Tíz mondat a szóvivőről

A szóvivőnek, különösen ilyen tragikus helyzetben, percre késznek kell lennie. (Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője a romániai forradalomról, Népszabadság, 1989. december 30.) Tudnia kell: ha hivatalba kerül, nem ő fog harangozni. Legfeljebb csak a harang lehet, de hogy nyelvet is kap-e, az már a bizalmon múlik. (Forró Evelyn újságíró, volt kormányszóvivő, Kurír, 1995. október 3.) A sajtót mindig más érdekli, mint amit a kormány szeretne közölni. (Juhász Judit újságíró, az Antall-kormány volt szóvivője, Zalai Hírlap, 1995. november 25.) Fontos, hogy a kormányszóvivő ismerje "főnöke" szinte minden gondolatát. (Borókai Gábor újságíró, az Orbán-kormány szóvivője, Békés Megyei Hírlap, 1998. július 10.) Szóvivő az, akinek nincs saját véleménye, de jó színvonalon tudja visszaadni a másét. (Szále László újságíró, Magyar Hírlap, 2005. szeptember 13.) A jó hírt rendszerint a vezető jelenti be. A rossz minekünk jut. (Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, 168 Óra, 2006. november 30.) A kormányszóvivő sokkal okosabb, mint azok a mondatok, amiket el kell mondania. (Ceglédi Zoltán politológus, Népszava, 2012. június 23.) A hivatalos minőségében megnyilatkozó kormányszóvivőnek nincs és nem is lehet magánvéleménye. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, hvg.hu, 2016. július 5.) Magyar Péter nem a szóvivőt, hanem a miniszterelnököt szeretné leváltani. (Szerető Szabolcs újságíró, Hang.hu, 2024. december 9.) Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni. Ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éven át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. (Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, Facebook.com, 2026. június 10.)