● news.bsdnet.hu

Az éghajlatváltozás a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke számára kifejezetten előnyös feltételeket teremtett, nem vehetjük félvállról a kártevők elleni védekezést! A hatékony növényvédelmi stratégiákról és a védekezési lehetőségekről szakemberek nyújtanak részletes tájékoztatást. Zsila József kukorica portfólió menedzser Bayer Crop Science Az évjárat jelentősen befolyásolja a toxinkockázat mértékét, mivel a gyakrabban előforduló toxintermelő gombák közül a Fusarium graminearum a hűvösebb, nedves évjáratokat, ezzel szemben a Fusarium verticilloides a meleg, szárazabb körülményeket kedveli. Az Aspergillus fajok, amelyek az aflatoxin szennyeződést okozzák, az extrém meleg, aszályos időjárásban is jól fertőznek, amit 2024-ben is tapasztaltunk. Az átfogó védekezési technológia legfontosabb elemei az ellenálló hibrid választása, vetőmagcsávázás, az általános jó növénykondíció fenntartása és a növényvédőszeres állománykezelések. A fent említett gombák közös jellemzője, hogy gyengültségi paraziták, tehát elsősorban a legyengült növényeket fertőzik meg. Ezért alapvető fontosságú a kukoricanövény kondíciójának erősítése. A Propulse és Prosaro gombaölő szerek hatékony védelmet nyújtanak a gombás fertőzések ellen, csökkentve a toxinkontamináció kockázatát. A protiokonazol, amely mind a Prosaro, mind a Propulse készítményekben megtalálható, növeli a klorofilltartalmat, javítja a fotoszintézis aktivitást, ezáltal elősegíti a stabil terméshozam elérését. Emellett a Propulse-ban található fluopiram csökkenti a hőstresszt, amely különösen fontos szélsőséges időjárási körülmények között. A fluopiram ezen hatásán keresztül igazolja a Propulse használatát alacsony fertőzési nyomás esetén is. Mivel az állati károsítók erősen befolyásolják a csőpenész kialakulásának mértékét, így szükség esetén ajánlott egy menetben az állati károsítók elleni védekezés is tankkeverék formájában. Erre ideális kombinációs partner a Decis Forte , amelynek kipermetezésével egyedülálló módon 12,5 g deltametrint juttathatunk ki, ami az eddig megszokott deltametrindózisok több mint másfélszerese. Ennek akkor van jelentősége amikor például a gyapottok bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) lárvái a bibeszálak közt megbújva csak töredék hatóanyaggal érintkeznek. A kizárólag a lepkék (Lepidoptera) lárvái ellen ható készítmények mellé mindenképpen javasolt az amerikai kukoricabogár ( Diabrotica virgifera virgifera ) ellen is hatékony termék alkalmazása; emellett a felelős gazdálkodás része olyan hatóanyag-kombinációk használata, amelyek csökkentik a rezisztencia kialakulásának kockázatát. Az állati károsítók elleni védekezés magasiskolája a Sivanto Energy , amely két különböző hatásmódú hatóanyag gyári kombinációja, ezáltal az állati károsítók rezisztenciájának kialakulását késlelteti. A benne lévő flupiradifuron és deltametrin kombinációja mind a  kukoricamoly , mind a gyapottok bagolylepke és az amerikai kukoricabogár kifejlett egyedei ellen is hatékony eszközzé teszik. A fentieken túl az időben történő betakarítással korlátozható az esetlegesen kialakult fertőzés következtében fellépő toxintermelődés. A lábon szárítás, késleltetett betakarítás növeli a toxinszint növekedésének kockázatát. Ajánlott a betárolt termény szellőztetése is, mivel az Aspergillus flavus 14%-os nedvességtartalom felett fejlődik, ami a betárolt kukorica toxintartalmának emelkedését eredményezheti. Hőgye Szabolcsterületi szakmérnökFMC-Agro Hungary Kft. A csökkenő kukoricaterület mellett minden hektár felértékelődik – és ezzel együtt a molykártevők elleni védekezés is megkerülhetetlenné válik. Nehéz évek után a gazdálkodóknak eredményes gazdálkodásuk érdekében, az idén is súlyos döntéseket kell meghozniuk. Ezek egyike, hogy védekezzenek-e a kukoricájukban biztosan megjelenő kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke kártételével szemben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy már a kukoricamoly 10-15%-os fertőzésénél