● news.bsdnet.hu

A 2022-es országgyűlési választások előtt a közös ellenzék közjogi programját és az alkotmányos berendezkedés reformját előkészítő szakértői csoport, amelyet Fleck Zoltán jogszociológus vezetett, részletesen tárgyalta az Alkotmánybíróság jövőjét. A később nagy Tisza-támogatóvá vált Fleck által vezetett csoport szakmai anyagaiban és a nyilvános vitáiban konkrét opcióként fogalmazták meg, hogy a szerintük „politikai befolyás alá került és kiüresített Alkotmánybíróságot” meg kellene szüntetni, és annak alapjogvédelmi feladatait (az alkotmánybíráskodást) teljes egészében át kellene telepíteni a megreformált Kúria hatáskörébe. Mivel Magyar Péter az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökének lemondatását is kilátásba helyezte, illetve az új kormány a „militáns jogállam” (szintén Fleck Zoltán kifejezése) irányába mozdult el, ez szakértők szerint veszélyes precedenst teremthet a jövőben bármely többségnek az intézmények „átalakítására”. Bár jelenleg nem állunk az Alkotmánybíróság és a Kúria átalakításának kapujában, de ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint egy „megrendszabályozott” Kúria esetén a kétharmados többség erősen dominálhatná a bíróválasztást. Ha a cél „politikai tisztogatás”, az alááshatja a bírák függetlenségét és ez erősítené az EU-s jogállami aggályokat. Az Európai Unió Bírósága (EUB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több ítéletben foglalkozott a nemzeti bírák függetlenségével, és ezek az ítéletek hangsúlyozzák a bírói függetlenség és a mandátumstabilitás fontosságát, ugyanakkor elismerik a tagállamok mozgásterét a bírósági rendszer szervezésében, ha az nem sérti az alapelveket. erősítette meg lapunk felvetésére az ezzel kapcsolatos veszélyeket ifj. Lomnici Zolán. Szerinte azonban ez súlyos kockázatokkal járna. Az Alkotmánybíróság specializált, absztrakt normakontrollja és alkotmányértelmezése ugyanis eltér a rendes bíróságok egyedi ügyekben történő jogalkalmazásától. A Kúria már most is jelentős terhelés alatt áll; alapjogi panaszok tömeges átvétele lassítaná az igazságszolgáltatást és gyengítené a hatalommegosztást. A jelenlegi rendszerben az Alkotmánybíróság nem a többség önkényét szolgálja, hanem éppen azt korlátozza, miközben a parlamentáris demokrácia keretein belül működik. A kétharmados választás ugyanakkor biztosítja, hogy ne egy szűk politikai csoport, hanem széles konszenzus alakítsa ki a testület összetételét. Ez védi a kisebbségeket és a hosszú távú alkotmányos értékeket – szemben egy olyan modellel, ahol egy egyszerű többség vagy átmeneti kétharmad könnyen átírhatná a szabályokat. Az alkotmányjogász kiemelte: Az alaptörvény és az Alkotmánybíróság jelenlegi működése éppen azt bizonyítja, hogy Magyarország képes önál­lóan, saját alkotmányos identitása alapján őrizni a demokratikus értékeket. A magyar Alkotmánybíróság több mint 30 éve a jogállam egyik legsikeresebb intézménye, amely átvészelte a rendszerváltást és az alaptörvény bevezetését is. Ez a megközelítés ráadásul nem pártpolitikai, hanem a klasszikus alkotmányjogi elvek – hatalommegosztás, jogbiztonság, intézményi kontinuitás – alapján áll – hangsúlyozta. Borítókép: Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a parlament alakuló ülésén Fotó: Németh András Péter NAP MW