● news.bsdnet.hu

Az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzet magyarországi felhasználása komoly botrányt kavart, egy friss elemzés pedig arra világít rá, hogy a szennyezés következményei Ausztriában már évtizedek óta érzékelhetők. Egyes burgenlandi járásokban a mellhártyadaganatos megbetegedések előfordulása többszörösen meghaladja az országos átlagot. Nagy Levente Newsroom újságíró Ezeket látta már? Az ausztriai azbesztszennyezés azután került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába , hogy Nyugat-Magyarországon is feltártak olyan eseteket, amelyek burgenlandi kőbányákhoz köthetők. A probléma azonban Ausztriában korántsem új keletű: az ország több térségében évtizedek óta kimutathatóan magasabb az azbeszthez kapcsolódó megbetegedések száma. Különösen érintettek a nemrég bezárt, hosszú időn át szennyezett burgenlandi bányák környékei, ahol a mellhártyadaganatos esetek előfordulása jóval meghaladja az országos átlagot. Az orvosi nevén mezoteliómának nevezett daganat előfordulása Felsőőr (Oberwart) járásban 2,3-szor, Felsőpulya (Oberpullendorf) térségében 2,2-szer, míg a közeli Ruszton 2,8-szor gyakoribb az osztrák átlagnál. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a felsőőri járásban található Rohonc térségében több mint száz éve ismert az azbeszttel összefüggő megbetegedések kiemelkedően magas aránya . Ausztria más régióiban még ennél is súlyosabb a helyzet. A felső-ausztriai Vöcklabruckban, ahol az Eternit azbesztpalát kifejlesztő vállalat működött, a mezoteliómás megbetegedések aránya az országos átlag 3,7-szerese. A karintiai Sankt Veit an der Glan járásban pedig 5,2-szer magasabb az előfordulás. A mezotelióma rendkívül agresszív, jelenleg nem gyógyítható daganatos betegség, amely a belső szervek – leggyakrabban a tüdőt borító mellhártya – védőrétegét támadja meg. A betegség rendszerint csak húsz-negyven évvel az azbeszttel való érintkezés után jelentkezik. Mivel a korai tünetek – például a légszomj vagy a hátfájdalom – nem egyértelműek, a diagnózis sokszor csak előrehaladott stádiumban születik meg, amikor a várható túlélés jellemzően már csak néhány év - derül ki a G7 cikkéből. Az azbesztszennyezés egészségügyi következményei éppen a hosszú lappangási idő miatt csak évtizedekkel a kitettség után jelennek meg a statisztikákban. Az azbesztbotrány eddig Szombathelyen kapta a legnagyobb nyilvánosságot . A fordulópontot az jelentette, amikor kiderült, hogy az Oladi plató városrészben útalapként felhasznált kőzúzalék azbesztet tartalmaz. A területen végzett mérések ráadásul azt is igazolták, hogy az azbesztszálak már a levegőbe is kijutottak, méghozzá az egészségügyi határértéket jelentősen meghaladó koncentrációban. A szombathelyi eset feltárása után sorra derültek ki újabb érintett helyszínek. Egyre több településen azonosították ugyanazt az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzetet, amelyet különböző építési és útalapozási munkák során használtak fel. A természetben előforduló ásvány ipari felhasználása jelentősen növelte a kockázatokat. Az azbeszttel megerősített szálascementet – közismert nevén azbesztpalát – Ludwig Hatschek osztrák iparos és vegyész fejlesztette ki vöcklabrucki üzemében. Találmányát a századfordulón szabadalmaztatta, majd 1902-ben Eternit márkanéven vezette be a piacra. A gyártás öröksége ma is érzékelhető a térség kiugróan magas daganatos megbetegedési mutatóiban. Ausztriában számos kőbányában természetes módon fordul elő azbeszt. Bár az ilyen anyagokat tartalmazó termékek – például a kőzúzalék – forgalmazását tiltani kellett volna, több burgenlandi bánya évtizedeken át értékesített ilyen termékeket . Az érintett anyagok nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is forgalomba kerültek, mindezt a hatóságok hallgatólagos támogatása mellett. A Sankt Veit an der Glan járásban ugyanakkor más környezeti botrány is hozzájárult a térség rossz hírnevéhez. A Wietersdorf környékén működő cementgyárban 2013 és 2014 között olyan hulladékot égettek el, amelynek következtében hexaklórbenzol került a környezetbe és az élelmiszerláncba. Bár az ügy országos felháborodást váltott ki, a kutatások szerint a mellhártyadaganatok magas előfordulását elsősorban nem ez, hanem a korábbi ipari azbesztterhelés okozta. A térségben hat föld alatti azbeszttárolót is azonosítottak, ráadásul a cementgyár helyén 1977-ig magát az azbesztet is feldolgozták . Az ügyben indult vizsgálatot az ügyészség 2018-ban elévülésre hivatkozva megszüntette. Eközben egy friss tanulmány arra is rámutatott, hogy Ausztriában a diagnosztizált, döntően azbeszthez köthető mezoteliómás esetek jelentős részét nem ismerik el hivatalosan foglalkozási megbetegedésként. Noha a jogszabályok kötelezik az orvosokat és a munkáltatókat a gyanús esetek bejelentésére, a rendszer a gyakorlatban nem működik hatékonyan. A 2004 és 2016 közötti adatok szerint a nyilvántartott megbetegedések mindössze 40 százalékát ismerték el foglalkozási eredetűként, míg Németországban ugyanez az arány elérte a 65 százalékot. A kutatók szerint ennek egyik legfontosabb oka az orvosok alacsony bejelentési hajlandósága, emellett sok esetben nehéz bizonyítani a korábbi munkahelyi azbesztkitettséget. A szakértők ezért átfogó változtatásokat sürgetnek az orvosképzésben, és kötelező munkaegészségügyi oktatást vezetnének be az egyetemeken. Véleményük szerint ez hozzájárulhatna ahhoz, hogy a jelenlegi azbesztbotrányhoz hasonló ügyekre a jövőben gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak a hatóságok. Mint ismert, a NAV szerint több mint 250 magyar településre érkezhetett szállítmány azokból az osztrák bányákból, amelyek az azbesztszennyezési ügyben érintettek. A 2015 és 2026 közötti EKÁER-adatok szerint a Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf és Rumpersdorf bányákból származó anyagok Magyarország számos pontjára eljutottak. Az MTA szakértői nemrég elmondták, az elmúlt években és az elmúlt évtizedben sok tízezer tonnányi osztrák bányákból származó, azbeszttartalmú kőzúzalék kerülhetett Magyarországra. Az anyagot utak, autóbeállók, parkok és játszóterek építésénél, felújításánál is felhasználhatták, így a probléma földrajzi kiterjedése jelentős. azbeszt