kialakuló mennyiségi kár megtérülő beruházássá teszi a Coragen ® 20 SC alkalmazását. Talán még ennél is fontosabb megakadályozni a minőségi kár bekövetkeztét és az esetleges toxinszennyezés kialakulását. Elkerülésének ára – a jelenlegi piaci kondíciókkal számolva – a rovarölő szer költségeire vetítve nem éri el 300 kg kukorica ellenértékét! A Coragen ® 20 SC Európában először hazánkban kapott engedélyt drónnal végzett szántóföldi kijuttatásra kukorica (vetőmag-, szemes, silókukorica), csemege- és pattogatni való kukorica kultúrákban. A környezeti változások hatására a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke évről évre fokozódó károsításával állunk szemben. Előbbi mennyiségi és minőségi kárt egyaránt okozhat. Első nemzedékének száron jelentkező kártétele rontja a növény víz- és tápanyagforgalmát – ez akkor is több száz kilós termésveszteséghez vezet , ha nincsenek szemmel látható tünetei. A szár károsodása töréshez vezethet, ami előrevetíti a magas betakarítási veszteséget. Kukoricamoly L2-es lárva – Fotó: FMC-Agro Hungary Kft. Áttelelt gyapottok-bagolylepke lárva – Fotó: FMC-Agro Hungary Kft. A kukoricamoly minőségi károkozása a lárva csövön és szemeken ejtett rágásával függ össze, ami utat nyit a csőfertőző kórokozók nak. Ezek közül a Fusarium- és Aspergillus - fajok bizonyos körülmények között mikotoxinokat termelnek , amelyek nem csupán az értékesítést nehezítik meg, de a fertőzött állományból származó siló- vagy szemes termény komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet az állati és humán élelmezésben egyaránt. A másik jelentős rágókártevő, a gyapottok-bagolylepke károkozása elsősorban a termés minőségének romlásában mutatkozik meg. A csővégen, a csuhélevelek védelmében ejtett rágásával utat nyit a csövet fertőző kórokozóknak , amelyek megjelenése a kukoricamolynál leírt módon a termés toxinszennyezéséhez vezethet. A megfelelő időzítés segít a toxinos csőkártétel megelőzésében – Fotó: FMC-Agro Hungary Kft. A Coragen ® 20 SC kiemelkedően magas hatékonyságot biztosít a kártevők ellen, az izomműködés blokkolásával gyomor- és érintőméregként fejti ki hatását. Hatóanyaga a növénybe felszívódva azokba a részekbe is eljut, amelyeket a permetlé közvetlenül nem ér el, ennek köszönhetően a szárban károsító lárvák ellen is hatékony. Tojásölő tulajdonsága révén a hatóanyaggal érintkező tojásokból a lárva sok esetben már ki sem tud kelni. A felhasználás terén a gyakorlat számára fontos előnyei: Méhekre nem jelölésköteles, nappal is kezelhetünk vele. Nem károsítja a hasznos rovarokat. Felhasználása rugalmasan alakítható, lehetőséget ad a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke elleni egyidejű védekezésre. Ahhoz, hogy a Coragen ® 20 SC szakmai tudása a lehető legjobban kiaknázható legyen, kijuttatását megfelelően időzítve kell elvégezni. Ehhez nyújt segítséget az FMC Arc ™ farm intelligence rovarmonitoring-rendszere , amely ingyenes applikációval hozzáférhető minden kukoricatermesztő számára. Fotó: FMC-Agro Hungary Kft. Sári-Barnácz Fruzsina Enikő  fejlesztőmérnök  KITE Zrt. A kukoricában a kártevők által okozott mechanikai sérülések fertőzési kaput nyitnak a toxintermelő gombák számára. E szempontból kiemelt jelentőségű a kukoricamoly ( Ostrinia nubilalis ) és a gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ), amelyek kártétele nemcsak termésveszteséget okozhat, hanem növeli a mikotoxin-szennyezés kockázatát is. Gyapottok-bagolylepke lárvájának károsítása nyomán megjelenő gombamicélium – Fotó: Sári-Barnácz Fruzsina Enikő,  KITE Zrt. A kukoricamoly első nemzedéke a vegetatív fejlődési szakaszban főként a szár belsejében károsít, akadályozva a víz- és tápanyagáramlást, ezzel közvetlen termésveszteséget okozva. A második nemzedék a virágzást követően már a csövet károsítja, elősegítve a mikotoxin-termelő kórokozók megtelepedését. Hasonló kockázatot jelent a gyapottok-bagolylepke második nemzedéke is, amelynek csőkártétele szintén kedvez a gombafertőzések kialakulásának. Az aflatoxin- és