● news.bsdnet.hu

Címlap/Életmód/Lélek/Mi lenne, ha a barátságainkat is úgy... Az utóbbi időben egyre többször merül fel a kérdés, hogy mi lenne, ha a barátságainkat is ugyanolyan figyelemmel kezelnénk, mint a párkapcsolatainkat. Ez a gondolat sokakat elgondolkodtatott, és új megvilágításba helyezte a baráti kapcsolataink fontosságát. A videó megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript-et, és/vagy fontolja meg egy HTML5 videót támogató böngésző használatát. Az utóbbi időben egyre többször jön velem szembe a social médiában egy gondolat:mi lenne, ha a barátságainkat is ugyanazzal a figyelemmel, tudatossággal és prioritással kezelnénk, mint a párkapcsolatainkat?Elsőre kicsit túlzásnak tűnt. Aztán minél többet gondolkodtam rajta, annál kevésbé éreztem annak. Mert ha őszinte vagyok, a barátságaim sokszor stabilabb pontok az életemben, mint bármelyik párkapcsolatom volt.Egy jó barát végigkísér éveken, élethelyzeteken, szakításokon, költözéseken, újrakezdéseken át.Ott van akkor is, amikor egy kapcsolat véget ér, és sokszor akkor is, amikor egy új kezdődik. Valahogy mégis hajlamos vagyok természetesnek venni a barátaimat. Ezzel szembenegy párkapcsolatba szinte automatikusan több energiát teszünk. Szervezünk randikat, figyelünk a másikra, próbálunk jelen lenni, dolgozunk a kapcsolaton. Ha valami nem működik, beszélünk róla. Ha eltávolodunk, megpróbálunk visszatalálni egymáshoz. Abarátságoknález sokkal ritkábban történik meg tudatosan.Ott inkább sodródunk: ha van időnk, találkozunk, ha nincs, akkor csak elodázzuk a személyes beszélgetést vagy az együtt töltött időt.Olvass még a témábanEkkora az IQ-d annak függvényében, hányadik gyerekként születtél7 mérgező minta az anya-lánya kapcsolatokban – és amit felnőttként tehetszEz az egy fogadalom minden szülő életében meghatározóHa nem fogan meg a magzat: ez az ami hátráltatja a teherbeesést Pedig a barátságok is ugyanúgy igénylik a törődést.Sőt, talán még jobban, mert nincs bennük az a kimondatlan „kötelezettség”, ami egy párkapcsolatban sokszor természetesen jelen van. Egybarátságkönnyebben elhalványul anélkül, hogy bárki észrevenné, hogy valójában dolgozni kellett volna rajta. Szóval ha belegondolunk,van valami ebben a trendben, amit érdemes megfontolni. Az, hogy kezdjük el komolyabban venni a barátainkat. Hogy ne csak akkor írjunk rájuk, amikor épp ráérünk, hanemtényleg időt szánjunk rájuk. Hogy szervezzünk programokat, „randikat”, amik nem a maradék időnkből jutnak, hanem tudatos döntések eredményei. Ugyanakkor, mint a legtöbb dolgot, asocial média, azt érzem, ezt is kissé túltolta. Mert ha szó szerint vennénk ezt az elvet, akkor felmerül egy elég egyszerű, de kényelmetlen kérdés:van erre kapacitásunk? Egypárkapcsolatönmagában is idő- és energiaigényes. Ha ezt a szintű figyelmet minden barátságunkra kiterjesztenénk, az gyakorlatilag egy második – vagy harmadik – „főállássá” válna. Közben ott van a munka, a család, és az a nagyon alulértékelt dolog, hogy néha egyedül is kell lenni. Ráadásulnem mindenbarátságugyanolyan. Vannak mély, napi szintűkapcsolatok, és vannak lazább, ritkábban ápolt, de mégis fontos kötelékek. Ha mindegyiket ugyanazzal az intenzitással próbálnánk kezelni, az valószínűleginkább kiégéshez vezetne, mint erősebb kapcsolatokhoz. Szóval talán nem az a cél, hogy szó szerint úgy kezeljük a barátságainkat, mint a párkapcsolatainkat. Inkább az, hogya hozzáállásunk alapját megváltoztassuk. Hogy átemeljünk bizonyos dolgokat: a figyelmet, a tudatosságot, az idő szándékos megteremtését a barátságainkba is. És talán a legfontosabb: hogy ne vegyük maguktól értetődőnek ezeket a kapcsolatokat. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a barátok „úgyis ott lesznek”. Ezzel szemben a valóság az, hogy ők is elfoglaltak, ők is változnak, és ők is igénylik a figyelmet. Nekem ez a gondolat inkább egyfajta emlékeztető lett, nem szabály. Nem arról szól, hogy minden barátságot ugyanarra a szintre kell emelni, mint egy párkapcsolatot, hanem arról, hogy egy kicsit tudatosabban kell jelen lenni bennük. A „tűz” nem csak a párkapcsolatokban alszik ki, ha nem tápláljuk. A barátságokban is.És talán nem kell ugyanúgy kezelni őket, de az biztos, hogy megérdemlik, hogy prioritásként tekintsünk rájuk. A videó megtekintéséhez engedélyezze a JavaScript-et, és/vagy fontolja meg egy HTML5 videót támogató böngésző használatát.