● news.bsdnet.hu

Az olajkatasztrófák következményei rendkívül súlyosak lehetnek – idézi fel a tűztornádóknak hívott módszer kapcsán az Origo. Az Exxon Valdez balesete a legismertebb olajkatasztrófák közé tartozik, de a 2010-es Deepwater Horizon-baleset során még több, csaknem 4,9 millió hordó olaj került a Mexikói-öbölbe a BP létesítményéről, a becslések szerint 17,2 milliárd dollárnyi természeti kárt okozva. A halászati és turisztikai ágazatokban több mint 25 ezer munkahely szűnt meg, miközben a régió gazdasági teljesítménye mintegy 2,3 milliárd dollárral esett vissza. A BP végül rekordösszegű, több mint 20 milliárd dolláros kártérítési megállapodást kötött az amerikai hatóságokkal. Abban a katasztrófában a mentés és felszámolás során alkalmazták a helyszíni égetés módszerét, ezt azonban most kutatók új szintre emelték. A jelenleg alkalmazott helyszíni égetés során az olajfoltokat tűzálló terelőgátakkal gyűjtik össze, majd különféle gyújtóeszközökkel égetik el. A hagyományos módszer ugyan képes megakadályozni, hogy a szennyezés elérje a partokat, de lassú, jelentős koromkibocsátással jár, és mérgező maradványokat hagyhat maga után. A Texas A&M Egyetem és a Kaliforniai Egyetem kutatói ezért olyan irányított tűzörvényeket fejlesztettek ki, amelyek örvénylő légáramlat segítségével táplálják az égést. A rendszer az olaj akár 95 százalékát is képes elégetni, jóval kevesebb kátrányos maradványt hagyva a vízfelszínen. A technológia gyakorlati alkalmazása ugyanakkor még komoly kihívások előtt áll. A nyílt tengeren az időjárási körülmények, a változó szélviszonyok és a hullámzás megnehezíthetik a tűzörvények stabil fenntartását, ezért a kutatóknak új, hordozható és automatizált rendszereket kell kifejleszteniük. Ha sikerül üzembiztos technológiává alakítani az irányított tűztornádókat, a jövőben gyorsabban és kisebb környezeti terheléssel lehetne megelőzni az Exxon Valdezhez vagy a Deepwater Horizonhoz hasonló katasztrófák következményeit. További részletek az Origo cikkében olvashatók .