DON-toxin–szennyezés jelentősen rontja a termény értékesíthetőségét, csökkenti annak piaci értékét, valamint élelmiszerbiztonsági és takarmányozási kockázatot jelent . A toxinkockázatot az adott év időjárása is meghatározza: egyes Fusarium -fajok számára a hűvösebb, csapadékosabb, míg más fajok (pl.: F. verticillioides ) számára elsősorban a meleg, szárazabb körülmények kedvezők. Az Aspergillus fajok – különösen az A. flavus – a szélsőségesen meleg, aszályos időszakokban is eredményesen terjedhetnek. Ez 2026-ban különösen indokolttá teszi a fokozott kockázatkezelést, mivel a nemzetközi előrejelzések szerint az év közepétől El Niño kialakulása valószínű, amely a globális hőmérsékleti és csapadékeloszlási mintázatokat is érdemben befolyásolhatja. A változó klimatikus feltételek mellett a korábban bevált védekezési stratégiák megbízhatósága csökken. A kockázatok pontosabb térbeli értékelése érdekében a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának fejlesztő munkatársaival a kukorica tenyészidőszakában rendelkezésre álló hőösszeg, valamint a szántóterület és a kukorica vetésterületi aránya alapján növényvédelmi kockázati mutatót határoztunk meg. Az eredmények alapján az ország eltérő kockázatú zónákra bontható, amelyekhez célzott, helyspecifikus védekezési stratégiák rendelhetők. A kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke kártételkockázati térképe – Forrás: KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóság Az első védekezési időszak a kukoricamoly első nemzedékére irányul, elsősorban a mennyiségi termésveszteség mérséklése érdekében . A délkeleti, dél-dunántúli és helyenként északkeleti térségekben a kártételi kockázat magas, ezért a csemege- és vetőmagkukorica mellett a takarmány- és silókukoricában is indokolt lehet a rajzáscsúcsot követő beavatkozás. Ezeken a területeken a fény- vagy csalétekcsapdák kihelyezése már május közepétől javasolt. A második védekezési időszak célja a csőkártétel és az ahhoz kapcsolódó mikotoxin-kockázat mérséklése . A gyapottok-bagolylepke vándorló fajként országosan jelentős veszélyt jelent, ezért ellene a rajzáscsúcsot követően országszerte indokolt lehet a védekezés. A kukoricamoly második nemzedéke szintén okozhat csőkártételt, ellene főként kedvező időjárási feltételek mellett, különösen a középső és északkeleti országrészekben lehet szükség beavatkozásra. A kukoricacsövet károsító gyapottok-bagolylepke (balra) és kukoricamoly (jobbra) lárvák – Fotók: Sári-Barnácz Fruzsina Enikő, Nagy László, KITE Zrt.) A kukoricamoly rajzásának pontos követése szintén kulcsfontosságú a védekezések időzítése szempontjából, mivel a beavatkozás hatékonysága elsősorban a lárvakelés időszakában biztosítható. Ennek támogatására hőösszegalapú fejlődéskövető térképet dolgoztunk ki, amely térben és időben jelzi a kártevő valószínűsíthető fenológiai állapotát, így segíti a rajzáscsúcs és az optimális védekezési időpont meghatározását. A kukoricamoly fejlődési stádiumát jelző hőösszegalapú nyomon követő térkép (2026.05.31) – Forrás: KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóság A fejlődés nyomon követésére kifejlesztett „Kukoricamoly PrecMet térkép” a KITE PGR mobilalkalmazásában érhető el: az applikáció ingyenesen letölthető a Google Play áruházból és az Apple Store -ból is, majd regisztrációt követően díjmentesen használható. A védekezések tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a fejlett kukoricaállományban a kijuttatás technológiai feltételei korlátozottak. A második védekezési időszakban a hagyományos szántóföldi permetezőgépek alkalmazása gyakran már nem kivitelezhető, vagy jelentős taposási kárt okozna. A KITE Zrt. többéves fejlesztési kísérletei alapján a készítmény kis lémennyiségű drónos kijuttatás mellett is hatékonyan alkalmazható a molykártevők ellen. A témáról többet megtudhat a molykártevők elleni védekezésről készült összefoglaló oldalunkon ! A védekezési technológia kialakításával, a kezelési időzítésekkel és a védekezésre ajánlott készítményekkel