkedései zárhatják be. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Ahogy arról korábban írtunk, 2024-ben körülbelül 280 ezer egy szülős háztartás volt Magyarországon, és ezek közül 150 ezerben több gyereket neveltek. Egy háromgyermekes család évente akár közel egymillió forintot is veszíthet, ha a szülő egyedülállóként próbálja kihasználni az adó- és járulékkedvezményeket. Ezeknek az összege párban élve jelentősen magasabb lehe t, hiszen a kedvezmények egy része megosztható a házastárs vagy élettárs között. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése a gyerekes családok relatív jövedelmi helyzetét vizsgálta. Főként arra voltak kíváncsiak, hogyan alakult az egyes családtípusok reáljövedelme, vagyis a fizetésük vásárlóértéke 2010 óta, és kik jártak jól a családtámogatási rendszer átalakításával. A magyar családok reáljövedelme 2010 óta átlagosan 70 százalékkal nőtt. Ez a növekedés azonban nagyon egyenlőtlenül oszlott el . Az elmúlt másfél évtized családpolitikája a munkához kötött, adóvisszatérítésre épülő támogatások felé tolódott el az alanyi jogon járó juttatások helyett, és kifejezetten a többgyerekeseket helyezte előtérbe. A gyermektelen és egy gyermeket nevelő családok ebből a növekedésből lényegesen kevesebbet kaptak. A kétgyermekes családok reáljövedelme emelkedett a legtöbbet, 108 százalékkal, míg a három vagy több gyermeket nevelőké 68 százalékkal nőtt 2010-hez képest. Ezzel szemben a gyermektelen és egy gyermekes családok reáljövedelme jóval kisebb mértékben , 50–54 százalékkal emelkedett. A különbség mögött a támogatások nagycsaládos fókusza áll. Az egy gyermekre jutó támogatás a többgyerekeseknél nagyobb volt, miközben az egy gyerekre jutó költségek több gyermek nevelése esetén csökkennek. A nem munkához kötött, alanyi jogon járó juttatások fokozatosan veszítettek értékükből . A családi pótlék összege 2008 óta , azaz 18 éve változatlan . Egy gyermek után havi 12 200, egyedülálló szülő esetén 13 700 forint jár. A gyes (azaz gyermekgondozást segítő ellátás) alapösszege 2006 óta , vagyis 20 éve ugyanannyi . Megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, amit 2008-ban rögzítettek utoljára 28 500 forintban. Ebből a 10 százalékos nyugdíjjárulék levonása után 25 650 forintot kapnak kézhez a szülők. Ha ezeknek az ellátásoknak a reálértékét vesszük figyelembe, vagyis, hogy mennyit érnek a boltban, akkor a családi pótlék az egy főre jutó jövedelem 17-20 százalékáról 6-8 százalékára esett vissza, míg a gyes értéke az egy gyerekeseknél 37 százalékról 17 százalékra csökkent 2010 óta. Az adóvisszatérítésre alapozott támogatás ráadásul a jövedelemmel együtt emelkedik, így a kedvezményplafon alatt a magasabb keresetű többet kap, mint az alacsonyabb keresetű társa. Az átlagos életszínvonalhoz szükséges jövedelemhez mérve a két- és többgyerekesek mára 7-10 százalékkal magasabban vannak, de a gyermektelen és egy gyerekes családok továbbra is alatta maradnak. Az eddigi bejelentések alapján a Tisza megduplázza az alanyi jogon járó gyest és a családi pótlékot , ami nagyjából a 2008 óta tartó befagyasztás óta kumulálódott infláció mértékével emelné a juttatásokat. Emellett több kisebb támogatás is érkezik szociális alapon. A Tisza 50 ezer forintos „kelengye" és 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást jelentett be a rászorulóknak, valamint az egygyermekes és egyedülálló szülők támogatásának növelése. Ez utóbbi teljesen új elem a támogatási rendszerben. Az adókedvezményekkel és az önrészt igénylő kedvezményes hitelekkel ellentétben ezek a juttatások arányaiban a leginkább rászorulóknak nyújtanak nagyobb segítséget. támogatás