● news.bsdnet.hu

A fideszes Orbán Balázs azt kérdezte, hogy segélyalapú vagy munkaalapú szociálpolitikát valósít-e meg a Tisza-kormány. Kedden hallgatta meg a parlament illetékes bizottsága Kátai-Németh Vilmos szociális miniszterjelöltet, akit mások mellett Orbán Balázs volt kampányfőnök is kérdezett. A fideszes politikus arra volt kíváncsi, hogy segélyalapú vagy munkaalapú szociálpolitikát valósít-e meg a Tisza-kormány a következő négy évben. A felvetésről Bódis Kriszta, a Tisza-kormány társadalompolitikai stratégia kidolgozásáért felelős kormánybiztosa is megírta a véleményét aközösségi oldalán: Erre a válaszunk kezdettől fogva az, hogy oktatásalapút. „Az emberek szociális helyzetét nem lehet csupán segélyekkel, de kizárólag olcsó munkaerőre épített gazdasággal sem javítani. Az igazi kitörési pont a tudás, a készségek fejlesztése, a minőségi oktatás és a valódi esélyteremtés, vagyis a minőségi tudáshoz való egyenlő hozzáférés, a szükségletalapú, az egyéni tanulási utakat támogató, élethosszig tartó tanulást és átképzéseket biztosító oktatás” – magyarázta. Bódis Kriszta szerint a cél az, hogy minél kevesebben szoruljanak segítségre. „Ehhez pedig kora gyermekkori fejlesztésre, erős, ingyenes és méltányos oktatásra, hozzáférhető egészségügyre, lakhatási biztonságra és a leszakadó térségek tudatos fejlesztésére van szükség.” A leendő kormánybiztos szerint a Tisza Párt társadalompolitikájának nem az a lényege, hogy függőséget tartson fenn, hanem hogy „képessé tegye az embereket”. Nem alamizsnát, hanem lehetőséget kell adni. Nem megbélyegzést, hanem bizalmat. Nem propagandaszlogeneket, hanem működő iskolákat, hozzáférhető szolgáltatásokat és kiszámítható jövőt – fogalmazott. Szerinte „egy igazságosabb Magyarország ott kezdődik, ahol egy gyermek sorsát nem a születési helye vagy a családja anyagi helyzete dönti el”. https://hvg.hu/itthon/20260512_parlament-szocialis-bizottsag-meghallgatas-katai-nemeth-vilmos-csaladugy Nyitókép: HVG Ha ilyen finomhangolással kezdődik a rendszerváltás, ha ilyen egyéni és kollektív jelentőségű, egyszerre szimbolikus és konkrét döntésekkel, akkor az azt igazolja, hogy a politikai tudatosság erős. Olyan erős és következetes, amilyenre az elmúlt évtizedekben (évszázadban) nem volt példa.