kapcsolatban keressék bizalommal a KITE Zrt. agronómiai szaktanácsadó kollegáit ! Az Inecor rovarölő permetezőszer a NÉBIH 8360/13798-2/2025 számú engedélyokirata alapján azonos a 02.5/1126/5/2008. MgSzHK számon engedélyezett Coragen 20 SC rovarölő permetezőszerrel. Molnár Szabolcs  fejlesztési vezető Nufarm Hungária Kft. A kukoricában fellelhető toxinok megjelenése a különféle penészgombák által okozott fertőzésekre vezethető vissza. Szántóföldi körülmények között leggyakrabban a Fusarium , Aspergilus és Alternaria nemzetségbe tartozó gombák okoznak problémát. Jelenlétük évjáratonként eltérő, de minden évben számítani kell rájuk. Ezek a gombák mindig jelen vannak a természetben, és ha számukra kedvezően alakulnak a körülmények, akkor megfertőzik a növényt. Kukorica esetében gyakran a mechanikai sérülések nyitnak utat a fertőzéseknek, mint például a kukoricamoly vagy a gyapottok-bagolylepke lárváinak rágása okozta sebek, sérülések (1. és 2. fotók). 1. fotó: Kukoricamoly lárvájának berágási nyílása a kukorica szárába – Fotó: Nufarm Hungária Kft. 2. fotó: Kukoricamoly lárvájának rágási nyomai a levél tövénél – Fotó: Nufarm Hungária Kft. De érdemes megemlíteni a kukoricabogarat is, hiszen a kifejlett bogarak a bibék lerágásával rontják a termékenyülést, a fejlődő szemek megrágásával pedig szintén a toxintermelő gombáknak nyitnak utat (3. fotó). 3. fotó: Bibéket károsító kukoricabogarak – Fotó: Nufarm Hungária Kft. A toxintermelés mértéke erősen függ a körülményektől. Amennyiben a gombák fejlődése számára nem ideálisak a körülmények (pl. szárazság, aszálystressz), jelentősen megnő a toxintermelés intenzitása, míg megfelelő víz- és tápanyagellátás esetén a toxinok termelése kisebb mértékű. A toxinproblémák okozta károk kivédéséhez több védekezési lehetőség együttes alkalmazása adhat megoldást. Bár napjainkban igen elterjedt a forgatás nélküli talajművelés, melynek kétségtelenül számos előnye van, a kukoricaszár maradványainak a leforgatása növényvédelmi szempontból jelentős előnnyel jár: megszabadulhatunk a kórokozók jelentős részétől, emellett gyéríthetjük a kukoricamolyt is, amelynek lárvái a szármaradványokban telelnek át. Forgatás nélküli talajművelés esetén érdemes szárbontó készítményeket használni, törekedve arra, hogy minél kevesebb szármaradvány maradjon a talaj felszínén. Fontos a kukorica zavartalan fejlődésének biztosítása is, mint például a megfelelő tápanyag-utánpótlás mind a makro-, mind a mikroelemek tekintetében, hiszen a legyengült növény fogékonyabb lesz a gombafertőzésekre, és a toxintermelődés is fokozottabbá válik. A toxintermelődés megakadályozásában kulcslépés a kukoricát károsító rovarok elleni védelem annak érdekében, hogy a fentebb említett kártevők lárváinak rágásait minél alacsonyabb szintre szorítsuk vissza, amivel a toxintermelő gombák fertőzését tudjuk jelentős mértékben csökkenteni. A védekezések hatékonyságát alapvetően a készítmények alkalmazásának időpontja határozza meg. A permetezések mindig a megfigyelések és az előrejelzések adatainak felhasználásával történjenek! A leghatékonyabb akkor lesz a védekezésünk, ha a készítményeket a tömeges lárvakelés időszakában alkalmazzuk, ami a kukoricamoly esetében a rajzáscsúcstól számítva az 5-7. napon van. Ez nagyon fontos, hiszen a fiatal lárvák ellen addig tudunk védekezni, amíg azok a növény felszínén, a készítmények számára még elérhető helyen vannak. Miután a lárvák befúrták magukat a növénybe, a rovarölő szerekkel szemben már védett helyen vannak, így a hatóanyagok nem érik el őket. A Nufarm ajánlatában két készítmény is szerepel, amelyek takarmány-, vetőmag- és csemegekukoricában egyaránt használhatók. Az eszfenvalerát hatóanyagú Sumi Alfa 5 EC 0,3 l/ha dózisban használható a kukoricamoly és 0,4–0,5 l/ha dózisban az amerikai kukoricabogár ellen. Mint piretroid hatóanyagú készítmény azonnali, taglózó hatással rendelkezik. A felszívódó acetamiprid hatóanyagot tartalmazó Carnadine szintén engedélyezett a kukoricamoly ellen, adagja 0,3 l/ha, a