● news.bsdnet.hu

A 10 milliárd az új egymilliárd, vagyis ha a politika valóban a leggazdagabbakat akarja elérni, akkor magasabb értékhatárra van szükség a vagyonadónál. Pénzügyi elemzők szerint nagyon nem mindegy, hogy mi számít majd bele az adóztatott vagyonba, ezért jobban jár az állam, ha szűkíti a kört. Emlékeztetnek, hogy OECD-országok tucatjaiban már megszüntették a vagyonadót. Az okok pedig mindenhol hasonlóak voltak. Hatékonysági és adminisztratív problémák, valamint túl alacsony állami bevételek. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Ahogy arról korábban írtunk, a bruttó 625 ezer forintnál kevesebbet keresők adójóváírását, a minimálbér 15 százalékos adójának 9 százalékra csökkentését, a kisvállalkozóknak pedig a KATA visszahozásátjelentette be Kármán András, leendő pénzügyminiszter.A tervek szerint a kieső bevételeket a gazdagok adója fogja ellensúlyozni. A kijelölt tárcavezető szerint a legfelső egy százalék számára előírt 1 százalékos vagyonadó a közös teherviselés új alapja lesz. Az új adónem határát egy milliárd forintban húznák meg, de szakértők szerint ez nem a legjobb döntés. Öt év alatt 52 százalékos, míg tizenöt év alatt összesen 100 százalékos volt Magyarországon az infláció. Ez azt jelenti, hogy 1 milliárd forint mai értéke nagyjából 540–550 millió forintnak felel meg a 2014-es árszinten. Közben a budai ingatlanárak ugyanezen idő alatt a korábbi 300–400 ezer forintos négyzetméterárról több helyen 2–2,2 millió forint fölé emelkedtek. Vagyis ma már akár két budai lakás és egy kkv-tulajdon is elég lehet a küszöb átlépéséhez. ABlochamps Capitalpénzügyi tanácsadói szerint emiatt lenne célszerűbb a vagyonadó határát 1 milliárd forintnál magasabb szinten, például 10 milliárd forintnál meghúzni. Kármán András szerint ma már vannak olyan adatbázisok, amelyekből egyszerűen kiderül, hogy kinek milyen vagyona – például ingatlanja vagy bankbetétje – van. Ezek után kell majd a legvagyonosabbaknak évi 1 százalékot befizetni. A Blochamps elemzői viszont azt mondják, hogy a legnagyobb kockázat ma nem is az adókulcs, hanem a definíció. A különböző eszköztípusok valós piaci értékének pontos meghatározása ugyanis gyakran nehéz vagy bizonytalan. Ez pedigösztönözheti is a források átcsoportosításátaz alacsonyabb értékű, illetve nehezebben értékelhető eszközök irányába. Nem mindegy, hogy a javaslategyéni vagy családi vagyonra vonatkozna, és az sem, hogy egy vállalkozó esetében acégérték, az üzletrész, a gyártócsarnok, a gépparkvagy más termelőeszközök miként számítanának bele a magánvagyonba. Egymilliárdos küszöbnél ez különösen érzékeny kérdés lehet, mert könnyen olyan vállalkozói köröket érhet el, amelyek vagyona döntően működő vállalkozásban, nem pedig pénzügyi eszközökben áll. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számlái szerint aháztartások nettó pénzügyi vagyonának közel harmadát vállalati részesedések adják. Vagyis több tízezer milliárd forintnyi olyan cégérték szerepel a statisztikákban, amelynek nincs napi, objektív piaci ára. Egy papíron milliárdos cégérték nagyon sok esetben nem jelent ténylegesen rendelkezésre álló, likvid magánvagyont. Mivel az adót a tényleges nyereségtől függetlenül kell megfizetni, a likviditási nehézségekkel küzdő tulajdonosok kénytelenek lehetnektőkét kivonni a vállalatbólszemélyes vagyonadójuk fedezésére. A Blochampselemzői emlékeztetnek, hogy a vagyonos adófizetők adóoptimalizálás céljábólhajlamosak részben vagy egészbenkülföldre helyezni a vagyonukat, hogy ott realizálják tőkéjük hozamát, mivel a valóban nagy vagyonok gyorsabban tudnak országok, eszközosztályok és struktúrák között mozogni. Az alacsonyabb küszöb ezzel szemben inkábbazokat a vállalkozókat és ingatlantulajdonosokat éri el, akiknek a vagyona helyhez kötött, könnyen azonosítható és nehezebben mozgatható. Ez nem a szupergazdagokat fogja elsőként megfogni, hanem a hazai, „lábon maradó” vagyont. Ráadásul önmagában az 1 százalék nem tűnik drámainak, de minden évben fizetendő. Egy ilyen teher 20 év alatt 20 százalékos öröklési adó szerű terhet jelenthet. A vállalkozói szektor esetében a vagyonadó hatását együtt kell nézni a már ma is jelentős, nemzetközi összevetésben is szokatlan, forgalomra kivetett 2 százalékos iparűzési adóval és egyéb vállalkozási terhekkel. Egykis-közepes, milliárdos cégértékkel rendelkezővállalkozásnález márérdemi készpénzelvonás lehet– különösen akkor, ha a vagyon nagy része nem likvid, hanem üzletrészben, ingatlanban vagy eszközökben áll. Az elemzés szerint az 1 milliárdos határ túl széles kört húzhat be, miközben avagyonadótipikusanmagas feltárási, értékelési és ellenőrzési költséggel jár. Egy 10 milliárdos küszöb jobban a valódi szupravagyonokra célozna, csökkentené a vitás értékeléseket, feltárása és ellenőrzése pedig kisebb apparátust igényelne. Ráadásul külön kockázat, hogy a nagyon nagy vagyonok számára az 1 százalék akár a„béke ára”is lehet. Szívesen befizetik, ha a maradék 99 százalékot nem bolygatja senki. Ha lesz vagyonadó, azt a valós vagyonszerkezetre kell szabni - mondtaKaragich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. "Az egymilliárdos küszöb ma mártúl alacsony, túl bizonytalan és túl sok nem szándékolt kárral járhat. Ez a küszöbtöbb tízezer kkv-t sodorhat veszélybe. A 10 milliárdos szint közelebb lenne ahhoz, hogy azt adóztassuk, amit a közvélemény nagy vagyonnak gondol. Azokban az országokban, ahol a vagyonadó megszüntetése után a vagyon hozamára kivetett adó és a vagyon átruházását terhelő illeték egymást kiegészítve ró magas terhet a vagyonosokra, jellemzően erős anyagi bázisú, a társadalom 5–8 százalékát jelentő felső réteg van. Nálunk ez a réteg alig 1 százalék” - teszi hozzá a szakember. vagyonadó