● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió újabb szigorításra készülhet a közösségi média használatában: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy napirenden van a közösségi oldalak korhatárának emelése az egész EU-ban. A javaslat akár már idén nyáron megszülethet. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a fiatalok később férhessenek hozzá a közösségi médiához – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy keddi koppenhágai konferencián, amelynek témája az volt, hogy hogyan védjük meg a gyermekeket a mesterséges intelligencia korában. Mint fogalmazott: a gyermekkort és a kora serdülőkort meghatározó életszakasznak tartja, ezért több időt kellene biztosítani a fiataloknak arra, hogy ellenállóbbá váljanak az online tér káros hatásaival szemben. Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor jelezte: nem kívánja megelőzni annak a szakértői testületnek a munkáját, amely jelenleg az online gyermekvédelem kérdéseit vizsgálja. A testület megállapításai alapján azonban már a nyári hónapokban konkrét jogszabálytervezet kerülhet az asztalra. A kezdeményezést több tagállam is támogatja. Franciaország például már korábban is szorgalmazta, hogy a közösségi média használatának alsó korhatárát 15 évre emeljék, illetve közös uniós szabályozás szülessen a témában. Von der Leyen beszédében példaként említette Ausztráliát, amely úttörőként már 16 évre emelte a közösségi oldalak használatának minimumkorhatárát. Szerinte az EU sokat tanulhat az ausztrál tapasztalatokból. Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a korhatár emelése nem mentesíti a technológiai vállalatokat a felelősség alól. A platformoknak továbbra is kötelességük biztonságos környezetet kialakítani a felhasználók számára az EU digitális szabályozása, a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) előírásainak megfelelően. A tervezett korlátozások egyik kulcskérdése a megbízható életkor-ellenőrzés lehet. Von der Leyen ennek kapcsán az EU nemrégiben bemutatott életkor-ellenőrző alkalmazását emelte ki, amely szerinte megfelel minden szükséges követelménynek. Az alkalmazást azonban számos kritika érte biztonsági hiányosságai miatt, ami további vitákat vethet fel a készülő szabályozás körül. A témában később Thomas Regnier, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős szóvivője is részletesen válaszolt az újságírók kérdéseire a bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján. Regnier szerint a Bizottság tudatosan használja a „social media delay” – vagyis a közösségi média használatának késleltetése – kifejezést, nem pedig a „tilalom” szót. Mint mondta: a cél nem az, hogy teljesen kizárják a gyerekeket az online térből, hanem az, hogy a fiatalok csak megfelelő érettségi szinten férjenek hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz. A szóvivő hangsúlyozta: az internet és a közösségi média számos előnnyel járhat a fiatalok számára, ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz. Ezek között említette az alváshiányt, a figyelemzavarokat és az addiktív platformdizájnt. Elmondása szerint a Bizottság ezért több lehetőséget is vizsgál, de egyelőre semmilyen konkrét döntés nem született, és „minden opció az asztalon maradt”. Regnier arra is kitért, hogy a készülő esetleges uniós szabályozás célja a digitális piac széttagolódásának elkerülése lenne. Jelenleg ugyanis több tagállam is saját korlátozások bevezetését fontolgatja, eltérő korhatárokkal. A Bizottság ezért egy egységes európai megoldásban gondolkodik. A szóvivő szerint ebben kulcsszerepet kap az EU új életkor-ellenőrző alkalmazása, amelyet jelenleg hét tagállam tesztel. A rendszer célja, hogy technikai alapot biztosítson az esetleges korhatárszabályok betartatásához. Regnier úgy fogalmazott: Ha nem lehet megbízhatóan igazolni az életkort, semmilyen szabályozást nem lehet hatékonyan érvényesíteni. A sajtótájékoztatón szóba került a TikTok is. Az újságírók arról kérdezték a Bizottságot, történt-e előrelépés azóta, hogy februárban az EU felszólította a platformot az addiktív funkciók módosítására. Regnier válaszában közölte: a vizsgálat még folyamatban van, a cégnek joga van megvédeni magát, ugyanakkor a Bizottság továbbra is szoros kapcsolatban áll a vállalattal több ügyben is. A szóvivő azt is hangsúlyozta: az EU nem a vállalatok származási országát nézi, hanem azt, hogy betartják-e az európai szabályokat. Ha egy cég hozzá akar férni 450 millió európai felhasználóhoz, akkor meg kell felelnie az uniós előírásoknak – fogalmazott. Az Európai Parlament nemrég nagy többséggel fogadott el egy, a kiskorúak online védelméről szólóállásfoglalást, amely szigorúbb uniós fellépést sürget a közösségi média és más digitális platformok gyermekekre gyakorolt hatásával szemben. A képviselők egy harmonizált, uniós szintű digitális korhatár bevezetését javasolták, amely szerint a 16 év alatti fiatalok csak szülői engedéllyel használhatnák a közösségi médiát, míg 13 év alatt teljes tiltás léphetne életbe. Az állásfoglalás emellett a platformok addiktív működését erősítő funkciók – például a végtelen görgetés, az automatikus videólejátszás vagy az engagement alapú ajánlórendszerek – korlátozását is szorgalmazza, különösen a kiskorú felhasználók esetében. Az EP szerint az életkor-ellenőrzési rendszerek jelenleg nem elég hatékonyak, ezért egységes európai megoldásra van szükség. Bár a parlamenti állásfoglalás jogilag nem kötelező erejű, politikailag nyomást gyakorol az Európai Bizottságra. Mészáros Lőrinc felesége szintet lépett a viselhető luxus árfekvésében. Magyar Péter tájékoztatása szerint szerdán már kormányülést tartanak. A korhatár-javaslat akár már idén nyáron megszülethet.