kukoricabogár ellen pedig 0,15 l/ha dózisban használható. A leghatékonyabb megoldás, ha a két készítményt tankkombinációban, együtt használjuk, hiszen ebben az esetben a kontakt és a felszívódó hatóanyagok biztosabb hatást adnak. Csorba Csaba  termékfejlesztési igazgató Sumi Agro Hungary Kft. A kártevő hernyók jelentős veszteséget okozhatnak a kukoricában, sőt az általuk okozott sérülések fertőzési kaput nyitnak a kórokozóknak is A vetés után a növények intenzív megnyúlása- és a generatív szakaszban a kukoricamoly ( Ostrinia nubilalis ), és a gyapottok bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) a két legfontosabb kukorica kártevővé lépett elő.  Kártételük nyomán a mennyiségi veszteség mellett az elmúlt pár aszályos évben tapasztaltak alapján minőségi problémák is adódhatnak. A kukoricamoly főleg csemegekukorica- és a vetőmagkukorica-termesztésben okoz kárt. A lárva a szárban károsít a bélszövet elfogyasztásával, amivel a növények szártörését okozza. Emellett a csöveket is károsíthatja. A megrágott magok csírázóképessége romlik, a sebzés helyén különböző kórokozó gombák(pl.:  Fusarium, Aspergillus  fajok) telepedhetnek meg, melyek mikotoxinszennyezést okoznak. A kártétel környékén többnyire rágcsálék és ürülék figyelhető meg, ami segíti a károsítás korai felismerését. MIMIC kezelés hatására elpusztult bagolylepke-hernyó (Cegléd, 2021. 08. 23.) – Fotó: Sumi Agro Hungary Kft. A képen jól látható a „dupla fejtok” jelenség – Fotó: Sumi Agro Hungary Kft. A  gyapottok-bagolylepke  szélsőségesen polifág, több mint 120 tápnövénye ismert. A szántóföldi kultúrák közül a kukoricában okozza a legnagyobb kárt. A lárvák a kukoricacsövet károsítva mennyiségi kárt okoznak, de lényegesen jelentősebb a másodlagos kártétel, vagyis a mikotoxin szennyezés. Előrejelzésre alapozva, a lárvák kelésekor érdemes inszekticides kezelést alkalmazni. A hernyókártétel ellen a Sumi Agro palettáján két rovarölő készítmény áll rendelkezésre: a MIMIC és a SUMICIDIN 5 EW. A hernyókártevők vedlési folyamatát befolyásoló tebufenozid hatóanyagot tartalmazó MIMIC- kezelést akkor kell elvégezni, amikor a lárvák már kikeltek, de még nem furakodtak be a szárba. Ez azért is lényeges, mert a tojásból kikelt lárvák egy ideig a levelekből táplálkoznak, tehát nagy biztonsággal fogyasztanak a kijuttatott hatóanyagból. Nagy előnye, hogy elhúzódó imágórajzás esetén a frissen lerakott tojásokat is gyéríti. A kukoricamoly esetében az idei évben ez a kezelés már június első dekádjától esedékes lehet ugyanis a rajzás beindulásához szükséges hőösszeg értékek az ország déli - délkeleti részén már kialakultak (lásd: (Bessin, 2003). A gyapottok-bagolylepke esetében a kezelést a virágzás környékére kell időzíteni, ugyanis a kártevő megjelenésére kifejezetten a generatív részek megjelenésekor lehet számítani. Forrás: Sumi Agro Hungary Kft. Idei évtől lehetőség van a MIMIC drónnal történő kijuttatására is a hatályos engedélyokiratban foglaltak szerint 20 liter/ha lémennyiséggel  a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett. A növény fenológiája szerint a MIMIC -et csemegekukoricában a szármegnyúlástól a tejes érésig (BBCH 30 - 73), egyéb engedélyezett kukoricában szármegnyúlástól szemfejlettségig (BBCH 30 - 79) lehet kijuttatni. Csemegekukoricában csak 7 napos É.V.I.-vel rendelkezik, silókukoricában 14 napos-, a többi engedélyezett kukoricában 42 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A MIMIC egyedi hatásmechanizmusa miatt jól beilleszthető a kártevő molyok elleni védekezési technológiákba biztosítva a megfelelő hatóanyag-hatásmechanizmus-rotációt és elkerülve a rezisztencia kialakulását ezeknél a veszélyes kártevőknél. Elhúzódó rajzás esetén a MIMIC kijuttatható a SUMICIDIN 5 EW -vel is, amely egy kiváló formulációjú piretroid (eszfenvalerát) készítmény. Ebben az esetben a cél a betelepülő imágók gyérítése még a peterakás előtt. A rovarkártételnek közvetlen hatása van a penészgomba-fertőzöttség mértékére, mivel kártételükkel fertőzési kaput nyitnak a kórokozó gombák részére. Ezért, ha egy rovarölő szeres kezeléssel csökkentjük a kártételt, azzal együtt a penészgomba-fertőzöttség is csökken. Horváth Tamás  fejlesztőmérnök Syngenta Kft. A rovarok által okozott mechanikai sérülések minden kultúrnövény esetén kórtani problémát jelentenek, és ez így van a kukorica esetében is. A kukoricamoly ( Ostrinia nubilalis ) és a gyapottok-bagolylepke ( Helicoverpa armigera ) kártételének veszélyét nem szabad félvállról venni! Sajnos azt kell mondanunk, hogy a klímaváltozás mindkét kártevő részére kedvező feltételeket teremtett. A kukoricamoly hazánkban két nemzedékes fajnak számít, szármaradványokban telel lárva alakban. A lárva jól bírja a téli hideg időjárási (-15 °C) körülményeket. Az első nemzedék kártétele elsősorban a szár belső részében történik, amelynek negatív következménye komoly, akár 25 %-os termésveszteséggel is járhat. A rajzási idő intervalluma május végétől július elejéig tart. A második nemzedék megjelenésére július elejétől, szeptember közepéig számíthatunk. Így a kukoricacsövek károsításáért ez a nemzedék felelős. Összefoglalva az első nemzedék mennyiségi, míg a második nemzedék minőségi kárt okoz. A gyapottok-bagolylepke polifág kártevő, amely számos szántóföldi és kertészeti (zöldségnövények) kultúrában, és dísznövényekben is komoly kártételt okoz. A már említett klímaváltozás miatt ma már hazánkban is (báb alakban) áttelelni képes, két-három nemzedékes vándorlepke fajról beszélhetünk. Az imágók május, június hónapban jelennek meg. A fő kárt a lárvák okozzák, amelyek június végén, júliusban jelennek meg. A hernyók a generatív részeket károsítják. A tojáskelés után a bibeszálakat és a csuhéleveleket rágják, később pedig a csöveken lévő szemeket károsítják. Nézzük át, az említett kártevők csőkártétele mely kórokozók számára kedvező, illetve a teljesség igénye nélkül ezen kórokozók által termelt mikotoxinokat! Leggyakrabban a Fusarium fajok által termelt toxinokat kell megemlíteni, úgy mint a DON (deoxinivalenol), ZON (zearalenon), fumonizin. A melegkedvelő Aspergillus fajok közül a leggyakrabban előforduló az Aspergillus flavus kórokozó, amelynek optimális hőmérsékleti tartománya 35 °C felett van. Az általa termelt toxin az aflatoxin. A Penicillium fajokat is meg kell említeni ezen felsorolásban. Az általuk termelt mikotoxin az ochratoxin. A felsorolt toxinokkal fertőzött termény sem takarmányozási, sem pedig humán, azaz élelmiszeripari célra nem használható. Hatékony növényvédelmi kezelés a fent említett kórokozókkal szemben nem áll rendelkezésünkre, mivel a kórokozók a csuhélevelek alatt, védetten fejlődnek, ahová gyakorlatilag lehetetlen gombaölő szert juttatni. Gyakorlati szempontból a toxintartalom csökkentésének legfontosabb módja a fertőzési kaput nyitó kártevők elleni eredményes védekezés. A Syngenta javaslata a Voliam 0,1-0,15 l/ha dózisban. A védekezések időpontját a feromon-, illetve a fénycsapdák használatával tudjuk előre jelezni. A rajzáscsúcs után 3-5 nappal kell a készítményt kijuttatni a lárvák ellen. Tartamhatásának következtében 12-14 napon át véd a lárvák ellen. Kontakt és gyomorméreg hatással is bír, továbbá a növény felületén megkötődik, és felszívódó hatással is rendelkezik, illetve lárva- és tojásölő hatása is van. A lárvák pusztulása 2-4 nap alatt bekövetkezik, így akadályozza a kártételt a csövön. Kíméletes a méhekre és a hasznos élő szervezetekre egyaránt. Kijuttatás szempontjából szántóföldi géppel van lehetőségünk a védekezésre 400 l/ha vízmennyiséggel. Tudjuk javítani a hatékonyságot belógó szórófejjel, amely közvetlenül a cső zónába juttatja a Voliam készítményt. Továbbá van lehetőségünk drónnal történő kijuttatásra is, ugyanis a Voliam rendelkezik ezen engedéllyel. A drónos kijuttatás során nem kell tartanunk a hatékonyság csökkenésétől, mert a szántóföldi kijuttatáshoz hasonló hatékonyságot ér el a drón is a következő paraméterek figyelembevételével. Kukorica permetezése drónnal – Fotó: Syngenta Kft. Hőmérséklet (20-25 °C); Relatív páratartalom (min. 60 %); Szélsebesség (max. 2-4 m/s); Permetlémennyiség (20 l/ha); Fúvóka típusa (180-240 mikron); Repülési magasság (3 m); Repülési sebesség (3-6 m/s); Fogásszélesség (általában 6 m, típustól függően); Védősáv 20 méter. A készítményt pilóta nélküli légi járművel történő kijuttatás esetén felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és hatályos engedéllyel rendelkező személy irányítása mellett lehet felhasználni. A kijuttatást érvényes drónpilóta engedéllyel rendelkező személy végezheti. Tudjon meg többet a Voliam rovarölő szerről! Daoda Zoltán szakmai igazgató AGRO.bio Hungary Kft. A kukorica fuzáriumos megbetegedése az egyik legsúlyosabb növénykórtani probléma a kukorica termesztésében. A kórokozó már a csírázó növényt is megtámadhatja, de a legsúlyosabb tünetet a kukoricacsövön megjelenve okozza. Gyakran a csővégtől indulva fehéres-rózsaszín gombaszövedék képződik, a kukoricaszemek elszíneződnek és fejletlenek maradnak, káros fuzáriumtoxinok képződnek. A növények a virágzás ideje alatt a legfogékonyabbak a fertőzésre, a meleg, a csapadék és a magas páratartalom elősegíti a gomba szaporodását. Folyamatos esőzések következtében az érett szemeken is kialakulhat a fuzáriumfertőzés és megindulhat a toxinképződés. Az aszpergilluszok meleg égövi kórokozók; hazánkban az utóbbi évek száraz és extrém magas hőmérsékleti viszonyai kedveztek a megjelenésüknek. Az optimális hőmérséklet a növekedésükhöz általában 20-30 °C között van. A betegség tünetei a csövön látható zöldessárga ( Aspergillus flavus ) vagy fekete ( Aspergillus niger ) konídium-(ivartalan spóra)gyep formájában jelennek meg. A magas páratartalom segíti a spórák csírázását és a gombák növekedését. Erre a tárolás során érdemes odafigyelni, hiszen a fertőzés a tárolóban is terjedhet és akár mikotoxin is termelődhet. Fontos azonban látni, hogy a kórokozót a szántóföldről hurcoljuk be a tárolóba, ezért a szántóföldön érdemes felvenni ellene a harcot. Az aszpergilluszfertőzöttséget kukoricában leginkább megelőzni lehet, mivel rezisztens fajták nem állnak rendelkezésre. A legjobb lehetőségek az agrotechnikában rejlenek: vetésváltás, talajművelés és folyamatos monitoring. Ezen túl a rovarkártevők elleni megfelelő védekezés, az egészséges növényállomány, a megfelelő tárolási körülmények és a tárolás során is rendszeres monitoring segíthetnek csökkenteni a mikotoxin-szennyezettség kialakulásának kockázatát. A fuzárium és az aszpergillusz elleni védekezésre nincs egyetlen csodamódszer. Kizárólag a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat alkalmazása jelenthet megoldást, valamint növelni kell a növények ellenálló képességét a gombák ellen. Forrás: AGRO.bio Hungary Kft. Nem minden mikrobiológiai készítmény szolgál a károsítók elleni védekezésre: vannak olyan növényspecifikus változatok, amelyek közvetlenül a nagyobb és jobb minőségű termés kialakulását segítik. A BactoFil ® Kukorica talajoltó készítményben 6 talajbaktérium-törzs található, a kukorica számára optimális arányban. Ezek egyrészt nitrogént kötnek meg, másrészt felvehető formába hozzák a talaj lekötődött foszfor- és káliumtartalmát. A BactoFil Kukorica-kezelés hektáronként 60 kg N, valamint 35-35 kg/ha P és K hatóanyagot tartalmazó műtrágya hatásával egyenértékű éves szinten , ami gazdasági oldalról is komoly érv az alkalmazása mellett. Egyes törzsek olyan növényi hormonokat termelnek (IES), amelyek hatására a kukorica nagyobb gyökértömeget fejleszt; ellenállóbb egyes kártevők gyökérkártétele esetén; több vizet és tápanyagot tud felvenni; erőteljesebben fejlődik; jobban tűri a szárazságot; és több termést ad. Az egyik legerősebb biokontrollhatással rendelkező Trichoderma a TrichoMAX ban lévő Trichoderma harzianum . A TrichoMAX megváltoztatja a mikroflorális összetételt a növények gyökérzete körül , amiből számos előny adódik: kapcsolat alakul ki a Trichoderma harzianum és a kultúrnövény között, ami serkenti a gyökérfejlődést; javul a tápanyagok felvétele; és szerzett rezisztenciát indukál, javítva a növények természetes védekezési mechanizmusát. A gomba kontrollálja a talajból támadó gombákat (biokontrollhatás): elvonja a patogén gombák elől a tápanyagokat; direkt módon parazitálja a talajban fejlődő növénykárosító gombákat (lebontja azok szaporodóképleteit); és robbanásszerű fejlődésének köszönhetően nem hagy teret a fitopatogén gombák fejlődésének. A kukorica az intenzív lombfejlődés szakaszában számos stresszhatásnak van kitéve. Az  Algafix  olyan élő balatoni zöldalgát – és az általa termelt növényi hormonokat – tartalmaz, amely jelentősen javítja a növény stressztűrő képességét ; fokozza a tápanyag- és vízfelvételt; gyorsítja a növény fejlődését ; és serkenti a növekedést. Szántóföldi permetezővel önmagában vagy lombtrágyával együtt kijuttatva tökéletesen kiegészíti és fokozza a  BactoFil® Kukorica hatását. Az AlgaTer ® Klebsormidium bilatum fonalas zöldalgát tartalmazó talajoltó készítmény. A talaj felszínén képes szaporodni és fotoszintetizálni. Biofilmet képez a talajon – átszőve a felső 5-20 cm-t –, ami megakadályozza a csepperózió által okozott gombaspórás felfertőzést a talajfelszínről . Az AlgaTer® az egyik legfontosabb eleme a mikrobiális megelőző technológiának. A megelőzéshez a vas-kelát-képződés jelentős elősegítésére van szükség a talajban. A folyamatot a Pseudomonas fluorescens talajbaktériummal tudjuk előidézni, melyet az egyébként szárbontásra ajánlott BactoFil ® CELL  termékben találunk a legnagyobb arányban. Ezzel a fuzárium gomba szaporodását gátoljuk. A vas-kelát-képző talajbaktérium-törzsek jelentősen csökkentik a talajban lévő kórokozók számát és a fertőzésük mértékét. A talajbaktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a kórokozók szaporodását, szignifikánsan csökkentve a talajból eredő fertőzési nyomást. Mivel a kórokozó elhalt növényi maradványokon telel át, ezeket nem célszerű a talajfelszínen hagyni, továbbá ajánlatos BactoFil® CELL-lel segíteni a növényi maradványok mielőbbi elbontását a talajban. A szárbontásra kifejlesztett, 2008 óta elérhető és bizonyítottan kiválóan működő BactoFil® CELL egyedülálló mikrobiológiai gyökér- és szármaradványbontó készítmény jelentősen meggyorsítja a szár- és gyökérmaradványok elbomlását. Mikroorganizmusai – közte a Cellvibrio ostraviensis baktériumok – elbontják a növénymaradványok cellulóz- és hemicellulózrostjait, így a bennük lévő tápanyagok jelentős része a következő kultúra számára felvehetővé válik, továbbá megkötik a légköri nitrogént is a pentozánhatás elkerülésére. Így a BactoFil® CELL alkalmazásakor nem kell nitrogénműtrágyát adagolni a szárbontáshoz (műtrágya-megtakarítás). A készítmény csökkenti a növénymaradványokból a talajba került kórokozók életterét, visszaszorítja a szaporodásukat, ezáltal a következő kultúráknak kisebb fertőzési nyomással kell megküzdeniük (hatékonyabb növényvédelem). Az elbomlott rostok megkönnyítik a talajművelést, hiszen a talajközeli szármaradvány morzsalékos állagúra bomlik, a talajmunkák üzemanyagköltsége lényegesen csökken. A nitrátérzékeny területeken korlátlanul használható BactoFil® CELL az év egyik felében melegtűrő, míg a másik felében hidegtűrő baktériumtörzs-változatokat tartalmaz , a minél rugalmasabb és hatékonyabb felhasználás érdekében, amit villámgyors kiszállítással is támogatunk. A kukorica gombás fertőzései komoly fenyegetést jelentenek a termelésre, azonban az integrált védekezés – a megfelelő agrotechnikai módszerek és az AGRO.bio mikrobiológiai megoldásai – hosszú távú sikert biztosít. A BactoFil® CELL, TrichoMAX, BactoFil® Kukorica, Algafix és AlgaTer® készítmények nemcsak a fertőzések megelőzésében és kezelésében eredményesek, hanem hozzájárulnak a fenntartható gazdálkodáshoz és a talaj egészségének megőrzéséhez is. Keresse területi szaktanácsadó kollégáinkat , akik készséggel állnak rendelkezésre, akár szakmai segítségre, akár gyors szállításra van szüksége, vagy az aktuális akcióink iránt érdeklődik. KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.